A repülőteret eredetileg fekvése alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek nevezték el, pedig napjainkban a terület már szinte teljesen lapos, mert bár korábban volt ott egy 147 méter magas homokos domb, azonban azt az 1940-es években a repülőtér építése során nagyrészt sikerült elegyengetni. 

A ma már minden polgár számára elérhető kereskedelmi repülés a reptér építése előtt még nem volt honos Magyarországon, főként katonai céllal fenntartott repterek voltak az országban, így egyre sürgetőbbé vált egy, a polgárok számára is elérhető repülőtér kialakítása. Ekkor esett a választás a három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területre, ami ekkor már a Ferihegy nevet viselte.

A kiírt pályázatot kis módosítással végül ifj. Dávid Károly tervei nyerték, így a munkálatok 1942-ben meg is kezdődtek Kemenes Krebs András cégének közreműködésével. Az elkészült reptér azonban a II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren, emiatt 1947-ben a Ferihegy újjáépítéséről döntöttek a polgári forgalom számára.

Hároméves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, majd 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L pálya betonozási munkálatait is – az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, a mai naphoz hasonlóan vasárnap tartották. 

A keleti blokkhoz tartozás miatt kezdetben csak a szovjetbarát államokba lehetett innen utazni, azaz keletre, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán – az 1985. november 1-jén átadott második terminál megnyitásával pedig európai szinten is elismert reptérré nőtte ki magát – itthon pedig még egy Korda György nevével fémjelzett, ma is népszerű szám is született róla. 

De mikor zárt be az egyes terminál, mikor nevezték át a repteret, és milyen Feri nevét viseli Ferihegy? Mai kvízünkből ön is kiderítheti! 

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)