Bár jelenleg a királyi család legnépszerűbb tagjai közé Vilmos herceg és Katalin hercegné, illetve III. Károly és Kamilla királyné tartoznak, a família történelmében találni még olyan alakokat, akiknek életútja tartogat váratlan fordulatokat. Közéjük tartozik II. Erzsébet nagyanyja, Teck Mária királyné, aki sosem szerette a saját pénzét költeni, és más dolgaira fájt a foga.
Mária királyné a néhai király, V. György hitvese volt, akinek létezéséről a mai generáció aligha hallott, pedig fontos szerepet játszott abban, hogy biztos pontként ott legyen unokája, II. Erzsébet mellett, és azzá formálja őt, aki előtt egy világ hajtott fejet tisztelettel. A királyné Mária Adelaida cambridge-i hercegnő és Ferenc tecki herceg egyetlen lányakét jött világra – előbbi Hannoverben, utóbbi pedig az egykor főleg magyarlakta Eszéken született. A királyné közvetlen családtagjai között találni más magyar vonatkozásokat is, mivel apai nagyapjának, Sándor württembergi hercegnek egyik testvére, Mária Dorottya württembergi hercegnő a legmagyarabb Habsburgnak nevezett József Antal főherceghez ment feleségül, aki abban az időben Széchenyi István eszmetársa volt.
Apai nagyanyjaként pedig Rhédey Klaudia magyar grófnőt tisztelhette, aki nagyon fiatalon, 29 éves korában hunyt el, akkor volt várandós a negyedik gyermekével. A lovas kocsi, amelyen utazott, egy árokba hajtott, súlyosan megsérült, és napokkal a baleset után halt meg belső vérzésben.
Mindez 1841-ben történt, de a grófnőről máig nem feledkezett meg a királyi család. III. Károly 2008 májusában például ellátogatott erdőszentgyörgyi nyughelyére, illetve már több magyarországi és erdélyi látogatása alkalmával felemlegette: magyar vér csörgedezik az ereiben. Korábban a királyi család arisztokratáinak egy része német származású volt, és Mária királyné lehetett 400 év után az első királyi hitves, akinek az angol is az anyanyelve közé tartozott – bár a német akcentust nem tudta levetkőzni. Férje, V. György király pedig a brit hadsereg főparancsnoki posztja mellett magas rangú személynek számított a német hadseregben is.
Mária királyné fiatalkorában egy félénk és kissé esetlen lány hírében állt, aki édesanyja, az élettel teli Mária Adelaida cambridge-i hercegnő árnyékában élt – derül ki James Pope-Hennessy életrajzíró könyvéből. Ugyan arisztokrata származású volt, gyermekkorában azt tapasztalta, hogy a családi kassza igen szűkös, így nem épp királyi körülmények között nevelkedett. Neveltetése miatt később is igen fukar módon viselkedett, nem szerette a saját pénzét költeni. Maga II. Erzsébet is óvatosan költekezett, de nagyanyja túlszárnyalta őt. Ahogy egyik rokona, Cambridge márkinéja, Margit egyszer megjegyezte, a királyné sosem vásárolt virágot, ha a barátaihoz ment vendégségbe, hanem a szobájában álló vázákból szedte ki a csokrokat, hogy ajándékként adja tovább őket. Ám nem ez volt az egyetlen fura szokása.
II. Erzsébet távoli unokatestvére, Olga orosz hercegnő egy televíziós műsorban nemrég úgy fogalmazott, Mária királyné nemcsak vágyott más holmijaira, hanem – mondhatni – el is várta, hogy megkapja őket ajándékba.
Egyfajta előkelő kleptomániája volt, mert amikor elment valakinek a házába, hajlamos volt a tucatnyi Sheraton szék egyikén ülve azt mondani: »Nagyon tetszik ez a szék«, majd az ember kénytelen volt odaadni neki mind a 12-t belőlük
– fejtette ki, hozzátéve, ezen hibákból tanulva később mindenki elővigyázatosabbá vált, és ha tudták, hogy a királyné érkezik vendégségbe, a szép holmikat a padláson rejtették el, és a kevésbé pótolhatatlanokat hagyták szem előtt.
Ez abszolút jellemző volt rá. Templomi szertartás után megesett, hogy azt mondta valakinek: »Nagyon tetszik ez a bunda«, amit neki is kellett adni. Hál' Isten a jelenlegi királyi család nem csinál ilyet
– mondta.
Bár Mária királyné még gyerekként anyja árnyékában élt, felnőttként sikerült kellően érvényesülnie, és egy nagyon szenvedélyes, irodalomszerető nővé cseperedett, aki szerette, ha az udvaroncok vagy hét órán keresztül különböző műveket olvasnak fel neki. II. Erzsébettel ellentétben viszont nem töltött túl sok időt a Balmoral kastélyban vagy a sandrighami házban, illetve a néhai királynő húga, Margit hercegnő sem tartozott a kedvencei közé – akit komolytalannak tartott, és az érzés igen kölcsönös volt.
A királynénak emellett volt szerencséje szorosabb kapcsolatot kialakítani Viktória királynővel, aki úgy jellemezte őt, mint egy szép vonásokkal rendelkező hajas babát, majd később a szárnyai alá is vette őt. A királynő azt szerette volna, ha feleségül megy az unokájához, Albert Viktor clarence-i és avondale-i herceghez, aki végül megkérte a kezét, ám egy évvel később az akkor tomboló influenzajárvány áldozatává vált. Mária királyné viszont felkeltette a herceg testvérének az érdeklődését, aki 1893-ban szintén feleségül kérte őt: így lett V. György király hitvese.
Az 1953-ban, 85 éves korában elhunyt Mária királyné életéről 2018-ban jelent meg James Pope-Hennessy könyve, amelyhez három éven át gyűjtött információkat, beszélgetve egyes családtagokkal és barátokkal. Shaftesbury grófnője például elárulta neki, hogy a királynénak egy olyan ritka képessége volt, hogy egyszerre vagy harminc ember után tudott hallgatózni egy asztalnál ülve vacsora közben. Az írónak köszönhetően derülhetett ki az is, amiről a királyné maga számolt be egyik udvarhölgyének, Cynthia Colville-nak, miszerint egyszer látta, amint az apja, Ferenc tecki herceg egy tányért vág az anyja fejéhez.
Az udvarhölgy mindemellett megemlítette, úgy véli, a herceg őrülten halt meg, illetve abban is biztos, hogy a királyné sosem volt szerelmes V. György királyba, sem pedig Albert Viktor clarence-i és avondale-i hercegbe, hanem Hopetoun 7. grófjáért, John Hope-ért volt oda, aki Ausztrália első főkormányzója volt.
(Borítókép: Teck Mária királyné. Fotó: The Print Collector / Heritage Images / Getty Images)