Hiába teltek el már hosszú napok az év első napját követően, továbbra is nehéz úgy emberek közé menni, hogy ne köszöntene minket valaki a „Boldog új évet!” mondattal. Mindez elsejét követően egyre furcsábbnak tűnhet, nem is véletlen, hiszen ezeknek a jókívánságoknak is van egyfajta lejárati ideje. De mégis meddig harsoghatjuk, hogy BÚÉK?
Ahogyan az a legtöbb ünnepünkre igaz, úgy a szilveszterre is jellemző egy adott köszöntés, az új évet a legtöbb esetben egy egyszerű „BÚÉK”-kal vagy a formálisabb „Boldog új évet!” felkiáltással és koccintással nyitjuk.
Mindez azonban a szilvesztert követően, a pezsgőspoharak csengésének elhallgatása után is fel-felbukkan – elég csak az év első munkanapján bemenni az irodába –, ugyanis sok barátunkkal, rokonunkkal és kollégánkkal egyáltalán nem is találkozunk a munkanapokat megelőzően az új esztendőben, így őket sokszor kedélyesen így köszöntjük ilyenkor a megszokott „jó reggelt” mellett.
Ez azonban egyeseknek jó pár napig nem jön el januárban, az pedig valóban meglehetősen furcsa, amikor valaki még a hónap végén is „BÚÉK”-kal kiált rá egy szembesétáló, rég nem látott ismerősre. De akkor mégis meddig kellene, vagy egyáltalán meddig köszönthetünk így másokat?
Természetesen kőbe vésett határidő nem létezik erre vonatkozóan, azonban több közvélemény-kutatás is arra kereste a választ, hogy az emberek szerint melyik a január azon időpontja, ameddig még nem kellemetlen és furcsa az újévi köszöntő. Ilyen felmérést készített a Cambridgeshire Live is, amelyből kiderült, a válaszadók mindössze 22 százaléka vélekedett úgy, hogy csak január elsején állja meg a helyét ez a köszöntés.
Az elenyésző egyötöddel szemben azonban jóval beszédesebb adat, hogy a kutatásban részt vevők többsége, 66 százaléka vallotta azt, hogy
az új esztendő első hetében még teljesen elfogadható és nem kellemetlen a köszöntés.
Mindezt alátámaszthatja a néphagyomány is, amely úgy tartja, hogy egy ünnep kapcsán a dátumot megelőző és az azt követő nyolc napon illendő eleget tenni a köszöntéseknek. Mindez meglehetősen logikus, pláne ha az immáron mögöttünk álló karácsonyra és szilveszterre gondolunk, ugyanis előbbi esetében az év utolsó munkanapján a munkatársainknak is a „kellemes ünnepeket” szavakkal intünk búcsút, míg az első, munkával töltött napunkon a sok „BÚÉK”-tól szinte még érezhetjük a szánkban a virsli és a lencse ízét.
Ugyan sokak számára egyenesen megkönnyebbülés lehet az, hogy a fárasztó ünnepnapokat követően visszatérhetnek a napi rutinjukhoz, így a munkához is, mások számára azonban közel sem móka és kacagás az év első hónapja – pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg is megterhelő lehet ez az időszak.
Emiatt sokan jóval letörtebbek és stresszesebbek, mint máskor, így az sem véletlen, hogy ezt nyaralás utáni letörtségnek vagy szezonális depressziónak is szokták nevezni, ugyanis a szorongáshoz és a hangulatzavarhoz hasonló tüneteket produkál:
gyakran társul levertséggel, fáradtságggal, alvászavarral, koncentrálási nehézségekkel és magas fokú szociális szorongással
– emeli ki a Psycom.
A fontos különbség csak annyi, hogy míg a depresszió hosszabb távon is fennállhat, addig az ünnepek utáni levertség érzése meglehetősen hamar szertefoszlik.
És hogy miért vagyunk ki ennyire az ünnepeket követően?
Viszonylag kevés kutatás foglalkozik a témával, de a szakértők konszenzusa szerint az adrenalin csökkenése lehet a főbűnös, azaz a stresszhormonok hirtelen megvonása – egy jelentős esemény után, legyen az esküvő, fontos határidő vagy éppen az ünnepek – mélyreható lehet biológiai és pszichológiai hogylétünkre. A karácsony és a szilveszter ugyanis a legtöbb ember életében az egyetlen időszaka az évnek, amikor hosszabb időre kikapcsolhat, és a munkáján kívül másra is koncentrálhat. Így még ha az ünnepek nem is voltak olyan vidámak,
az agy eltúlozza a mindennapi élet valóságát, így a hétköznapokhoz való visszatérés aránytalanul nyomasztóbbnak tűnik, mint amilyen valójában.
Ezt súlyosbíthatja tovább az, hogy a letörtség érzésével való küzdelmünk közepette mások továbbra is ünnepi jókívánságokkal bombáznak bennünket a szilvesztert követően még hetekig, ami miatt teljesen disszonáns érzésünk támadhat.
Pedig a depresszió leküzdésében pont a gyors beletörődés segíthetne ebben az időszakban, az ünnepekre való állandó visszacsatolás és emlékeztetés azonban csak tovább súlyosbíthatja a helyzetet – így mindenki jobban jár, ha elsejét követően már csak egy hétig harsogja úton-útfélen, hogy „Boldog új évet!”.
Megragadva az alkalmat – idén utoljára –, mindenkinek BÚÉK!
(Borítókép: Az újévi köszöntéseknek is van lejárati ideje. Fotó: Luis Alvarez / Digital Vision / Getty Images)