Városi legenda lenne csupán, hogy a magyarok csak akkor néznek az Andrássy út felé, ha vészhelyzet van? Az elmúlt évek viszontagságai ugyan a hazai számokon is meglátszódnak, de a prognózis biztató, ami egyúttal azt is jelenti, hogy talán nem kell attól félni, hogy a budapesti sugárút elveszíti luxusjellegét a közeljövőben. Bár az osztrák eredményektől fényévnyi távolságra vagyunk, a lengyeleket és a cseheket leszámítva itthon kel el a legtöbb luxustermék a kelet-közép-európai régióban.
Jelen sorok szerzője több mint másfél évtizede dolgozik a hazai és a regionális luxusiparban, így elég sok megmosolyogtató dolgot látott vagy hallott már, ami az Andrássy út nem túl hosszú luxusszakaszán esett meg. Ott van például az üzletember, aki bement a híres nemzetközi luxusmárka üzletébe átvenni az összekészített rendelését, majd iszkolt is kifelé azon nyomban, mikor meglátta, hogy egy ismerőse is ott nézeget.
De volt olyan vásárló is, aki nem annyira komálta Budapest Főváros Kormányhivatala Pénzmosás Felügyeleti Osztályának azon ötletét, hogy 300 ezer forint készpénzfizetés esetén a vásárló köteles egy formanyomtatvány kitöltésével megadni az adatait, amit az üzlet meg lejelent nekik. Aztán csak meg lett értve, hogy dühkitörés ide vagy oda, amíg a papírlap üres és nincs aláírva, a termékek nem fogják elhagyni a boltot.
De ügyfélpartit sem olyan egyszerű rendezni idehaza. A legnagyobb pénzköltők vagy nem jönnek el, mondván, senkinek semmi köze hozzá, hogy ők hol vásárolnak, de ha tiszteletüket is teszik, egyesekre szinte rá sem nézhet a rendezvényfotós. E pár példa alapján az ember könnyen azt gondolhatja, hogy mi, magyarok igencsak titkolózók vagyunk, de azt is meg kell itt említeni, hogy nem egy ízben vettünk már részt olyan eseményen is, ahol meg annyian voltak, mintha legalábbis ingyen osztogatták volna a termékeket. Általános a közvélekedés, hogy a magyarok az Andrássy úton jobbára akkor vásárolnak, ha már ég a ház: mosásban van az összes fehér ing vagy délután jutott az ember eszébe, hogy házassági évfordulója van.
Egyébként meg bármikor ki lehet ruccanni Bécsbe, ha több mindent venne az ember, és jóval nagyobb kínálatból, sok márkából válogatna. De egy hétvégére ideális célpont erre London, Párizs vagy Milánó is. Ha pedig azért nem mindegy az ár, ott van Parndorf úgyszintén – mint a mítosz tartja, a magyar kereskedők egyébként is népnyúzók.
Az emberek többsége nem szereti bevallani a „Hogy vagy?” kérdésre, hogy látott már bizony szebb napokat is, vagy egyenesen katasztrofális a helyzet. Így vannak ezzel a luxusüzletek is. Ugyan a különböző céginformációs weboldalakon bárki számára hozzáférhetők az éves eredmények, egyesek olyan tündérmesét költenek, hogy az ember hajlamos azon elgondolkodni, hogy vissza kellene ülni az iskolapadba újratanulni a matematika alapjait. A logikus az lenne, hogy egy adott területen például a vásárlóréteg nagyjából közel hasonlóan alakuljon, és nem üzletenként, szomszédonként másképp.
Budapesten márpedig ez így van, akad, ahol közel 100 százalékos a magyar vásárlók aránya az elmondások alapján, máshol a külföldiek viszik a prímet, vagy fele-fele, de nemegyszer előfordult olyan is, hogy e grafikon aszerint módosult nem kis mértékben, hogy épp melyik értékesítőt kérdeztük róla ugyanazon üzletben. A Krím félsziget elfoglalásáig az orosz turista volt a legszívesebben látott vendég, mostanság pedig az ázsiaiak számítanak favoritnak, míg máshol a honfitársainkra esküsznek. Elég nehéz így iparági adatokat levonni, ezért is fordultunk most mi is a globálisan, többféle statisztikát elemző Statista adatfeldolgozó céghez, hogy mi is a helyzet a magyar piacon – az eredményen pedig magunk is megdöbbentünk.
A Statista elemzői egy tízéves periódusban közlik az elmúlt pár év adatait, illetve állítanak fel prognózist az idei és az elkövetkező esztendőkre is, átlagosan éves szinten 3,94 százalékos növekedéssel kalkulálva 2023–2028 között. A vizsgált termékcsoportok közt a luxusruhaneműt, bőrárut, optikát, óra-ékszert, valamint a presztízskozmetikumokat és prémiumparfümöket találjuk – élelmiszereket, autókat vagy bútorokat nem.
