Az énekesnő, forradalmasítva a parfümpiacot, egy vegán illattal rukkolt elő, ami egy már korábban kiadott termékcsaládjának átalakított verziója. A kozmetikai világcégeknél sajnos még mindig bevált gyakorlat, hogy a termékeiket állatokon tesztelik, azonban Minogue példája is mutatja, hogy lehet ezt másképp is csinálni.
Az 54 éves Kylie Minogue új életre keltette Darling nevezetű parfümcsaládját, amelyet már az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Franciaországban és Ausztráliában is lehet kapni. Legelőször még 2006-ban dobták piacra, azonban az újabb kollekció különlegessége, hogy ezúttal egy vegán illatról van szó, tehát a parfümöt nem állatokon tesztelték, ami különösen nagy szó. Ha az ember jobban beleveti magát, és utánanéz annak, mely világmárkák termékeit nem efféle módon tesztelték, akkor hamar arcon csapja a felismerés, hogy nincs sok belőlük.
Míg egyes, szépségápolással foglalkozó vállalatok már rég forgalmaznak teljesen vegán termékeket – vannak olyanok, amelyeknek kifejezetten a védjegyükké vált –, azonban az igazi nagyvadak, a legnépszerűbb márkák még nem tudtak lemondani teljesen az állatokon való tesztelésről. És még ha egy-egy cég be is áll a sorba, amögött valószínűleg inkább az állhat, hogy:
A PETA egy listát vezet azon kozmetikai márkákról, amelyek az állatokon való kísérletezést részesítik előnyben, de miért is tesznek így a vállalatok? A válasz egyszerű: a cégek így akarnak megbizonyosodni arról, hogy az adott termékük biztonságos, ám ez a módszer kevés esetben minősül hatékonynak.
Bár sokan talán bele sem gondolunk, de a tisztálkodószerek vagy a sminkek állatokon való tesztelése már egy rég bevált gyakorlatnak minősül számtalan országban. Ezen eljárásnak vetik alá többek között a samponokat, tusfürdőket, dezodorokat, kozmetikumokat vagy épp hajfestékeket. Jó hír, hogy az Európai Unió 2004-ben teljesen betiltotta a szépségápolási termékek, majd 2009-ben azok összetevőinek állatokon végzett tesztelését. Végül 2013 márciusában az EU végrehajtotta a teljes értékű tesztelési tilalmat is, aminek értelmében az unió teljes területén tiltott azoknak a kozmetikai készítményeknek és összetevőknek az értékesítése, illetve gyártása, amelyeket így tesztelnek.
Ez a szabályozás azonban nem terjed ki az EU-n kívül forgalmazott árukra. Az Egyesült Államokban például annak eldöntése, hogy teszteljék-e a kozmetikumokat állatokon, vagy sem, nagyrészt a gyártó cégen múlik. Kína 2019-ig megkövetelte az állatkísérleteket minden termék esetében, amit ott szerettek volna árusítani, azonban azóta már történt előrelépés, és a legtöbb kozmetikum esetében már nincs szükség erre. De még így is vannak kivételek.
Törvényi szabályozás ide vagy oda, a világ területének nyolcvan százalékán még mindig folyik állatokon való tesztelés, csak nem az Európai Unión belül, hanem kívül oldják meg, ami egy kiskaput jelent. Azon termékeket ugyanis, amelyeket még a törvény végrehajtása előtt teszteltek állatokon, továbbra is lehet értékesíteni, mivel a szabályozás az új készítményekre vonatkozik. Továbbá meg kell említeni azt is, hogy a teszteredmények sok esetben nem is minősülnek túl pontosnak, mivel – ahogy azt józan paraszti ésszel meg lehet állapítani – az emberek és az állatok genetikailag különbözőek. Mint az a Cruelty Free International kutatásaiból kiderült, ezen termékek nagy része annak ellenére is elbukik az embereken végzett teszt során, hogy előtte állaton már tesztelték.
Françoise Audebert, a FEBEA tudományos tanácsadója szerint vannak egyéb kivételek is. Mint mondta, ha egy összetevőt egy másik iparágban, például a gyógyszergyártásban már teszteltek állatokon, akkor az adott kozmetikai cégnek joga van felhasználni a korábban elvégzett teszteredményeket a termékéhez. A vállalatok továbbá a REACH-rendeletre hivatkozva is végezhetnek állatkísérleteket, ezzel megszegve az uniós szabályozást. A rendelet ugyanis kimondja, hogy az Európában használt vegyi anyagoknak nemcsak az emberre, hanem a környezetre is biztonságosnak kell lenniük, így erre hivatkozva kérvényezhetik az összetevők állatokon való tesztelését.
Ahogy arra Anissa Putois, a PETA franciaországi szóvivője felhívta a figyelmet, egy vállalat akkor is árulhatja termékeit az Európai Unióban, ha egy unión kívüli országban végzett állatkísérleteket, ám nem ezek eredményeit használta fel arra, hogy bebizonyítsa, az adott termék biztonságos, hanem egy nem állatokon végzett teszt eredményeit. Ezáltal pedig a termék ugyanúgy a polcokon landolhat. Csakis úgy lehetünk biztosak abban, hogy a terméknek nincs köze sem állatkísérlethez, sem állati összetevőkhöz, ha a cruelty-free feliratot vagy a Leaping Bunny (ugró nyuszi) logót találjuk meg a csomagoláson.
Némely terméken vegan vagy vegetarian matrica is szerepelhet, ám ezek esetében csak azt garantálják, hogy nem tesztelték őket állatokon. A vegánnal szemben pedig a vegetáriánus készítményekben fellelhetőek állati eredetű összetevők (például méz) is, így érdemes odafigyelni a különböző jelzésekre.
(Borítókép: Kylie Minogue a 75. cannes-i filmfesztiválon 2022. május 19-én Franciaországban. Fotó: Edward Berthelot / Getty Images)