Nemcsak A Simpson család, de az 1993-as, A pusztító című film készítői is erősen a jövőbe láthattak, amikor a 2032-es évben játszódó cselekményen agyaltak. Az alkotás ugyanis olyan dolgokat vetített előre, mint világméretű járvány vagy Schwarzenegger politikai pályája, de vizionálta a videóhívást, az önvezető autót és a hangvezérlést is.
Napjainkban szinte nem telik el úgy nagy port kavaró esemény, hogy azt a sárga fejű rajzfilmhősök, Simpsonék ne jósolták volna már meg évtizedekkel ezelőtt – elég csak Donald Trump elnökké választására, II. Erzsébet halálának évszámára vagy a Michelangelo Dávid-szobrát érő botrány víziójára gondolni.
Ilyen nostradamusi magasságokba emelnék most a filmrajongók Sylvester Stallone kilencvenes évekbeli filmjét, A pusztítót is, amely olyan sztárszereplőket vonultatott fel, mint Wesley Snipes vagy Sandra Bullock. Bár a film nem döntött rekordokat a kasszáknál, és csak kínkeservesen hozta vissza a büdzsét, szép lassan kultstátusba emelkedett.
Az 1993-as sci-fi az elmúlt években újra életre kapott, ugyanis a lelkes rajongók, akik újranézik a filmet, meg vannak győződve arról, hogy tulajdonképpen megjósolta a jövőt – azaz napjainkat –, mindezt pedig a film cselekményének 2032-es időpontja előtt.
A nézők egy sor kísérteties hasonlóságot észleltek a futurisztikus utópia, San Angeles – korábban Los Angeles – és a 2020-as évek között.
Az akciófilmben a Stallone által játszott John Spartant és Snipes karakterét, Simon Phoenixet 1996-ban egy hibernáló börtönbe zárják, de 36 évvel később, 2032-ben feltételesen szabadlábra helyezik. Ő azonban azonnal gyilkolni kezd, így Spartant is kiolvasztják, hogy segítsen a Sandra Bullock alakította Lenina rendőrtisztnek Phoenix elfogásában.
A film cselekménye és felépítése nagyrészt teljesen megegyezik bármelyik korabeli alkotáséval, a sasszemű filmőrültek azonban kiszúrták, hogy a jövőt megjelenítő film jóslatai akár valóban meg is valósulhattak, ugyanis egy San Angelesben terjedő betegség több hasonlóságot is mutat a Covid–19-világjárvánnyal, miközben a technológiai fejlesztések is hasonlítanak a mai kor vívmányaihoz.
De mit jósolt meg pontosan az alkotás?
Ahogy azt a legtöbben a saját bőrünkön tapasztalhattuk, a koronavírus berobbanását követően az előírtakhoz mérten mindenki igyekezett kerülni a fizikai érintkezést és mások közelségét, így érthetően a köszönéskor elterjedt kézfogás, pacsi és puszi is szinte teljesen kiment a divatból. Ugyan mára ezek egy része visszatért, az ökölpacsi vagy a pacsi imitálása fizikai érintkezés nélkül még 2023-ban is fel-felbukkan.
Akárcsak A pusztító című filmben, amely egy betegség terjedését is bemutatja San Angelesben, amelynek következtében
a kitalált város betiltotta a fizikai érintkezés minden formáját a vírus terjedésének megállítása érdekében.
Emiatt a hagyományos kézfogás helyett az egyik jelenetben két karakter érintésmentesen, a levegőben pacsizik, míg egy másikban Spartan megpróbálja megrázni valakinek a kezét, de Lenina figyelmezteti:
Nem szoktunk hozzá a testi érintkezéshez.
Ugyancsak a koronavírus-járvány alatti időkből lehet ismerős a kép, hogy szinte komoly harc folyik a boltok polcai előtt a vécépapírért, amely sok helyen pont éppen emiatt hiánycikk. A filmben a 2032-es évben már nem szokás papírt használni, helyette mással, kagylóval oldják meg ezt Sandra Bullockék – így a vécépapír nélküli illemhelyiséggel találkozó Sylvester Stallone látványa sem állt távol a valóságtól.
A szokások mellett a legtöbb hasonlóságot az 1993-hoz képest jövőbéli technológián lehet megfigyelni, a napjainkban használt eszközök ugyanis közel olyanok és úgy működnek, ahogy a filmben megjelenítették évtizedekkel ezelőtt. A pusztítóban ugyanis a Covid-időszak másik népszerű kelléke,
a videóhívás is megjelenik, amely a kommunikáció rendszeres formája 2032-ben San Angelesben is.