A koronavírus megjelenésének évében a lezárások és a turisták elmaradása több mint 38 milliárd forinttal vetette vissza a szektor forgalmát a 2019-es adathoz (195 milliárd forint) képest, viszont 2021-ben, az úgynevezett bosszúvásárlások évében visszaerősödött 180 milliárdra az éves forgalom. A tavalyi év, amikor megismerkedtünk a megélhetési válság fogalmával, ismét gyomros volt a szektornak, a behúzott kézifék a vásárlások terén újfent visszarugdalta a 156 milliárdos szintre a szegmens forgalmát.
A Statista elemzői azonban optimisták az idei évet illetően, és 220 milliárdos forgalomra számítanak. Az egyes termékcsoportok aránya nem változik jelentősen évről évre, Magyarországon a legtöbbet ruhából vesznek, amelyet a bőrárú és a kozmetikum követ, majd fej fej mellett az apró kiegészítők.
Hihetetlenek a fentebbi számok, ugye? Valójában azonban nem azok, ha megnézzük, hogy csak három Andrássy úti cég képes évente több mint 20 milliárdos nettó árbevételt realizálni. A Louis Vuitton Hungária Kft. 7,5 milliárd forint értékben adott el bőrárut és kiegészítőket az Operaház mellett, de a vele rézsútosan átellenben lévő Gucci Magyarország Kft.-nek sincs oka panaszra, 2021-ben 5,7 milliárd forint volt a bevételük.
Előbbiektől eltérően a Rolex üzletek nem központi tulajdonban vannak a régióban, a belgrádi vagy a porto montenegrói Rolex butik mellett a budapestit is a Petite Geneve Petrovic üzemelteti, és nem is rosszul, a magyar bolt 2021-es forgalma meghaladta a 7,7 milliárd forintot is a Céginformáció.hu szerint – csoda, hogy nyitnak még egy üzletet az utcában? Persze, fontos azt is megjegyezni, hogy e szép számok nagyban köszönhetők a turizmusnak is, hiszen például az áfa-visszatérítésért sok, EU-n kívüli gazdag is örömmel lehajol. Sok esetben még emellett is olcsóbb egyébként ugyanazokat a termékeket megvásárolni, sőt, annak is örülnek, ha valamit lehet itt kapni, mindegy, mennyiért.
Szintén saját élmény, amikor a kínai hölgy egy zsebébe gyűrt kinyomtatott papírt lengetett az elegáns luxusmárka üzletében, hogy mindegy, milyen szín, de viszi az összes táskát, ami raktáron van, mert kell a nagynénjének, a szomszédasszonynak és az unokahúgának is, de Kínában sajnos már elfogyott ez a modell.
A Statista kiértékelte a beérkező adatokból a vásárlás mikéntjét is, és karantén ide vagy oda, jobbára a fizikai üzletekben szeretünk vásárolni idehaza ilyen árfekvésű termékeket. Nyilván sokaknak fontos, hogy ha már sok pénzt kiadnak valamiért, kézbe is tudják venni azt, de az is egy szempont, hogy az online kereskedelem nem képes egyszerűen azt a vásárlásélményt megteremteni, amit egy luxusüzlet. Az előrejelzés szerint az online értékesítések hányada egészen 2025-ig 10 százalék alatt fog maradni.
Ugyan 2021-es adat, de érdekes, hogy az országban a legtöbbet az LVMH (Louis Vuitton, Dior, Fendi, Bulgari, Givenchy, Guerlain stb.) és a Kering (Gucci, Saint Laurent, Balenciaga, Alexander McQueen, Bottega Veneta stb.) luxuskonglomerátumok márkáiból adnak el,
előbbi 15 százalékot, utóbbi 10 százalékot hasít ki a magyar piacból.
Nyilván van némi átfedés a harmadik nagy szereplővel, a szintúgy 10 százalékos L'Oréallal, amelynél olyan kozmetikai márkák vannak (akár előbbieké is licencben), mint a Giorgio Armani, az Yves Saint Laurent, a Valentino, a Prada vagy a Mugler. A jelentés kiemeli még az egyaránt 5 százalékos Chanelt, az Estée Lauder csoportot a Tom Forddal, Jo Malone-nal vagy a Clinique-kel, és a Calvin Kleint és a Tommy Hilfigert is tulajdonló PVH szerepét is a szemüvegkereteket (Chanel, Bulgari, Burberry, Dolce&Gabbana, Giorgio Armani, Prada, Versace, stb.) gyártó EssilorLuxottica mellett. A fennmaradó 45 százalék pedig más, jobbára független márkákból tevődik össze.
A régiónkban leginkább Ausztriában telik luxusra a helyi lakosoknak vagy a turistáknak, ott idén 1,1 billió forint is lehet az éves költés, a sokkal nagyobb lengyel piacon azonban csak 578 milliárd forintra van kilátás. Csehországnak 282 milliárdra van esélye, utána jövünk mi, majd Horvátország és Románia, a sort pedig Bulgária, Szlovákia, Ukrajna, Szlovénia, Szerbia és Albánia zárja, a többi ország – Moldova, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró – nem éri már el az 50 milliárdot sem.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: A Gucci üzlete Budapesten. Fotó: Mohai Balázs / Bloomberg via Getty Images)