Annak ellenére, hogy elengedhetetlennek tartják a szülők, a szigorúság és a túlféltés korántsem tesz jót a gyerekek mentális egészségének – állítja egy frissen megjelent tanulmány. A publikáció szerint ha a gyerekeket rövid pórázon fogják, és csak az iskolai dolgokkal vannak leterhelve – ezzel elvéve a játék örömét –, a jövőben sokkal nagyobb eséllyel alakul ki náluk szorongás vagy depresszió.
A legtöbb szülő a lehető legjobb életet igyekszik nyújtani a gyerekei számára, így hosszú éveken át arra törekednek, hogy azok a lehetőségeikhez és képességeikhez mérten a legjobban tanuljanak az iskolában és viselkedjenek a hétköznapokban. Ehhez azonban egyesek szerint szigor, szabályok és állandó napirend beiktatása szükséges, ami vélhetően valóban kemény munkára és tanulásra ösztönzi a gyerekeket, de ezzel párhuzamosan elveszi tőlük azt, amiről a gyerekkornak szólnia kellene, a szabadság és az önfeledt játék örömét.
Mindez nemcsak a jelenben, de a jövőben is komoly hatással lehet az életükre – a Journal of Pediatrics című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint
a szigorú és túlféltő szülők miatt a gyerekeknek komoly mentális problémáik lehetnek.
Pedig a szülőket csak a jó szándék vezérli, azonban úgy tűnik, a jóllétükhöz nem csak a kemény tanulásra kellene időt fordítaniuk a gyerekeknek…
Egy floridai kutatócsoport megállapította, hogy a szülők csupán jó szándékuk és a tanulásra való ösztönzés miatt fosztották meg a gyermekeiket attól, hogy idejük legyen önfeledten játszani, időt töltsenek a barátaikkal, vagy barangoljanak, és maguk fedezzék fel a világot – azaz az összes önálló tevékenységtől elszakították őket.
A kutatók az eredményeikhez 80 korábbi tanulmány adatait elemezték, és azt találták, hogy az 1970-es évek óta folyamatosan kevesebb játékidejük marad a gyerekeknek, ami miatt a depresszió és a szorongás kialakulása ugyanebben az időszakban meredek növekedésnek indult.
Ezt a trendet már az iskolák is érzékelik, egy másik kutatás szerint tízből kilenc iskolai vezető azt állítja, hogy diákjai egy része mérsékelt vagy súlyos mentális egészségügyi problémával küzd.
És hogy ez minek tudható be?
Az önálló játék hiánya megfosztja a gyerekeket attól, hogy a személyiségük úgy fejlődjön ki, hogy képesek legyenek leküzdeni az élet nehézségeit, hiszen ez jelenthetne közvetlen boldogságforrást a későbbiekben számukra
– állítják kutatók.
A kutatást vezető David Bjorklund, a Miamitól északra található Florida Atlantic Egyetem pszichológusa szerint a mai szülők rendszeresen kapnak arra utaló figyelmeztetést, hogy problémát okozhatnak a felügyelet nélkül hagyott gyerekek, és hogy mennyire fontos a tanulás, arról azonban már kevesebb szó esik, hogy mindennek mekkora veszélye lehet.
Keveset hallani olyan ellensúlyozó üzenetekről, amelyek azt állítják, hogy ha a gyerekek jó mentális egészségben akarnak felnőni, akkor több önálló tevékenységre és szabadidőre van szükségük. Ebbe beletartozik az önálló játék, valamint a családi és közösségi élethez való hozzájárulás is, ami egyben annak a jele, hogy a szülők megbíznak bennük. A gyerekeknek érezniük kell, hogy hatékonyan tudnak foglalkozni a való világgal is, nem csak az iskolával
– vélekedett.
A tudós és társai arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben a szülők egyre kevésbé hajlandók engedni, hogy a gyerekeik felügyelet nélkül játszanak és szocializálódjanak – az uralkodó trend azonban korántsem csak a javát szolgálja a gyerekeknek.
A kockázatos játékok, például a fára mászás elengedhetetlen a gyerekek jellemfejlődésének elősegítéséhez. Enélkül sokkal nagyobb az esélye annak, hogy fóbiák alakulnak ki náluk, ráadásul a veszélyhelyzeteket sem tanulják meg magabiztosan kezelni.
Ennek legfőbb okozója a szülők szigora mellett az, hogy a gyerekek túl sok időt töltenek az iskolában, majd otthon a szabadidejükben is iskolai feladatokat kell végezniük, ami megfosztja őket a játéktól.
Pedig a fő önálló tevékenység a kisgyermekek számára a játék, ezért nem meglepő, hogy a kutatások és a mindennapi megfigyelések is azt mutatják, hogy
a játék a gyermekek boldogságának közvetlen forrása.
A kutatók ráadásul állítják, az iskolai feladatok mennyisége és a tanulmányi kudarctól való félelem összefüggésbe hozható a gyerekek mentális egészségének romlásával.
Ez kivételesen nem fogható az okostelefonokra, a jelenség nem most alakult ki. Eltérően más krízisektől, az önálló tevékenység és így a gyermekek lelki jólétének csökkenése is fokozatosan, évtizedek alatt kúszott ránk, így sokan észre sem vették ezt. Sőt a többi egészségügyi krízistől eltérően ez nem egy fertőző vírus eredménye, hanem
a túltolt jó szándéké.
Érdemes mindezt komolyan venni, hiszen a korai életszakaszban tapasztalt szorongás kockázatot jelent a gyermekek egészségére, és növelheti annak esélyét, hogy későbbi életük során más mentális betegségekben, például depresszióban szenvedjenek, esetleg öngyilkossági szándékuk legyen, alkohol- és kábítószerfüggők vagy erőszakosak és zaklatók legyenek.
Ezek tudatában szülő legyen a talpán, aki tudja, hogyan kell megtalálni az egyensúlyt…
(Borítókép: Getty Images)