1978-ban hasba lőttek egy német tinédzsert egy francia szigeten. A gyilkos fegyver a trónfosztott, több évtizede száműzetésben élő olasz királyi család fejének, az ország utolsó trónörökösének kezében sült el, és kezdetét vette a több évtizedes harc az áldozat családja részéről, hogy a tettes börtönbe kerüljön. Nem így lett, a Netflix pedig a monacói hercegi család tagját bízta meg, hogy forgasson erről most egy dokumentumfilmet.
A háromrészes, összesen kétórás Az utolsó koronaherceg (The king who never was) című dokumentumfilm nemcsak arra keresi a választ, mi történt azon a végzetes éjszakán a Korzika déli csücskénél lévő Cavallo szigetén, hanem hogy meg lehet-e úszni egy gyilkosságot csak azért, mert az ember kiváltságosnak született az utolsó olasz király fiaként.
A jelenleg 86 éves Savoyai Viktor Emánuel (Vittorio Emanuele di Savoia), Nápoly hercege körül volt már pár botrány, nem örült hát egy újabbnak – avagy inkább egy régi felmelegítésének. Erre most a Netflix vállalkozott, a streamingszolgáltató ugyanis július 4-én mutatta be a dokuszériát, amelynek rendezője a Nyugat-Európában híres társasági előkelőségnek számító, olasz grófi családból származó Beatrice Borromeo volt – aki házassága révén a monacói hercegi család tagja mint Caroline hercegnő kisebbik fiának, Pierre Casiraghinak a felesége és gyermekeinek anyja.
A grófnő a milánói Bocconi Egyetemen jogot, a Columbia Egyetemen pedig újságírást hallgatott, Monte-Carlóba költözése előtt már jegyzett oknyomozó riporternek számított hazájában.
Hiába azonban a születési rangjának köszönhető bennfentesség, még neki sem volt egyszerű az idős urat a kamera elé ültetni. Elmondása alapján annak fia, a nem is olyan régen a családfői címről való lemondásával a hírekbe kerülő, szintén Monte-Carlóban élő Emánuel Filibert, Velence hercege is segítséget nyújtott ehhez az apja megpuhításával, és egy kvázi bocsánatkérő levélnek is szerepe lehet benne, ami meglágyította a címszereplő szívét.
A két és fél éve készülő film személyesen is fontos volt a 37 éves arisztokratának, édesanyjának legjobb barátnője ugyanis nem más, mint a megölt fiú nővére, aki máig nem tudta túltenni magát azon, hogy a bűnt nem követte büntetés.
1978-ban a 19 éves Dirk Hamer és a Miss Németország címet is elnyert szépségkirálynő nővére, Birgit családjukkal Szardínia szigetén nyaraltak. Augusztus 17-én csatlakoztak egy olasz fiatalokból álló csoporthoz, akikkel a közeli Cavallo szigetére, Olaszország 1946-ban trónfosztott uralkodóháza, a Savoyai család játszóterére hajóztak át. Birgit Hamer elismeri, hogy nem voltak éppen csendesek, joggal érezhette a királyi család bosszantónak az ottlétüket.
Ezt tetézve kölcsönvették a herceg jachtjához kötözött motoros gumicsónakot, ez pedig hiba volt.
Felfedezvén ezt, Viktor Emánuel magához vette a puskáját – állítása szerint önvédelemből, a rossz korzikai közbiztonság miatt –, és a társaság után ment, hogy visszaszerezze a járművet. Két lövést adott le, ebből az egyik átfúródott az egyik hajó falán, és a kabinban alvó Dirket a hasán találta el, aki végül hónapokkal később, a kórházban halt bele a sérülésébe.
A fiatal olaszok féltek beszélni, Viktor Emánuel pedig kifizette az óvadékot, majd mindössze két hónap börtönlét után hazatelepült Svájcba a feleségéhez, a többszörös vízisí-világbajnok Marina Doriához és kisfiukhoz. Csupán 1991-ben állították bíróság elé, amely végül is elfogadta azt a magyarázatot, hogy lehetett másvalaki is, aki lövöldözött a sötétben. A herceget így csak katonai lőfegyver jogosulatlan birtoklásáért ítélték el, és nem gondatlanságból elkövetett emberölésért.
