A 200 éve született gróf Andrássy Gyula idei emlékévének utolsó előtti programeleme valósult meg a múlt hétvégén Etyeken. A vasárnapi, adománygyűjtéssel egybekötött társasági eseményre nemcsak a hazai főnemesség egy része fogadta el a meghívást, de külföldről is szép számmal jöttek arisztokraták, hogy tisztelegjenek az egykori miniszterelnök és külügyminiszter, valamint az Andrássy család előtt, akik az európai kontinensre hozták a lovaspólót, amelyet most az esemény szervezői magyar bábáskodással szeretnének feltámasztani a régióban.
Gróf Andrássy Gyula a századforduló egyik legfontosabb magyar államférfija volt, aki miniszterelnöksége után az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztereként folytatta pályafutását. A hétköznapokban az ember a Kossuth Lajos téri lovasszobrán vagy az ország legelegánsabb sugárútjának és egyben egyetlen luxusutcájának, a magyar Champs-Elysées-nek is nevezett Andrássy út utcatábláin találkozhat a nevével.
Az akkori Sugár út megépülése élete egyik fő művének is tekinthető, hiszen fontosnak tartotta, hogy párizsi mintára Budapest is a modernizáció útjára lépjen, hogy a praktikátlan és egészségtelen, még a középkorból eredeztethető girbegurba utcahálózatot elegáns épületekkel szegélyezett sugárutak váltsák fel, amelyek a közlekedést és az áruszállítást is meggyorsították.
Eredményei előtt adózik az idei Andrássy-emlékév, amelyet az Andrássy Szalon Alapítvány valósított meg; a programokról korábban a politikus szépunokája, Pallavicini Zita őrgrófnő számolt be az Indexnek. A tiszadobi Andrássy-kastélyban tervezett megemlékezés előtt szeptember második hétvégéjén azonban még megrendezték az Andrássy 200 International Polo Cupot, amely nem az első lovaspólókupa immár, amely a család e lovas sportág magyarországi elterjesztésében vállalt szerepének állít emléket. Tavaly az eseményre II. Leka albán koronaherceg is kilátogatott, aki ugye negyedízben magyar – köszönhetően nagymamájának, a balkáni ország magyar származású királynéjának, Apponyi Geraldine-nak.
Idén az esemény díszvendége és egyben fővédnöke Habsburg-Lotharingiai József Károly osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg volt, aki az Indexnek elmondta, hogy bár maga is rajong a lovaspólóért, az egyik kuzinja jócskán túltesz rajta: e rokonnak ugyanis 25 darab pólópónija van, a sportparipák pedig rendszeresen részt vesznek wellnesskezelésen is, hogy méltóképp regenerálódjanak egy-egy keményebb meccs után.
Ez bizony nem olcsó mulatság, az alapvetően Argentínában a helyi criollo és az angol telivér fajta keresztezéséből tenyésztett és a játékra trenírozott, stabil idegrendszerű hátasok átlagosan, származástól és eredményektől függően 5-15 millió forintba kerülnek, és mivel egy meccs alatt az intenzív terhelés okán cserelóra is szükségük van a játékosoknak, így több is kell belőlük, ha valaki ezt a sportot akarja űzni.
A lovaspólót egészen a Kr. e. hatodik évszázadig lehet visszavezetni, az ókori Perzsiában találták ki a játékot, ahol később nemzeti sport is lett belőle. Az iszlám hódítással terjedt el más vidékeken, így Indiában is, ahol az ott állomásozó brit katonák is megismerkedtek vele. Az első angol pólóklubot 1859-ben alapították, majd innen indulva terjedt el Európában is a sportág. A lovaspóló 1900-ban, 1908-ban, 1920-ban, 1924-ben és 1936-ban is szerepelt a nyári olimpia versenyszámai között, az első három alkalommal a britek, az utolsó kettőn pedig az argentinok győztek.
Az 1936-os berlini olimpián a magyar csapat a negyedik helyet szerezte meg.
Időközben több válfaja is kialakult, a legnépszerűbb, Magyarországon is elterjedt, gyepen játszott mellett lehet fedett stadionban (indoor polo), homokos tengerparton (beach polo) és havon (winter polo) is játszani. A hagyományos füves terepen három- vagy négyfős csapatok mérkőznek meg, a cél pedig, hogy a labdát – amelyről a játék is kapta a nevét, ugyanis ezt tibetiül pulunak nevezik – az ellenfél kapujába üssék. A mérkőzés 7 perces játékrészekre, úgynevezett chuckerekre van osztva, a szabályok nagyon védik a sporttársnak tekintett állatok testi épségét. A játékosokat egy skálán értékelik, amely –2-nél kezdődik, a legjobb hendikep pedig +10-es lehet maximum. Érdekesség, hogy a világ legjobb pólójátékosai, a +10-esek szinte mind argentinok.