Az egyik jelenetben a Nigel Hawthorne alakította dr. Raymond Cocteau látható, amint egy csoport emberrel beszélget videóhívásban egy igazgatósági ülésen. Cocteau az asztalfőn ül, miközben nagy szürke számítógépek vannak elhelyezve ott, ahol az ülés tagjai normális esetben is ülnének, a résztvevők arca pedig a képernyőn látszódik – szúrta ki a Daily Mail.
Az egyik jelenet ráadásul az okostelefonok és tabletek használatát is előrevetítette, mivel Lenina egy ezüstszínű, iPad-szerű táblagépen fogad egy videóhívást – ami előrevetíti a ma ismert, akkor azonban teljesen elképzelhetetlennek tartott technológiát.
A filmben emellett fontos szerepet kap a hangvezérlés is, ami ma már minden telefon vagy számítógép alapértelmezett funkciója.
A kitalált futurisztikus társadalomban a lámpáktól az autókig számos készülék használ hangvezérelt technológiát, így a lakosok is képesek fel- és lekapcsolni a lámpákat, és számos eszközt használni csak a hangjuk segítségével, akárcsak manapság.
Az előrevetített technológiai újítások közül a járművek fejlődése sem maradhat ki, ahogy a jövőt előrevetítő filmek miatt már megszokhattuk, a repülő autók velejárói egy-egy ilyen alkotásnak. Ennek ellenére az 1993-as film mégis egy másik, ma is használt újítással,
az önvezető autókkal sokkolt.
A filmben Sandra Bullockot, azaz Leninát az önvezető rendőrautójában ülve, videótelefonálás közben láthatjuk. Bár egy ilyen találmány bevezetése akkoriban nagyon futurisztikusnak tűnhetett, ma már korántsem elképzelhetetlen, hogy olyan autót látunk a közutakon, amelyek a vezető beavatkozása nélkül haladnak, maradnak a sávban és tartják a sebességüket.
A Google az élen járt az önvezető autók fejlesztésével, miután elindította a Waymo nevű spin-off céget, amely önvezető kisbuszok építésén és a járművek tesztelésén dolgozik. A Waymo már 2009-ben elkezdett dolgozni az autonóm járműveken.
Eközben Elon Musk cége, a Tesla is egy sor önvezető járművet épített robotpilóta-funkcióval, ami a vállalat szerint a múlt év végére a teljes önvezető funkciót több mint 285 ezer ember számára tette már elérhetővé csak Észak-Amerikában.
Ahogy A Simpson család alkotói, úgy A pusztító című film is ismert embert vizionált az Egyesült Államok elnöki székébe a jövőben. Míg Simpsonék Donald Trump elnökségét jósolták meg, addig Stallone barátja, Arnold Schwarzenegger politikai pályáját vetítette előre a film – amely akkoriban még csak egy egyszerű viccnek vagy heccelésnek volt betudható, végül azonban részben valósággá vált.
A film egyik jelenetében ugyanis Spartan egy autóban ül Leninával, amikor Schwarzenegger könyvtárra terelődik a szó, mire Spartan döbbenten kapja fel a fejét: „A Schwarzenegger könyvtár?”, majd Lenina megerősíti neki, hogy a Schwarzenegger Elnöki Könyvtárról van szó – azaz kiderül, hogy amíg Stallone karaktere hibernációban volt, a színész konkurense az amerikai elnöki széket is elfoglalta.
Noha a valóságban Arnold Schwarzenegger nem lett az Egyesült Államok elnöke, tíz évvel a film megjelenését követően, 2003-ban politikai karrierbe vágta a fejszéjét, 2003 és 2011 között Kalifornia kormányzója volt, és korábban meg is osztotta azt a vágyát, hogy induljon az elnökválasztáson.
Erről végül ugyan letett, mert úgy vélte, hogy mivel nem Amerikában született, nem lehetne méltó elnöke az országnak. Az viszont bátran kijelenthető, hogy a film alkotói valamit nagyon jól sejtettek a 2020-as évek alakulásáról…
(Borítókép: Sandra Bullock és Sylvester Stallone A pusztító című film egy jelenetében. Fotó: Sunset Boulevard / Corbis / Getty Images)