Ki gondolná, hogy a jelenlegi jordán király félig brit származású? Hát azt, hogy a jövendő maláj király pedig félig svéd lehet? Napjainkban még mindig különleges, hogy egy közel- vagy távol-keleti uralkodóházba nyugati származású nő házasodhasson be. Ezeket a kivételeket gyűjtöttük most össze.
A globalizáció korszakában egyre nehezebb az efféle klasszikus különbségtétel, hiszen minek számít például a Londonban született és nevelkedett szír first lady, Aszma el-Asszad? Szír nemzetiségű brit állampolgárként nem tekinthető ugyan mentalitásában sem keletinek, mégis, ha nem lenne arab, aligha hagyták volna jóvá, hogy a majdani „trónörökös”, Bassár el-Asszad feleségül vegye.
Hogy a módos vagy kifejezetten előkelő lányok helyben vagy akár nyugaton tanulhassanak, ez ma már egyre több keleti családban alapvetés, pláne azokban, amelyek a rivaldafényben élnek vagy oda vágynak. Nem véletlenül „igazolt” Dubaj sem a „legeurópaibbnak” tartott jordán királyi udvarból first ladyt, akit ki lehetett tenni a kirakatba. Az azóta zsarnok férjétől elszökve Londonban letelepedett Haya hercegnő tökéletes volt a szerepre, hogy heti szinten megtöltse a nyugati képes magazinokat, ezzel is emelvén az emírség nimbuszát. De hogy egy ugyanilyen kvalitásokkal bíró, más kultúrkörből érkező, „hitetlen” arát befogadjanak ezen a szinten, az a fehér holló esete.
Persze, nem volt ez másként Európában sem a régi időkben. A katolikus-protestáns ellentét egyértelművé tette, ki milyen területen házasodhat, illetve sok hercegnőnek nem fűlött a foga az Oroszországba költözéshez sem, hiszen belépni a cári családba egyet jelentett az ortodox hit felvételével. De hogy magyar példát is hozzunk, kezdetben a kormány nem Apponyi Geraldine-t nézte ki a magyar érdekeket a Balkánon védő albán királynénak, hanem egy Károlyi grófnőt, aki viszont hallani sem akart arról, hogy Tiranába költözzön a muszlim albánok közé.
Az ebbéli felfogását illetően kakukktojás Oszmán Birodalomban azonban sok keresztény nő emelkedett az évszázadok során háremhölgyből szultánává, talán a leghíresebb közülük a 15. század legbefolyásosabb asszonyának tartott Brankovics Mara, aki a szerb despota lányából lett II. Murád szultán hitvese, valamint Konstantinápolyt elfoglaló II. Mehmed mostohaanyja és bizalmasa. Pár példával illusztráljuk, napjainkban miként sikerül ez egyeseknek.
Antoinette Gardiner egy brit hadnagy lánya, aki szüleit követvén került Jordániába, ahova az apját helyezte a hadsereg. Ekkor, 1960-ban forgatták itt az Arábiai Lawrence-t, a munkálatokat pedig több ízben megtekintette az ifjú Husszein király is, aki ennek apropóján, egy kosztümös partin találkozott a titkárnői feladatokat ellátó „Tonival”. Az apja skizofréniája miatt 18 évesen trónra lépő uralkodó ekkor már elvált az első feleségétől, és lenyűgözte a fiatal lány, „aki az első volt, aki nem a királyt, hanem az embert látta benne”.
A pár 1961-ben esküdött meg, az ara az alkotmány szerint áttért a muszlim hitre és felvette a Muna nevet. A királynéi rangot ugyanakkor nem kérte, így csak ő viselt hercegnői címet az egymást követő négy feleség közül. (A jordán királyi család nem él a többnejűség iszlám adta lehetőségével.) A házaspár 1971-ben vált el, Muna hercegnő a főváros, Amman mellett egy palotába költözött át és lényegében a világ elfelejtette, olyannyira beragyogott mindent későbbi utódja, a negyedik feleség, az Amerikában felnőtt, jordán származású Lisa Halaby, azaz Núr királyné.
A király halálával azonban 18 évesen a hercegnő fia, II. Abdullah lett az új uralkodó. Legutóbb az unokája, a koronaherceg esküvőjén jelent meg a nyilvánosság előtt, idejét egyébként saját maga alapította, szakápolói képzéssel foglalkozó szervezetei felügyeletével tölti, illetve külföldi eseményeken képviseli a fiát.
A svéd Sofie Louise Johansson Londonban dolgozott bébiszitterként, amikor megismerte az ott történelmet hallgató Tengku Muhammad Fa-iz Petrát, aki az egyik malajziai tagállam, Kelantan hercege volt akkoriban. A pár 2019-ben házasodott össze az ázsiai muszlim országban, és még abban az évben előre léptek egyet a ranglétrán.
Az uralkodócsaládban ugyanis nem ő az egyetlen nyugati feleség, férje bátyja, az V. Muhammad néven uralkodó szultán több ízben is keresztény arát hozott a házhoz. Először 2010-ben vette el a cseh Jana Jakubkát, aki jelenleg is a hivatalos szultána, illetve volt a szövetségi állam királynéja is. A párnak gyermeke azonban nem született, így az uralkodó titokban, neje tudta nélkül feleségül vett 2020-ban egy orosz szépségkirálynőt, a Miss Moszkva címet 2015-ben elnyerő Okszána Vövogyinát.
Ez utóbbi frigy csupán egy évig bírta, nem tudni, mi vezetett konkrétan odáig, de a modell az első feleség részéről halálos fenyegetésekről is beszámolt. A férj végül beadta a válókeresetet, megtagadta a közös gyermeküket, öccsét tette meg örökösévé és lemondott Malajzia királyi trónjáról is, pedig még három évig regnálhatott volna. Malajziában az uralkodók ugyanis ötévente cserélik egymást, hogy mind a kilenc tagállam képviselhesse magát az ország irányításában államfői szinten is. Nagyon valószínű így, hogy a jelenlegi maláj–svéd, kelantani koronahercegi pár újszülött fia is eljut majd a fő trónusig.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Muna hercegnő 2023. június 1-jén megérkezik az ammani királyi palotába a koronaherceg esküvői szertartására. Fotó: KHALIL MAZRAAWI / AFP)