Nemzetközi szupersztárok és influenszerek, méregdrága üzletek, éttermek és szállodák, luxus és csillogás egyfelől, a törvényekre fittyet hányó befektetők és maffiamódszerekkel fenyegetett köztisztviselők másfelől. Míkonosz, a parányi sziget a görög turizmus állatorvosi lova, a kormány bekeményít a szabályokat nem tisztelőkkel szemben.
Március 7-én elhúzódott a munkanapja az 52 éves Manolisz Pszarrosznak, a Kükládokért, ezért a többek közt Szantorinit, Déloszt és Míkonoszt is magában foglaló Égei-tengeri szigetcsoportért felelős régészeti csoportvezetőnek, így este fél 9 környékén lépett ki aktáival a hóna alatt a Kulturális Minisztériumból. Már majdnem ott volt az autójánál, amikor érzett egy ütést a fején, és onnantól nem emlékszik semmire egészen másnapig, amikor is egy athéni kórházi ágyon ébredt fel az eszméletvesztésből törött orral és bordákkal, súlyosan sérült szemekkel.
Orvosai próbálták számára rekonstruálni a történteket: erős rúgások és ütések érték valaki olyantól, aki ebben profi, tudta hogyan kell az ilyet „szakszerűen” csinálni. Az orvosok úgy vélték, örüljön, hogy egyáltalán életben van. A régész esete hatalmas felháborodást váltott ki Görögországban, kormánytagokból álló válságstáb ült össze és maga Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök is nyilatkozott az ügyben: az állam a legkeményebben fog fellépni azokkal szemben, akik úgy gondolják, hogy ezt megtehetik.
De kik is azok? Sokan úgy vélik, hogy azok a pénzéhes vállalkozók, akik bármi áron kizsákmányolják az aranybányának számító luxusszigetet, hogy degeszre kereshessék magukat az azt felkeresőkön.
1954 augusztusáig Míkonosz csupán egy volt a sok ezer festői görög sziget közül. Ekkor járták be a világsajtót a róla készült első képek, Friderika görög királyné ugyanis nagyszabású hajókirándulást szervezett. A „Királyok Hajóútja” ragadványnevű eseményen 104 koronás fő vett részt, s mivel királyok, királynék, hercegek és hercegnők voltak a fedélzeten, természetes, hogy a média élénk érdeklődést tanúsított az iránt, mit csinálnak és mit néznek meg.
Nem sokra rá így már olyan hírességek mulattak errefelé a nyomukban, mint Jackie Kennedy/Onasszisz, Sophia Loren vagy Paul Newman. A tipikus, rusztikus görög házikók mellé ekkoriban épültek az első tájidegen luxusvillák. Majd az ő példájukat követték fiatalabb kollégáik is, egyre többször szerepelt hát a sziget a pletykalapokban, és természetes, hogy a tehetős átlagemberek is szerették volna látni, hol piheni ki a fáradalmait Madonna, Michael Jordan, Leonardo DiCaprio, Angelina Jolie vagy Shakira.
Ma pedig már ott tartunk, hogy a sziget eszméletlen népszerű az újgazdagok és a luxusprostituáltak körében is, akiknek van pénzük bőségesen, így szépen kiépült a sziget mindennel, ami szem s szájnak ingere. Drága étteremláncok, fényűző hotelek, a legmenőbb divatmárkák vannak itt jelen – nem véletlen, hogy a nemzetközileg toronymagasan legismertebb magyar brand, a Nanushka is pop-up üzletet nyitott Míkonoszon az idei nyárra a Louis Vuitton, a Dior, a Gucci vagy a Fendi után. A szigethez közel eső Déloszon született egyébként a mítosz szerint Apollón és Artemisz is, de Míkonoszon az olümposziakat már régen elkergették, és új isteneket imádnak helyettük: Nammos, Nobu, Dom Pérignon vagy Bulgari. Meg persze még ott vannak a DJ-k.
A bántalmazásos eset azért is engedte ki a palackból a szellemet, mert Görögországban a régészek társadalmi megbecsültsége igen magas – amit jól alátámaszt, hogy amikor az ország 1830-ban függetlenedett az Oszmán Birodalomtól, a régészeti hivatal az egyik első hatóság volt, amelyet felállítottak. Ebben semmi furcsaság nincs, hisz a turizmus az éves görög GDP egynegyedét adja, talán a legfontosabb bevételtermelő szektor így az országban. (Tavaly 28 millió turista kereste fel az országot, ezzel a világranglistán a harmadikok.)