2006-ban a La Repubblica olasz napilap hozta először nyilvánosságra, hogy léteznek olyan bizonyítékok (egy kézzel írt levél és hangszalagok), amelyek egyértelművé teszik, hogy a herceg becsapta a bíróságot, hiszen elismeri a gyilkosságot. Ezek valódiságát az érintett persze tagadta. Az Il Fatto Quotidiano lapnak író Borromeo grófnő tudta, hogy ezek a bizonyítékok valódiak, és a bürokratikus utat végigjárva végül öt évébe telt, mire ki tudta imádkozni a bíróságtól az anyagokat, hogy lehozhassa a cikket – ezzel megpróbálva elégtételt venni a gyerekkorától fogva ismert és szeretett Birgit helyett, aki bármennyire is próbálkozott (még Giscard d'Estaing francia elnöknek is írt levelet), ezt nem sikerült elérnie a jogrendszeren keresztül.
A herceg beperelte rágalmazásért az újságot, de a Legfelsőbb Bíróság végül is elutasította a beadványát.
És hogy miért nem ez a sztori vége? Saját bevallása szerint a házasság és az anyaság objektívebbé tette a rendezőnőt, így a Netflix megbízásából megpróbálta felvenni a herceggel a kapcsolatot, amire nem sok remény mutatkozott. Megannyi kísérlet után végül is egy személyes hangvételű, bocsánatkérő levél ért el áttörést, hogy a herceg még egyszer elmondhassa, immár a kamerák fényében is: ő bizony ártatlan. A stábot otthonában fogadta, hogy saját igazát bizonygassa, de megszólalnak szemtanúk is arról a bizonyos éjszakáról.
A grófnő bízik benne, hogy minden érintett le tudja most már zárni ezt az ügyet, ő is képes lett a továbblépésre – már nagyban benne van egy új projektben, a monacói hercegi családról, a Grimaldikról készülő film munkálataiban.
Az eredetileg a Szárd-Piemonti Királyságban regnáló Savoyai család Itália egyesítésével lett 1861-ben az így létrejövő Olasz Királyság uralkodócsaládja. Alkotmányos hatalmukat 1946-ban vesztették el, a II. világháborús szerepvállalásért Olaszország népe az államfőt, a Duce jóvoltából albán királyi és etióp császári címmel is bíró III. Viktor Emánuelt is vádolta, hogy nem tett érdemi lépéseket Mussolini teljhatalma ellen. Az idős király hiába mondott le fia, a mindössze egy bő hónapot uralkodó, ezért csak „májusi királynak” nevezett II. Umberto javára, az államformáról való népszavazást nem tudták már elkerülni. Kis többséggel ugyan, de a nép a köztársaság mellett döntött, a törvény pedig száműzte a családot – egészen pontosan csak a férfi családtagoknak nem engedte meg az olasz földre lépést egészen a közelmúltig.
Az utolsó királyi pár körül is felröppentek már pletykák, miszerint a belga királyi udvarból érkező Marie José valójában Mussolini szeretője volt, amit férje nem is bánt, hiszen a bennfentesek tudni vélik, hogy homoszexuálisként a grófi származású híres filmrendezővel, Luchino Viscontival élt párkapcsolatban. Cikkünk főszereplője az apja beleegyezése nélkül kötött házasságot a svájci sportolónővel, így házasságuk morganatikusnak minősül, azaz utódjaik elvileg nem formálhatnak jogot a trónra.
Ezért a családon belüli másik, az aostai ág tekinti magát az olasz korona örökösének.
A Moszkvában élő jelenlegi családfőjük azonban korántsem annyira népszerű Itáliában, mint Emanuele FIliberto herceg, aki igazi celeb, többek közt volt már zsűritag tehetségkutató műsorban, és táncolt a Dancing with the starsban is. Feleségével, a francia filmsztár Clotilde Coreau-val állandó szereplője a pletykalapoknak. Az olasz trónra nyíltan visszavágyó família azonban belátta, mindez kevés, a new millennials generációsok a jövő szavazói, akik dönthetnek a monarchia visszaállításáról, így idén júniusban a családfő első ízben lett egy nő (a herceg elsőszülött lánya), a közösségi médiában igen népszerű influenszer, Vittoria di Savoia, Carignano hercegnője.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Viktor Emanuel testőrök gyűrűjében Nápolyba való visszatérésekor. Fotó: Pool BENAINOUS / VANDEVILLE / Gamma-Rapho via Getty Images)