Meier Krisztina, az Első Nyúlmentő Alapítvány elnöke 17. kerületi házában viszi panzióját, és elfoglalt gazdik nyuszijaira vigyáz, de hobbiból néhány beteg nyuszit is ellát. Mert a nyúl a mindene. Milyen a húsvéti időszak a nyulak nézőpontjából, és hogy lehetünk boldog nyúltulajdonosok úgy, hogy a nyuszi is jól járjon?
Itt a húsvét, vegyünk nyulat! – gondolja sok kisgyerekes család, hogy behódoljon valami rossz tradíciónak. Meier Krisztina, az egyik legnagyobb magyarországi nyúlbarát azonban maximálisan eltanácsol mindenkit a hirtelen ötlettől vezérelt nyúlvásárlástól. A nyuszi, amellett, hogy rengeteg szeretetet tud adni – ha jól gondozzák –, sok törődést igényel. Érzékeny a melegre, a hidegre, könnyű prédája a nyestnek, macskának, patkánynak, szereti a finom prémiumtápot, és minden erejével védi területét. Nem könnyű eset, de megéri a törődést!
Krisztinával, aki a 2014-ben szerveződött Első Nyúlmentő Alapítvány elnöke, a kertjükben beszélgetünk, előttünk öt-hat nyúl cikázik és ugrándozik a fűben egymást üldözve, boldogan. A Nyúlmentőknek nincs egy nagy menhelye, jellemzően tagoknál és ideiglenes befogadóknál vannak az állatok, mert nem jó nekik, ha sokan zsúfolódnak össze egy helyen. Krisztina vállalkozóként nyúlpanziót visz és nyúlösszeszoktatást vállal.
A panzióra nagy igény volt, mert a nyúltartók utazások, elfoglaltságok alkalmával nem tudták megoldani a nyúlfelvigyázást
– mondja Krisztina, aki állatorvosi szakasszisztens végzettséget is szerzett a nyuszik miatt, így profi módon tudja őket gondozni és gyógyítani is, ha kell. A 17. kerületi családi házban ugyanis nemcsak panzió, hanem nyúlmentés is folyik, de ez csak hobbiból. A panziós nyuszik és a mentett, főleg beteg vagy sérült nyuszik egymástól elkülönítve, egymásról mit sem tudva élnek a házban. A beteg nyulak között vannak tályogos, gerincsérült, mozgásképtelen, csípőcsonttörött vagy újszülött nyuszik is.
Az összeszoktatás nem könnyű, sok emberen kifog, de Krisztina saját módszert dolgozott ki, mint mondja:
A nyúl területvédő állat, ezért nem örül, ha saját területére új nyúl érkezik. Egyből harcolni kezd, és súlyos sérüléseket is okozhat a másiknak.
A legjobb az ivartalan nőstény – ivartalan bak összeszoktatás, bár Krisztina már minden variációt elvállal.
Nyúlmentők vannak Bokodon is, ahol körülbelül 30 házi nyúl él kolóniában, és Budapesten több helyen, más kuratóriumi tagoknál vagy ideiglenes befogadóknál, akik vigyáznak az alapítványi nyuszikra.
Tavaly 100 nyuszi került a Nyúlmentők óvó szárnyai alá, és a kérdésre, hogy húsvét után nő-e meg a nyuszik létszáma, Krisztina azt válaszolja,
inkább nyáron fut fel a nyuszileadási láz, mikor az emberek többet utaznak, mozognak, és a feleslegessé vált nyuszit gyakran szemeteszsákban teszik ki az út mellé, mint egy felesleges tárgyat.
Az év egyéb hónapjaiban jó az örökbefogadási hajlandóság, de most a gazdasági helyzet miatt visszaesett. Mert a nyúl, ha jól tartják, nem olcsó mulatság, különösen, ha rosszabb genetikájú, és hajlamos a betegségekre.
Gyakran előfordul, hogy egy család csak egy hétre vinne nyulat házi cukiságnak, a gyerekek örömére, de ebben a Nyúlmentők nem partnerek, mert nem jó az állatnak a stressz, a helyváltoztatás, a játékként való kezelés. Csak felelős gazdának adnak örökbe, és a folyamatot nagyon komolyan is veszik, kérdőívvel, előzetes felméréssel.
Ha örökbe fogadunk egy (beteg) nyulat, a Nyúlmentők az utógondozásban is segítenek, bár nincs nagy bevételük, főleg adományokból áll az alapítványi büdzsé, és az adó 1 százalékos felajánlásából. Pedig a nyuszik ellátásának akár havi 1 milliós állatorvosi költsége is lehet.
A nyúltartásról Krisztina elmondja,
éjszakára veszélyes kint hagyni a kis szőrgombolyagokat, mert a nyestek, macskák, patkányok is bánthatják őket. Bombabiztos kifutó kell. Télen a hidegre, nyáron a melegre kell figyelni. A nagy hőmérséklet-különbség sem jó, tüdőgyulladásuk is lehet, hőgutát kaphatnak.
Ha örökbefogadás helyett mégis nyúlvásárlásra adjuk a fejünket, mert szeretnénk ennek a kis szőrős lénynek a szeretetét érezni, próbálkozhatunk tenyésztőkkel vagy állatkereskedéssel is. A nevesebb tenyésztők odafigyelnek arra, hogy a nyusziknak ne legyen genetikai problémájuk, de sajnos garancia nincs sehol.
Amivel pedig a legtöbbet tehetjük a nyuszikért, az az, ha ideiglenes befogadóknak jelentkezünk, ehhez a Nyúlmentők adnak felszerelést, tápot, „használati útmutatót”, és ha nem válik be a nyuszigondozás, vissza lehet vinni az állatot.
Ha másképp szeretnénk segíteni, az adó 1 százalékos felajánlásával vagy anyagi támogatással is megtehetjük. Minden forint jó helyre kerül, mert a közhasznú alapítvány átlátható, azaz minősített adománygyűjtő szervezet, pénzügyi elszámolásai nyilvánosak.
(Borítókép: Meier Krisztina. Fotó: Németh Kata / Index)