A turisták nemcsak a kék tengerért jönnek, hanem a kulturális látnivalókért is, az államnak így anyagi érdeke az antik romok megóvása és az új kincsek előásása. Így áll elő az a helyzet, hogy semmi nem épülhet görög földön legálisan, amire a régészek nem mondtak áment. Persze, kultúrországokban ez mindenhol így működik, mint az óbudai Római-parton építkező forrásunk megerősítette, nekik is több millió forint extra költségbe és várakozási időbe került, míg a kirendelt régészek feltárták a telküket, majd néhány ókori lelettel együtt távoztak onnan.
A görög régészek azonban kevesen vannak, emiatt hosszú a bürokratikus átfutása a kérelmeknek, holott Míkonosz annyi pénzt termel, hogy minden egyes nappal, a késve kiadott engedéllyel vagyonokat buknak a befektetni és gyorsan gazdagodni vágyók. Mint fentebb érzékeltettük, egy ásatás is keményen tudja vinni az időt, a potenciális vállalkozó ebből pedig csak annyit lát, hogy kapacitáshiányból egy „aktakukac” hónapokig, netán évekig tologatja az ügyét az athéni minisztériumban, de az építési engedély az bizony nem jön meg, nem tud működni így a kigondolt nagy húzás, az Instagram-szenzáció a szezonban.
Mit lehet ilyenkor tenni? Hát illegálisan építkezni.
Míkonosz telis-tele van olyan épületekkel, amelyekről a fővárosban hivatalosan nem is tudnak, és ha mégis rájön a hatóság a csalásra, a vállalkozók nevetve, mellényzsebből fizetik ki a büntetést. Hát hogyan is ne futná erre, ha valaki egy olyan, stranddal is ellátott éttermet üzemeltet mondjuk, ahol 120 ezer forintért is kibérlik a nyugágyakat, és mellé még rendelnek egy üveg francia champagne-t 1,3 vagy akár 27 millió forintért?
Van szó olyan vállalkozóról is, aki a tavalyi szezonban illegális partfoglalással 50 millió eurót (17 milliárd forintot) keresett a szigeten – amelyből 10 millió euró volt a profit. A partszakaszra csak az éttermén keresztül lehetett lemenni, amelyet katonai kerítéssel vett körbe – olyannal, amilyen például a görög–török határszakaszon is van.
Míkonosz nem egy beépítetlen földdarab volt, hanem egy település, amelynek körülbelül 10 ezer állandó lakosa van, akik szeretnének nyugodt körülmények közt élni. A tavalyi év főszezonjában a szigetet 220 ezer ember özönlötte el hetente, jobbára puszta kivagyiskodásból, akik közül mondjuk 30 ezret a vendéglátó egységek személyzete tett ki.
A fejlesztések pedig nem akarnak leállni, már ott tartanak, hogy szuperjachtok fogadására alkalmas kikötőt építenének ide, sőt, külön turistafalut, hogy még több embert lehessen a szigetre zúdítani. A polgármester tehetetlen, de annyit ő is elmondott, hogy az önkormányzatnál is kaptak már fenyegető SMS-t, így nem lenne meglepve, ha a régész után közülük következne valaki, aki az intenzív osztályon ébred – jó esetben. A kormány segítségét kéri, hogy rendszeresek legyenek a hatósági ellenőrzések a szigeten, az engedély nélküli épületek lebontását várja, a felelősök megbüntetését.
A kormány időközben azonban már be is keményített.
Nem csak üres lózung ezek szerint az, hogy „senki sem áll a törvények felett”. Felfüggesztették a szigeten az építési engedélyek kiadását, hatalmas razziákat foganatosítottak az elmúlt hónapokban a különböző hivatalok – pénzügyőrség, környezetvédelmi vagy építésügyi szakhatóság – állományát odavezényelve, akik rekordösszegű büntetéseket osztogattak. Állítólag voltak olyan vállalkozók, akik ezt megelőzvén inkább maguk romboltatták le az érdekeltségüket, nem várták meg az állam által küldött buldózereket – a körülbelül 1000 főt magában foglaló görög régészszövetség elnöke szerint ugyanis vannak, akik már csakis ebből értenek.
Míkonosz idén tavasszal egyik napról a másikra vált a kormányzat szemében vörös posztóvá, példát akarnak statuálni vele. Bár kormányzati körökben is úgy tekintettek eddig a szigetre, mint „állam az államban”, ami fölött elvesztették a kontrollt, most már veszélyes precedensnek látják, amelynek a rossz példája ragadós lehet, és más görög szigeteket is megfertőzhet. És hogy mi a véleménye erről Pszarrosz úrnak? A régész azt nyilatkozta, hogy amint felépül, visszatér a munkába, nem akar rossz üzenetet küldeni a vállalkozók felé, hogy a régészek megfélemlítésével célt lehet érni.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Getty Images)