Advent első vasárnapja a Szent András napjához, november 30-hoz legközelebb eső vasárnap, általában november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap a néphagyomány szerint az advent közeledtét jelzi, régebben férjjósló nap volt, így sok helyen népszokásokkal ünnepelték (gombócból jóslás).

December 24. advent utolsó napja, régen böjti nap volt, ma már inkább bejglinap. Az adventi koszorú hagyománya a 19. századig nyúlik vissza. 1839-ben egy német evangélikus lelkész felfüggesztett szekérkeréken helyezett el 24 gyertyát, ezek közül minden nap eggyel többet gyújtottak meg karácsonyig. Manapság már fenyőágakból készül a kör alakú koszorú, melyen négy gyertya található. A gyertyákat vasárnaponként gyújtjuk meg, vagy az azt megelőző este, minden alkalommal eggyel többet.

A katolikus hagyomány szerint a bűnbánatot jelképezi a lila szín, ebből három kerül az adventi koszorúra. A harmadik gyertya rózsaszín, ez az örömöt jelenti. A növekvő fényre utal a világító gyertyák számának gyarapodása. Az utolsó vasárnap egyszerre ég mind a négy gyertya, amik a  hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet jelképezik.

Régen az advent időszakában böjtöt tartottak, nem lehetett mulatni, házasságot kötni. Ma már nem kötelező betartani ezeket a szabályokat, de a csend, az ima, a bűnbocsánat szentségéhez járulás a katolikus egyház szerint ajánlott.  

Az adventi naptár első használata 1900 körülre nyúlik vissza: egy német édesanya készítette a karácsonyi ajándékokat türelmetlenül váró kisfiának. A gyerek 24 napon át minden este kapott egy csokit, így csökkentették a várakozás izgalmát. Amikor a kisfiú felnőtt, üzleti vállalkozást alapozott a kreatív ötletre, ő készítette az első édességeket rejtő ablakos naptárt.  

Tesztelje, mennyit tud a ma kezdődő adventről! 

(Borítókép: Adventi koszorú az egri Dobó téren 2016. december 18-án, advent negyedik vasárnapján. Fotó: Komka Péter / MTI)