Index Vakbarát Hírportál

Mit mond a tudomány az anyósviccekről?

2023. augusztus 30., szerda 11:21 | aznap frissítve

Az anyósukkal való kapcsolatot sokszor úgy írják le az emberek, mint egy igazán ördögtől való dolgot, azt azonban csak kevesen tudják, miért ennyire elterjedt jelenség az, hogy a házaspárok tagjai nehezen jönnek ki a szerelmük édesanyjával. De mik a leggyakoribb konfliktust okozó tényezők?

A legtöbben már jó eséllyel hallottak erre vonatkozó bugyuta viccet, a házasságban élők egy része pedig váltig állítja, hogy az anyósuk az idegeikre megy, és viszont. Ennek rengeteg oka lehet, hiszen a kapcsolat megromolhat a fiatalok életébe való túlzott beavatkozástól kezdve a vő kritizálásán vagy éppen az unokák felügyeletéért folytatott harcon át temérdek dologig, arra azonban nem sokan tudnának választ adni, hogy mi is az, ami miatt kollektívan céltáblának tekintik az anyósokat.

Természetesen nem lehet mindenkinek olyan filmbe illő családi idillben része, ahol az anyós vagy anyósjelölt a kiskutyája társaságban, végtelen kedvességgel főzi meg a kedvenc ételeinket, a legtöbb esetben az anyós kifejezés mégis meglepően sokszor tűnik fel negatív vonatkozásban a hétköznapokban.

De mégis mi állhat a feszültség hátterében, és mit mutatnak a kutatások? 

A Wisconsin-Stevens Point Egyetem kommunikációs tanszékének munkatársai, akik az anyósokkal való kapcsolatot tanulmányozták, azt állítják, sokszor már csak amiatt kialakul a rossz viszony a felek között, mert szinte elvárja a társadalom, hogy ne kedvelje valaki az anyósát – írja a The Wall Street Journal

Hozzáteszik, hogy az anyák emellett sokkal jobban aggódnak, amikor fiaik házasodnak, mint amikor a lányuk, mivel amikor egy fiú megházasodik, az anyjuk nagyobb bizonytalanságot tapasztal. Olyan kérdések merülnek fel benne, hogy a házasság után ritkábban fognak-e beszélgetni, találkozni, vagy hogy ezentúl csak a feleségével megy-e nyaralni.

Emiatt mindkét félnek fontos megértenie, hogy annak ellenére, hogy kedvelik a férfit, ez a szeretet egészen más egy édesanyánál és egy feleségnél, így ez nem egy verseny, vagy két olyan dolog, ami nem férhet meg egymás mellett. 

Mégis a Cambridge-i Egyetem tanulmányából is kiderült, a menyek kétharmada úgy véli, hogy

partnerük édesanyja indokolatlanul féltékeny.

A nők körülbelül fele ráadásul ellenségesnek vagy nehéznek írta le az anyóssal való kapcsolatot, az anyósok több mint fele pedig feszülten, nyugtalanul és kényelmetlenül érzi magát, ha gyermekük választottjával kell lennie. A jelenség pedig korántsem számít újdonságnak, ugyanis már egy 1954-es tanulmány kimutatta, hogy csak minden negyedik nő kedveli az anyósát.

Ösztönösen elriasztani a feleséget

Azt ugyan a legtöbb anya esetében nehéz elképzelni, hogy azt szeretnék, hogy a fiuk ne a hosszú távú kapcsolatokat keresse, egy evolúciós elmélet szerint a tudatalattijuk mégis erre vágyik jobban. 

A férfiak számára ugyanis a monogám, hosszú távú kapcsolatok nem voltak mindig kívánatosak evolúciós történetük során. Az elmélet szerint a férfiak és a nők eltérő optimális párzási stratégiával rendelkeznek annak biztosítására, hogy génjeik fennmaradjanak a következő generációkban – írja a Psychology Today

A férfi legjobb párzási stratégiája az lehet, ha rövid távú kapcsolatot létesít különböző nőkkel annak érdekében, hogy szaporodjon. A nők azonban nem feltétlenül profitálnának ugyanazon stratégiából, így számukra az az elsődleges, hogy olyan társat keressenek, aki hosszú távon gondoskodik róluk, és segíte a jövőbeli utódok felnevelésében és gondozásában.

Az, hogy egy anyós beavatkozik fia és menye kapcsolatába, az anya öntudatlan vágyát tükrözheti, hogy segítsen fiának a minél szélesebb körű szaporodásban. 

Így míg a nő szülei arra törekednek, hogy jó viszonyt ápoljanak a férjjel, hogy az hosszú távon elkötelezett maradjon a lányuk mellett, addig a férfi szülei gyakran munkálkodhatnak tudatosan vagy tudattalanul azon, hogy gyengítsék a házasságot.

A nők esetében sokszor a szülés után válik céltáblává az anyós

Egy gyermek születése általában az egyik legnagyobb áldás, ami egy család életében történhet, a szülés után azonban a nők jelentős részének romlik meg a kapcsolata az anyóssal, ennek oka pedig nem más, mint az újszülött érkezése.

Egy 1200 finn házaspár bevonásával készült tanulmány szerint a nők nagyobb valószínűséggel veszekednek anyósaikkal, miután gyermeket vállaltak, és még nagyobb valószínűséggel kezdik el rossznak titulálni a kapcsolatukat, amikor a nagymama rendszeresen a babával szeretne foglalkozni.

A menyek nagyobb valószínűséggel számoltak be konfliktusokról azt követően, hogy anyósuk több unokáról is gondoskodott, azaz az igazán komoly ellentét azok születése után jelentkezik

– idézi Mirkka Danielsbackát, a tanulmány társszerzőjét a Fatherly

Annak érdekében, hogy kiderítsék, miért romolhat meg idővel a kapcsolat a sógornőkkel, Danielsbacka és munkatársai 1200 házas finn férfit és nőt kérdeztek meg arról, milyen gyakran veszekednek a szüleikkel, illetve a sógorukkal és az anyósukkal. Ennek eredményeként kiderült, hogy a válaszadók

többször veszekedtek a szüleikkel, mint a sógorukkal és az anyósukkal, egészen addig, amíg nem születtek gyerekeik.

Miután az unokák bekerültek a képbe, a résztvevők nagyjából ugyanolyan ütemben folytatták a harcot saját szüleikkel, mint korábban, de emellett párjuk szüleivel is csatározásba kezdtek. A menyek és az anyósok közötti veszekedések még gyakoribbá váltak, amikor a nagyszülők segítettek a gyerekek nevelésében, vagy gyakran látogatták őket, ami arra utal, hogy az unokáikkal jó és közeli kapcsolatot ápoló anyósok egyszerűen bosszantják az újdonsült szülőket.

Az unokán keresztül létrejövő közös reprodukciós érdek... új okokat ad a nagyszülőknek, hogy befolyásolják és beavatkozzanak más családtagok életébe, ami viszont a konfliktusra való hajlamban is megnyilvánulhat

– írják a szerzők.

A konfliktusok nagy része így valószínűleg abból adódik, hogy az anyósok gyakrabban vannak a közelben, ha unokák kerülnek a képbe. A rendszeres, nem kívánt látogatók pedig bármilyen szívélyes kapcsolatot csatatérré varázsolhatnak, emiatt kijelenthető, hogy a legnagyobb konfliktusok a gyakoribb találkozókhoz kapcsolódnak. 

Rovatok