Tizenhárom évvel a júliusi mészárlás után harmadjára is bíró elé áll a norvég férfi, aki hetvenhét fiatalt végzett ki egy ifjúsági táborban azt követően, hogy pokolgépet robbantott Oslo belvárosában. Anders Breivik lassan tizenkét éve él magánzárkában, még kilenc év van hátra a börtönbüntetéséből, de szeretne előbb szabadulni ebből a helyzetből. A madarait emberekre, a börtönt egyetemre cserélné, miközben a bíróság most is veszélyes embernek tartja.
Meglehetősen szokatlan helyszínen és körülmények között kezdődik hétfőn reggel Norvégia egyik legveszélyesebb emberének, Anders Breiviknek a tárgyalása. A 44 éves férfi ismételten beperelte az államot, amiért szerinte nem tartják őt megfelelő körülmények között. Breiviknek nincs más társasága, csupán három aprócska madár, miközben saját edzőterme van, és ha ez nem lenne elég, még egy tévészobája is van, ahol kedvére videójátékozhat. A szélsőséges tömeggyilkosnak viszont ismét elege lett az örökös magányból, és szabadulna a körülményektől, ezért másodjára is igyekszik sarokba szorítani a norvég államot.
Légkörváltozásra volt szüksége ezelőtt másfél évvel Anders Breiviknek, így a már megszokott skieni börtönből az Oslóhoz közeli Ringerike büntetés-végrehajtási intézetbe szállították át. A magánzárkát itt se kerülhette el, azonban már egy kétemeletes komplexum áll a rendelkezésére.
Fotók a falon, gyertyák a dohányzóasztalon és bőrkanapék a tévé előtt – elsőre egy kellemes hangulatú nappalinak tűnhet, csupán az ablakon lévő rácsok árulkodnak arról, hogy ez nem egy hétköznapi lakás egyik szobája. Ez csak az egyike azoknak a helyiségeknek, amelyeket Breivik az év bármelyik napján használhat, ha úgy tartja kedve. Ha megunná a videójátékozást, akkor a konyhájában főzhet, esetleg a konditermében mozgathatja át magát.
„Arra törekedtünk, hogy olyan programot biztosítsunk, amely a lehető legközelebb áll a normalitáshoz egy különösen magas biztonsági fokozatot töltő személy számára" – mondta korábban Eirik Bergstedt börtönigazgató.
Az elmúlt húsz évben tizennégy olyan személy ült norvég börtönben, aki valamilyen okból kifolyólag különösen veszélyesnek számított, viszont ők sem részesültek olyan ellátásban, mint Breivik.
A ringerikei börtön 15,5 millió koronás támogatást kapott 2023-ban, hogy a költségeit fedezze, ennek a nagy része csak Breivik ellátására ment el. A norvég terrorista éves szinten 6 145 000 koronába kerül az adófizetőknek, ez átszámítva naponta több mint 16 ezer koronás, vagyis félmillió forintos számlát jelent a börtönnek. Ez az összeg az ellátásán kívül fedezi még az olyan költségeket is, mint az őrök bérei. A kiemelkedő bánásmódot jól mutatja, hogy más rabokra ennek csak az ötöde jut.
„Norvégiában minden elítéltnek joga van felsőfokú tanulmányokat folytatni, ha megfelelő tudományos képzettséggel rendelkezik. Breivik ezért olyan egyetemi programokra jelentkezett, amelyek elméletileg diplomához vezethetnek – nálunk felvették. Megfelel a kritériumoknak” – magyarázta Marina Tofting, az Oslói Egyetem szóvivője.
Diplomát azonban nem fog tudni szerezni, mivel a kurzus kilenc kötelező tárgyából öthöz egyetemi tartózkodásra van szükség, hogy szemináriumokon vegyen részt. Mivel jelenleg teljes elszigeteltségben éli a mindennapjait, internethez nem fér hozzá, és a tanárokkal vagy a diákokkal sem érintkezhet, kérdéses, hogyan fogja tudni teljesíteni a képzés többi részét. Dag Harald Claes politológiaprofesszor szerint csupán akkor lehet Breiviknek némi esélye, ha a fogva tartásán enyhítenek vagy szabadon engedik.
