Széchenyi Istvánra sokan még napjaink gondjait is szívesen rábíznák egy felmérés szerint, hátha modern, haladó gondolkodásával jobban megoldaná őket, mint a mai politikusok. Kvízünkkel emlékezünk a grófra, akiről törvény mondta ki, hogy a legnagyobb magyar.
1925-ben ezen a napon iktatták törvénybe, hogy a legnagyobb magyar Széchenyi István. Az akkori indokolás szerint „a magyar nemzet századik évfordulóját ünnepelvén annak az eseménynek, hogy Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen közéleti munkásságát megkezdte, és 1825. november 3-án példát adó, nagy tettével lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a nemzetgyűlés elhatározta, hogy
Az 1791. szeptember 21-én, Bécsben született Széchenyi István gróf méltán kapta „a legnagyobb magyar” jelzőt ellenfelétől, Kossuth Lajostól, hiszen hazaszeretete, a haladásba és modernitásba vetett hite olyan tettekre és írásokra sarkallta, amelyek nélkül ma nem ilyen lenne az ország gazdasága, kulturális élete, de a Duna, a Balaton és a Tisza sem a jelenlegi képet mutatná. Gondoljunk csak a Széchenyi Lánchídra, a lóversenyekre vagy az Akadémiára!
Az egyik leggazdagabb arisztokrata család gyermekeként kiváló nevelésben részesült: először a bencéseknél és a piaristáknál tanult, majd filozófiát hallgatott Szombathelyen. Katonaként is megállta a helyét, a lipcsei népek csatája előtt fontos missziója közben lőtték ki alóla a lovat, bátorságáért számos kitüntetésben is részesült. Később Európában utazgatott, és azokat a trendeket, vívmányokat, amelyekkel ott találkozott, próbálta átültetni itthon is a gyakorlatba. Az egyik hazahozott gondolatfüzért a Hitel című művében írta le, amit Honnunk szebblelkü asszonyinak ajánlott és a magyar mezőgazdaság és kereskedelem reformterveit foglalta össze. Ezt követte a Világ, amelyben még részletesebben kifejtette a Hitel gondolatait, majd összefoglaló törvénytervezete jelent meg Stádium címen.
Nevéhez fűződik a lóversenyek elindítása, a dunai és balatoni hajózás fellendítése, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, de bankokat és gyárakat is létrehozott, valamint megszervezte a Duna és a Tisza szabályozását.
Az 1848-as forradalmat kitörő örömmel fogadta, és helyet kapott az első Batthyány-kormányban is, de az állandó stressz nem tett jót az egészségének, öngyilkossági kísérlete után elmegyógyintézetbe került. Miután rejtélyes körülmények között meghalt, az ország gyászba öltözött. Ha nem is értett vele egyet, azt mindenki elismerte, hogy nála fáradhatatlanabb és harcosabb haladáspárti nincs. Minden pillanatban az ország érdekeit és felvirágoztatását tartotta szem előtt.
Az évforduló apropóján most tesztelheti, mennyit tud a legnagyobb magyarról.