Ahogyan a sokszor hangoztatott mondás is tartja, a nevetés a legjobb gyógyszer, amely nemcsak az életünk nagy részére, de a munkamorálunkra is jó hatással lehet. A kutatások szerint ugyanis a humor növeli a teljesítményt és az elkötelezettséget is. Persze a munkahelyi poénkodásban is vannak íratlan szabályok és át nem lépendő határok.
Amikor munkáról vagy a munkahelyünkről van szó, a legtöbbek eszébe aligha az jut először, hogy mennyire mókás, szórakoztató az ott töltött idő, és hogy mennyire humorosak a kollégák – még annak ellenére sem, hogy a munkatársaival minden bizonnyal a legtöbben előszeretettel viccelődnek az ott töltött hosszú órák alatt.
Megdöbbentő, de a nevetés tényleg szinte teljesen kiveszett a felnőttek hétköznapjaiból, ugyanis amíg egy négyéves gyerek átlagosan 300 alkalommal nevet egy nap, addig egy középkorú felnőtt ez idő alatt mindössze átlagosan négyszer – írja a Pyshology Today.
Pedig nem kéne, hogy ez így legyen. Kutatások tömkelege sugallja, hogy a humor közvetlen, pozitív hatással van a különböző vállalatokra, azok vezetőire és az alkalmazottakra gyakorlatilag minden mutatóban, beleértve a teljesítményt és az elkötelezettséget is. Ráadásul a humornak köszönhetően kreatívabban gondolkodunk, hatékonyabban kommunikálunk, és jobban kapcsolódunk egymáshoz – sőt, még az egészségünket is javítja. Ilyen lenyűgöző előnyök mellett egyértelmű, hogy a munkahelyi humor elsajátítása nem nevetséges, elrugaszkodott gondolat, hanem egy remek stratégia lehet. De ha ez igaz, miért nem nevetünk?
A dolgozó felnőttek nagy része nem igazán érzi jól magát a hétköznapokban, amelyet ugyan szinte nap mint nap láthatunk – a saját környezetünkben a munkahelyünkön, vagy onnan hazafelé tartva a forgalomban egymásnak feszülő, stresszes, megfáradt autósok között lavírozva –, mégis akkor látjuk igazán sokkolónak, amikor az erre vonatkozó kutatásokat is megvizsgáljuk.
Egy közelmúltban készült tanulmány például kimutatta, hogy
a dolgozók közel kétharmada küzd mentális problémákkal, amely miatt 91 százalékuk alacsonyabb termelékenységről, azaz a munkájuk mennyiségének és minőségének romlásáról számolt be.
Egy másik publikációban a válaszadók 83 százaléka állította azt, hogy állandóan stresszesnek érzi magát a munkája miatt. A munkahelyi humort vizsgáló kutatók emellett azt találták, hogy miután kísérletük során bemutattak valakinek egy problémát, majd megnézettek vele egy vígjátékot, az illető 3,75-szer nagyobb valószínűséggel oldotta meg a problémát, mint azok, akiknek nem mutattak szórakoztató tartalmat.
Amíg ez a kutatás tulajdonképpen számszerűsítette a humor értékét, az adatok azt is igazolják, amit sok dolgozó ember mindig is sejtett, azaz azt, hogy a szórakoztató munkakörnyezet növeli a termelékenységet.
Ráadásul egyetlen jól elmondott vicc jelentős hatással lehet arra, hogy az emberek hogyan látnak téged a munkahelyeden – még akkor is, ha az adott vicc éppen nem ment át mindenkinek.
Ahány ember, annyiféle különböző humorérzék létezik, így ha valaki szeretne humort csempészni a munkájába, fontos, hogy felfogja és megértse ezt. Ha a kollégáira és társaira gondol, valószínűleg egyetért azzal, hogy amennyiben viccesek, mindannyian különböző módon azok. Vannak, akik zseniálisak a faviccekben, míg mások remek szójátékokkal tudják nevetésre bírni a mellettük ülőket.
Ugyan abból sincsen baj, ha nem mindegyik viccünket értik meg, azonban ahhoz, hogy megfelelő módon betalálhassunk egy-egy poénnal, meg kell értenünk, hogy másoknak más stílusú a humoruk. Emiatt érdemes mindig a pozitív, affiliatív humorra összpontosítani – azaz olyan viccekre, amit mindenki megérthet a környezetében, a közös valóságuknak köszönhetően.
Természetesen egy vicces és szórakoztató munkakörnyezetnek megvannak az íratlan szabályai is. Ezek egyik legfontosabbja az lehet, hogy mindig másokkal együtt nevess, ne pedig másokon, az alázat legalább olyan fontos, mint a munkánk bármely más területén – emeli ki a Newsweek szakértője.
Persze magában ez sem elég, rendkívül fontos az is, hogy ne toljuk túl a poénkodást, a tipikusan olyan vicceket, amely miatt már a HR-osztály is rossz szemmel nézne ránk, mindenképpen érdemes elkerülni, így
alapszabály az is, hogy ha valaki faji, nemi, szexuális hovatartozásához vagy vallási meggyőződéséhez kapcsolódik egy-egy vicc, azt semmiképp se süssük el, még akkor se, ha alapvetően bántó szándék nincs is bennünk.
Emellett érdemes mindig jól felmérni a helyzetet, ugyanis hiába segítheti a munkát a nevetés, a humor nem minden esetben helyénvaló, például egy fontos megbeszélésen, értekezleten, vagy a határidőkhöz közeledve vélhetően egy főnök sem vevő arra, ha minden magas labdát lecsapunk.
A munkát mókássá és élvezetessé kell tenni, nem pedig nevetségessé.
Ennek ellenére azonban minden más esetben érdemes próbálkozni, még akkor is, ha nem minden esetben sikerült jó poént előrántani, és megnevettetni a kollégákat, hiszen a nevetés pozitív hatásai már bizonyítottak.