Utóbbi, hogy egyáltalán bekövetkezhet-e valaha is, még kérdéses. A norvég büntetőjog szerint a legmagasabb büntetést kapta, amikor a bíróság 21 év elzárásra ítélte. Ha le is üli a büntetését, még akkor sem biztos, hogy szabadon távozhat, ugyanis a bíróság dönthet úgy is, hogy a férfi továbbra is veszélyes a társadalomra.
A körülményei enyhítésének érdekében perelte be másodjára is az államot Breivik, miután úgy érezte, hogy nem bírja tovább a magánzárka okozta magányosságot. A norvég állam így másodjára is kénytelen egy ötnapos tárgyalási sorozatban megvitatni, hogy van-e helye a férfi panaszának. A bűnösnek kikiáltott férfi ugyanis állítja, hogy lelkileg és testileg is megszenvedi a büntetését, hosszú ideje depresszió elleni gyógyszereket szed emiatt.
Az elmúlt hetekben a bíróság továbbra is veszélyes elítéltnek nevezte Breiviket, így különleges helyszínen veheti kezdetét a meghallgatás. A ringerikei börtön tornatermét készülnek rögtönzött bíróságként berendezni, így az elítélt férfinek esélye sem lenne elmenekülni a szigorúan őrzött létesítményből.
Az illetékes törvényszéknek a médiával kapcsolatban is döntést kellett hoznia, hisz a tizenhárom évvel ezelőtti borzalmak a mai napig foglalkoztatják a norvég állampolgárokat, így a különböző orgánumok is szeretnének tudósítani a helyszínről. Ettől a joguktól a bíróság nem akarta megfosztani őket, ám néhány különleges szabályt így is hozott. Eszerint a közvetítésüknek akadálya nincs, azonban Breivik kétórás vallomását nem adhatják le, többek között azért, mert tartanak tőle, hogy a férfinak a mai napig akadnak követői. Sőt, az élő adást is megtiltották a média képviselőinek, csak időben elcsúsztatva adhatnak bármilyen hírt a tornatermi eseményekről. Utóbbi a magyar bíróságokon már megszokottnak számít, ahol többek között Schadl György és Völner Pál tárgyalásáról is csak a szünetekben adhatnak az újságírók friss információkat.
A kerületi bíróság karácsony előtt egy külön határozatban úgy döntött, hogy az ügy szemléje, vagyis az, hogy a felek és a bíró belépnek a tényleges cellaterületre, ahol Breivik a szabadságvesztését tölti, zárt ajtók mögött zajlik majd. A média sem lehet jelen. A bíróság ezt azzal is indokolja, hogy biztosítani kell a teljes körű tájékoztatást a börtön fizikai körülményeiről, ugyanakkor be kell tartani a biztonsági eljárásokra vonatkozó titoktartási követelményeket.
A norvég férfi 2011-ben követte el az ország eddigi legsúlyosabb merényletét. Először egy pokolgépet robbantott fel Oslóban – megölve nyolc embert –, majd pár órával később rendőri egyenruhában áthajózott a közelben lévő Utoya-szigetre, ahol 69 fiatalt lőtt agyon a norvég Munkáspárt egyik ifjúsági táborában.
Breiviket 2012-ben 21 év börtönbüntetésre ítélték, ami az országban a maximálisan kiszabható büntetés, azonban akad egy olyan, ritkán használt kitétel is, amely szerint a bűnöst bármeddig elzárva lehet tartani, amennyiben a szakértők úgy látják, hogy továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. Breivik a 2022-es meghallgatásán ígéretet tett, hogy felhagy az erőszakkal és az Északi-sarkvidékre költözik. A szabadlábra helyezését akkor elutasították.
A megtámadott fiatalok közül többen a mai napig is aktívan politizálnak, a szigeten történt lövöldözés túlélői közül a napokban négyen is parlamenti mandátumhoz jutottak, míg az elhunytak családtagjai továbbra is csak akkor békélnek meg a történtekkel, ha Breivik zárkájában marad a három hullámos papagáj társaságában.
(Borítókép: Anders Behring Breivik a Bindegal címlapján. Fotó: Francis Dean / Corbis / Getty Images)