Nem csak mindennapos fejfájást okozhat az albérletben való élés, hamarabb meg is öregedhetünk miatta – derült ki az Adelaide-i Egyetem friss kutatásából. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a bérelt otthonban lakás akár a dohányzásnál és az elhízásnál is jobban növelheti a biológiai életkorunkat.
Az életben kétség nélkül az egyik legnagyobb könnyebbséget az jelenti, amikor az ember eljut odáig, hogy a rosszabbnál rosszabb albérletből albérletbe költözést követően saját lakásba vagy házba költözik. Ezzel, jó esetben, nemcsak a bankszámlánkon marad több pénz, de az idegeskedés egy részét is megspórolhatjuk magunknak. Elég csak a korábban rendkívül nagy problémát okozó falba vert szögekre, vagy egy egyszerű internetszolgáltatás bekötésére gondolni.
Természetesen emiatt sokszor hallhatjuk, hogy valaki azt hangoztatja, beleőszül, ha még egyszer meg kell vívnia egy vitát a főbérlővel vagy a lakás tulajdonosával. Ez azonban fizikailag is megtörténhet, ugyanis egy kutatás szerint
AZ, AKI BÉRELT LAKÁSBAN ÉL, GYORSABBAN ÖREGSZIK, MINT A SAJÁT LAKÁSBAN vagy házban ÉLŐk.
Az Adelaide-i és az Essexi Egyetem mérföldkőnek számító tanulmánya megállapította, hogy a magántulajdonban lévő bérleményekben való élés évente
két és fél héttel toldja meg a biológiai életkorunkat.
A kutatás megállapította, hogy a bérlés ráadásul jóval rosszabb hatással van az egészségre, mint a munkanélküliség (ami évente 1,4 héttel), az elhízás (ami évente 1 héttel) vagy a dohányzás (ami évente 1,1 héttel) öregíti az embert.
Eredményeink azt mutatják, hogy a lakhatási körülmények jelentős hatással vannak a biológiai öregedésre. Ráadásul nagyobb mértékben, mint más fontos társadalmi tényezők, például a munkanélküliség vagy éppen a dohányzás. Ezért ezen egészségre gyakorolt hatásoknak fontos szempontnak kellene lenniük az országok lakáspolitikájának kialakításában is
– vélekedett dr. Amy Clair, a kutatás vezetője, az Adelaide-i Egyetem Lakáskutatási Központjának munkatársa.
Az 1420 nagy-britanniai felnőtt adataiból készített tanulmány figyelembe vette, hogy az illető birtokosa-e a lakásnak vagy csak bérli azt, ahogyan azt is, hogy milyen fűtési rendszer van a lakásban, hol található az épület, és mennyi ideje lakik ott az adott személy.
A biológiai öregedés a test szöveteinek és sejtjeinek halmozott károsodását jelenti, amely független a tényleges életkorunktól. A lakhatás egyes aspektusai a gyorsabb biológiai öregedéshez kapcsolódnak, amelyben kétség kívül a folyamatos pénzfizetési kötelezettség okozott a legnagyobb nyomást és stresszfaktort.
Mindezt a szóban forgó tanulmány eredményei is alátámasztották. A kutatók szerint ugyanis a bérelt lakások adta lakhatási bizonytalanság – azaz, hogy tulajdonképpen bármikor kitehetnek az utcára –, illetve a bérleti díj nehézkes kigazdálkodása okozhatja az ehhez köthető biológiai öregedést. Ezen problémák megoldása ezzel kitolhatná az albérletben élők élettartamát, akik így hosszabb ideig megőrizhetnék jó egészségüket is.
A magánbérléssel kapcsolatos stressz és bizonytalanság csökkentésére irányuló politikák, például a kilakoltatások kritériumainak megváltoztatása, a bérleti díjak emelésének korlátozása és a feltételek javítása némileg csökkenthetik az albérletek negatív hatásait
– mondta Emma Baker a Housing Research munkatársa, aki szintén közreműködött a fenti tanulmány elkészítésében.
Ahogyan arról korábban írtunk, az elmúlt években a középkorú fiatalok körében tovább nőtt a lakás- és házvásárlási kedv. Egyre többen választják a saját otthonba való költözést – még ha ezt csak súlyos hitelfelvétel révén tudják elérni –, mint az albérlet állandó lakbérfizetését és egyéb kényelmetlenségeit.
A lakástulajdonosok aránya az elmúlt négy évben fokozatosan emelkedett. 2019-ben ez az arány a 30 és 59 év közöttiek körében még csak 64 százalék volt, majd 2021-ben és 2022-ben egyaránt 70 százalékot ért el.
EKÖZBEN A SZÜLŐI TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLANOKBAN ÉLŐK ARÁNYA CSÖKKENT. A HÁROM ÉS NÉGY ÉVVEL KORÁBBI 17 ÉS 19 SZÁZALÉKRÓL IDÉN 12 SZÁZALÉKRA ESETT VISSZA
– mutatott rá a K&H kutatása, kiemelve, hogy 12 százalékuk bérelt lakásban él, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, és kevesebb a 2019-ben mért 16 százaléknál.
A saját lakásban élők átlagosan 12 éve szerezték meg az ingatlant, ahol élnek, 33 százalékuk pedig az elmúlt öt év során jutott hozzá. A kutatás szerint az átlagos lakásméret 82 négyzetmétert tesz ki, ez nem jelent változást a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméterről van szó.