A kreatív szektorban korábban katás vállalkozóként működő szereplők a napokban véglegesítik, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adózásának átalakítása után a jövőben milyen adózási formát választanak majd. Függetlenül attól, hogy az átalányadó vagy az ekho mellett döntenek, szinte biztos, hogy a változások újabb áremelkedéseket generálnak majd.
A kormány július 10-én benyújtotta, majd egy nap alatt kétharmados többséggel megszavaztatta a kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályait, melynek következtében mintegy 450 ezer vállalkozónak kellett újragondolnia a működését. A változás a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt már rendesen kivéreztetett zeneipar területét is érinti, hiszen a szektor dolgozóinak jó része eddig katás vállalkozóként végezte a munkáját – szeptember 1-jétől 150 ezer kreatívipari vállalkozó fog az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül maradni.
A Music Hungary Szövetség (MHSZ), amely a hazai zeneipart és az ehhez kapcsolódó és támogató tevékenységeket végző művészeket és vállalkozásokat tömöríti, a változások hírére azonnal reagált: felkeresték a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK), hogy egyeztessenek a kreatív iparág elképzeléseiről a kata átalakításával kapcsolatban. A szövetség álláspontja szerint a kreatíviparnak szüksége van arra, hogy a szektor munkavégzési sajátosságaira alapuló, különálló adózási formában rendelkezésére álljon egy olyan egyszerű adózási lehetőség, amely adminisztratív terhektől és költségektől mentes. Erre ki is dolgoztak egy javaslatot, amit eljuttattak a döntéshozókhoz.
A javaslat szerint a résztvevők elfogadhatónak tartják, hogy a kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató katások 50 000 forintos adótételéhez képest a kreatívipar szereplői akár több, de még kigazdálkodható adót fizessenek a korábbinál magasabb, 18 milliós határérték mellett. További megoldási lehetőséget látnak abban is, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adót állapítsanak meg. Hogy az egyeztetés hol tart, arról Weyer Balázst, a Music Hungary Szövetség elnökét kérdeztük.
Még júniusban, a katatörvény elfogadása előtt készítettünk egy javaslatot egy új kisadózási formára vagy a meglévő kisadózás módosítására. Ez az általunk KREA munkanévvel illetett kreatívipari adózási forma, amelyet elég részletesen kidolgoztunk (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és más kreatívipari szervezetek együttműködésével). Ennek a lényege, hogy megtartaná a kata egyszerűségét magasabb adófizetés mellett, és jobban alkalmazkodna a kreatívipar sajátos munkavégzési körülményeihez és formáihoz, mert a zenészek, filmesek, táncosok, szinkronszínészek, divattervezők és társaik élete sok szempontból máshogy működik. Mást jelent a munkaidő, a főnök, a munkahely és szinte minden, ezért nehéz beleerőltetni a meglévő formákba. Ezt akkor eljuttattuk sokféle döntéshozói fórumra, azóta pedig, ahogy reméljük és halljuk, járja a maga útját, napirenden van.
Weyer Balázs szerint a kata kivezetésének összetett, egyénenként változó hatása lesz a zeneiparra, de felméréseik erről nincsenek, ezért erre vonatkozóan egyelőre nem tud konkrétumokkal szolgálni. Kérdésünkre annyit mondott:
Az átalányadózásra váltás és az azzal járó áremelés az egyik véglet, a zsebbe fizetés a másik, egyik sem túl lelkesítő. Más esetekben szabadúszók nagyobb cégekbe tömörülése is elképzelhető, de nincs ezekről konkrét tudásunk, csak reális lehetőségként merülnek fel. Abban sajnos biztosak lehetünk, hogy a hatásai negatívak lesznek: áremelés egyfelől, illetve a Covid után keletkezett munkaerőhiány növekedése másfelől.
Hogy ténylegesen mihez kezdenek a zenészek, hogyan próbálják szeptember 1-től a működésüket biztosítani, arról a több mint harminc zenekart koordináló koncertszervezo.hu zenei menedzsereként ismert Maszler Lászlót kérdeztük, aki egyben a Zenei Menedzserek Egyesületének is tagja.
Minden kataadózót váratlanul és rosszul érintett a számukra megszűnő adónem a zenei szektorban. Éppen az egyszerűsége volt az, ami nagy terhet vett le mindenki válláról. A technikusok, zenészek is előszeretettel használták, hiszen nagyrészt szezonális a munkánk, igazából egy évben pár hónapra koncentrálódik a fellépések döntő többsége. Emiatt is volt kedvelt adózási forma, hiszen a járulék befizetésén kívül azokban a hónapokban, amikor épp dalszerzéssel vagy próbákkal foglalkoznak, nem volt más teendőjük vele
– magyarázta Maszler László, hangsúlyozva, mivel a kata esetében az adózás egyszerűbben kiszámítható, szerinte minden adózó bevállalta volna, ha a befizetendő összeg mértékének növelésével megmarad ez a lehetőség.
Jelenleg kétfajta adónem között választ a piaci szereplők többsége. Ez az átalányadó és az ekho. Azt látjuk, hogy a kisebb bevétellel működő zenekarok, fellépők egyelőre az átalányadó felé húznak, míg a magasabb bevétellel kalkulálók az ekho felé. Egy biztos, mindez áremelést von maga után a 2023-as szezonra, hiszen ha az ekhót vesszük alapul, akkor 15 százalékkal kevesebb lesz egy-egy adózó megkeresett pénze, miközben mindennek az ára jelentősen emelkedik. Tehát ha csak 15 százalék lenne az emelés az árajánlatokban, akkor az idei vagy a múlt évi összegeket keresnék a munkájukkal, de az inflációt egyáltalán nem követné. Az egy másik kérdés, hogy a megrendelői vagy jegyvásárlói oldalon is nagy nehézségek várhatóak ezen felül is.
Hogy a koncertszervezo.hu általa koordinált zenekarok esetében milyen arányban oszlanak meg azok, akik az átalányadót, illetve az ekhót választják, a héten dől el, de Maszler László szerint még a bevezetett könnyítések miatt jelen pillanatban kedvezőbbnek tűnő ekho esetén is vannak bizonytalanságok a jövőre vonatkozóan.
„A döntés egyáltalán nem egyszerű. Míg az ekho kecsegtető, esetünkben nagyon sok olyan árnyoldala is van, ami fejtörést okoz. Vegyük csak az alábbi problémát elő: jelenleg a szakmánk kapott kedvezményt az ekho esetében – ez 15 százalék per pillanat, a korábbi 28 százalék helyett.” Az erről szóló rendelet az alábbi szövegezéssel zárul a Magyar Közlönyben megjelentek szerint:
(1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.
„Tehát ha a veszélyhelyzet végeztével nem szavazza meg a továbbiakban is ezt a kedvezményes adónemet a parlament, akkor újra ott fogunk tartani, hogy miként adózzanak az érintettek” – magyarázta Maszler, hozzátéve:
A megoldás egyértelműen az lenne, ha a kata kinyílhatna ismét, magasabb adóval. Akár sávosan választható adóbefizetéssel-keretösszeggel. Átláthatóbb, kezelhetőbb, egyszerűbb, bürokráciamentes lenne.
A kisadózó változók adózásának új szabályai a X. Music Hungary Konferencia & Showcase programjában is napirendre kerülnek, amit idén november 29–30-án rendeznek a veszprémi Hangvillában.
(Ez a szerkesztőségi anyag a Music Hungary Kft. támogatásával jött létre.)
(Borítókép: Szabó Réka / Index)