Eleget halogattuk, ideje megbeszélnünk végre a modern civilizáció egyik alapkérdését: miért ülnek a nők keresztbe tett lábbal? És vajon ki döntött így, ők vagy a társadalom?
Az ülés módja is egyfajta kommunikáció, akár férfiról, akár nőről van szó. Az ülés közben keresztbe tett női láb szokása feltehetően az állatvilágból ered, egy automatikus védekező mozdulatból nőhetett ki. Elterjedésére az is ráerősített, hogy sokan azt hiszik, az etikett is a keresztbe vetett lábat írja elő.
Michèle Jolé, a Párizsi Egyetem szociológusa és etnográfusa azt mondja: testtartásunkkal, ülésmódunkkal szabályokat követünk, amiket kiskorunktól kódolnak belénk.
Az elfogadott és elítélendő pozitúrák kultúra és kor szerint változnak. Az ötvenes években Gordon Hewes antropológus például összeszámolta, hogy
tizenegy módon lehet székeken, padon vagy zsámolyon ülni.
Hewes szerint az ülésmódok társadalmi és történelmi okokkal magyarázhatók, ott van például a guggolás, ami a nyugati embereknek a „székelést” juttatja eszébe, a világ más részein viszont népszerű pihenő, étkező póz.
Kulturális kódjainkat a helyzetnek megfelelően alkalmazzuk automatikusan, tudjuk, hogy nem ülhet ugyanúgy egy nő és egy férfi. Nézzük csak meg a metróban, míg a nők kis helyen, zárt lábbal ülnek, a férfiak nagy terpeszben foglalnak el több helyet a teremtés koronáiként. Ennek az egyre elterjedtebb jelenségnek már neve is van, manspreading. A széttárt lábú ülés a férfiak dominanciáját és szexuális vonzerejét is jelezheti.
Tanya Vacharkulksemsuk, a Berkeley Egyetem posztdoktori kutatója tanulmányban írta meg, hogy
szexuálisan vonzó lehet a lábak és a karok széttárása, de csak férfiak esetében.
Nőknél ugyanezek a pózok sebezhetőséget sugallnak.
Gordon Hewes úgy kommentálja a nők zárt lábú vagy keresztbe vetett pózát, hogy a nemi szerv feltárásától való félelem sok kultúrában fontos szerepet játszik a testtartási szokásokban.
Az etikett szabályai szerint nem helyénvaló a keresztbe tett láb, kihívónak számít a vádli mutogatása, ezért üzleti tárgyalásokon kimondottan tilos. Nők körében elterjedt tévhit, hogy a keresztbe vetett láb az elegancia csúcsa, pedig aki igazán sikkesen ül, az szorosan összezárja a térdeit, karjait a lábain pihenteti – ahogy az angol királyi család tagjainál is láthatjuk.
A protokoll szerint maximum a keresztbe rakott láb lábfejét szoríthatjuk a földön lévő bokához, de semmiképpen ne mutogassuk a vádlinkat. Szintén nem illik kibújni a cipőből, mert ez szexuális felhívás a keringőre.
Férfiak esetében az etikett azt írja elő, hogy egyenes háttal, kis terpeszben üljenek, hivatalos eseményeken különösen.
A keresztbe tett lábak elősegítik a seprűvénák és visszerek kialakulását, mert ebben a helyzetben megnő a vénák belső nyomása. Az artériák és a kisebb erek szállítják a szövetek felé az oxigénben és más anyagokban dús vért, majd visszapumpálják a szív felé.
De a lábak érrendszerét az állás és a sok ülés megterheli, ráadásul
ha a keresztbe tett, egymásnak nyomódó lábak helyzetét preferáljuk, nagy eséllyel kockáztatjuk a visszerek kibújását – főleg, ha hajlamunk is van rá.
Mert csupán a keresztbe tett lábtól nem alakulnak ki visszerek, elsősorban a gének mondják meg, hogy kidagadnak-e az ereink vagy sem, de még a jó örökséget is elronthatja az elegánsnak hitt lábkulcsolás.
(Borítókép: Oleksandra Troian / Getty Images)