Idén Dubajban rendezik meg az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciáját, a COP28-at, amelynek megnyitóján a brit uralkodó, III. Károly is beszédet mondott. A király elmondása szerint bízik abban, hogy az ilyen nemes ügyekért a nézeteltéréseket félrerakva tudnak összefogni a különböző nemzetek.
Az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciáját november 30. és december 12. között tartják a dubaji Expo Cityben, amire a környezetvédelemre igen nagy figyelmet fordító III. Károly királyt is meghívták, hogy köszöntse az egybegyűlteket. A brit uralkodó a helyszínen Novák Katalin köztársasági elnökkel is találkozott.
Mint ismert, az uralkodó szívügyének tekinti a klímaváltozást, illetve az egyéb, bolygónkat érintő kérdéseket – így például még a koronázási szertartását is a lehető legkörnyezetbarátabbá tették.
Ahogy az idei csúcstalálkozón, a COP28-on elmondott beszédének első soraiban felidézte: megtiszteltetésnek érzi, hogy meghívást kapott az eseményre.
Mint mondta, ezt megelőzően a Párizsban megtartott COP21-en szólalt fel, amelyen megszületett a párizsi megállapodás, ami szerint az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé fog válni. Hozzátette: reméli, hogy az idei csúcstalálkozó is egy újabb kritikus fordulópont lesz, és még közelebb visz minket a cél eléréséhez.
Életem nagy részét azzal töltöttem, hogy próbáljam felhívni a figyelmet a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos valós veszélyekre
– mondta a BBC híradása szerint, kiemelve, ennek ellenére jelenleg 30 százalékkal több szén-dioxid és legalább 40 százalékkal több metán van a légkörben, mint akkoriban, amikor belevetette magát a környezetvédelembe.
A király elmondása szerint ugyan történt néhány fontos előrelépés, de aggasztja, hogy messze vagyunk még a céltól. Mint kifejtette, az éghajlatváltozás veszélyei már nem távoli kockázatoknak minősülnek, hanem jelenleg is súlyos gondokkal jár.
Példaként említette Indiát, Bangladest és Pakisztánt, amelyek egy részét természeti katasztrófák sújtják.
Kiemelte, a minket körülvevő környezet helyreállítása létfontosságú a túlélésünk szempontjából, ám napjainkban olyan gyakran dőlnek meg különböző rekordok, hogy immunissá válunk rájuk, nem belegondolva abba, mit is jeleznek nekünk ezek a számok.
Akkor lesz változás, ha együttműködünk, és megkönnyítjük a világunkat fenntartó döntések elfogadását, ahelyett, hogy úgy folytatnánk, mintha nem lennének korlátok, vagy mintha a cselekedeteinknek nem lennének következményei
– jelentette ki III. Károly.
Az uralkodó emellett felvázolta néhány alappillérét is annak, hogyan lehetne változást elérni. Mint mondta, kulcsfontosságú, hogy anyagi támogatást kapjanak azok a fejlesztések, amelyek a legfontosabbak a fenntartható jövő szempontjából.
III. Károly úgy látja: elengedhetetlen az innováció felgyorsítása és a zöldalternatívák – például a megújuló energia – alkalmazása minden iparágban. Ahogy a világ vezetőihez fordulva kiemelte: „Az önök kezében van a kihagyhatatlan lehetőség, hogy életben tartsák közös reményünket.”
2050-ben az unokáink nem fogják megkérdezni, hogy mit mondtunk, hanem együtt fognak élni annak következményeivel, amit tettünk vagy nem tettünk
– mondta, hozzátéve: „a Föld nem a miénk, mi tartozunk a Földhöz”.