Az esemény másik fontos célja az adománygyűjtés volt, hiszen a teljes befolyt összeget a szervezők a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkájának támogatására ajánlották fel, ahogy történt ez a tavalyi évben is. Még mielőtt az Aston Martin, Rack BMW, Zselic-Trade és Gesztei Zrt. nevű csapatok elkezdtek volna játszani, az esemény megnyitóján a főszervező és a fővédnök mellett felszólalt az Építési és Közlekedési Minisztérium képviseletében Ötvös Sándor politikai tanácsadó, aki a rendezvény védnökének, Lánszki Regő építészeti államtitkárnak és országos főépítésznek a szavait tolmácsolta a meghívottaknak. A Külgazdasági és Külügyminisztériumot Varjú Krisztina európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár képviselte.
A többnapos versenynek idén az etyeki Móró Birtok adott otthont, amelynek tulajdonosa, a fogathajtás sportágban nemzetközileg is jegyzett Móró Lajos kérdésünkre elmondta, hogy nem hezitált, amikor az őrgrófnő megkereste az ötlettel.
„A koronavírus-járvány alatt fordult a figyelmem a lovaspóló felé, azóta van saját, évente megrendezett lovaspóló-mérkőzésünk is, a Hungária Lovaskupa – magyarázta Móró Lajos. – Fontosnak tartom, hogy ez a szép sport újra méltó helyére kerüljön idehaza és a régióban is, éppen ezért döntöttünk úgy Zitával, hogy egyesítjük erőinket e célért. Az Andrássy International Polo Cup a jövőben nemcsak azért lesz nemzetközi, mert például jelenleg is több pozsonyi, szlovák játékos méreti meg magát a pályán, hanem mert a versenyt tervezzük a többi V4-országba is elvinni, elsőként jövőre Szlovákiába. Továbbá fontosnak tartanánk a magyar pólópóni-tenyésztés támogatását is, amelynek már vannak is biztató eredményei.”
A magyar lovaspólósport jelenleg kizárólag a budapesti agglomerációra korlátozódik, a területét tekintve igen jelentős Móró Birtok sportágba való belépésével – mint az egyik legkiválóbbnak tartott magyar lovaspóló-játékos, Rónai Gábor, az Operaház szomszédságában lévő Royal Diamonds ékszerház tulajdonosa megjegyzi: Etyek lovaspóló-nagyhatalom lett idehaza.
A lovaspóló és egyes országokban a lóverseny is abban különbözik a többi sporttól, hogy elvárt a kiöltözés. A vasárnapi döntőre szóló meghívóban is elő volt írva a polo chic dresszkód, ami a hölgyeknél tud igazán látványos lenni, ugyanis a nyári koktélruhákhoz sokan előszeretettel választanak egy kalapkölteményt is.
A program része nagyon gyakran a divatbemutató is, ezúttal Kanizsai Szilvia szabóságának, a Canissinak a méretre szabott női és férfikreációival ismerkedhettek meg a vendégek. Az ízelítő gyanánt bemutatott kollekció vegyes volt, akadt köztük flitteres nagyestélyi, lovaspólómeccsre is felvehető elegáns szettek, Chanel tweedkosztümjeit idéző városi lookok, és Etyeken is bemutatkozott az először a Vadászati Világkiállításon prezentált vadászkollekció néhány darabja, köztük egy ikonikus, dámszarvas mintás női kabát, amelyből csupán egyetlen darab készült.
A kalapokat a ruhákhoz az ország talán leghíresebb kalaptervezője, Schilling Kolos készítette.
A bemutatón először vonult fel modellként Pallavicini Zita lánya, Lavinia is, a büszke édesanyát a nézők közt kérdeztük az emlékév jelentőségéről. „A szépapám személye nemcsak azért fontos a magyar történelemben, mert a Monarchiában ő volt az a magyar, aki a legtöbbre vitte, ha a birodalmi politikát nézzük, hanem mert külügyminisztersége jóvoltából Európa-szerte nagy tisztelet övezte – mondta Pallavicini Zita. – Született diplomataként elsimította a legkényesebb helyzeteket is, kapóra jönne, ha minél több ilyen politikus venne részt most az orosz–ukrán konfliktus megoldásában is. Hogy mekkora respektje van máig is, az nemcsak abban mérhető, hogy hány magyar család – például a Batthyány, Zichy vagy a Nyáry grófi, netán a Bánffy bárói família – képviselteti magát az eseményen, hanem hogy külföldi történelmi házak is megjelentek itt, gondolok akár a pápát is adó római Colonna hercegi családra vagy a velencei dózsét is kiállító Grittikre.”
Az esemény főszervezője kiterjedt rokoni relációi révén otthonosan mozog a visegrádi országok történelmi arisztokráciája közt is, így a lovaspólókupát a sportdiplomácia eszközének is szánja, amely képes javítani a magyarok kapcsolatán a csehekkel, a szlovákokkal és a lengyelekkel.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Az etyeki lovaspóló-mérkőzés. Fotó: Antall Péter)