Exkluzív interjút adott a Vanity Fair magazin spanyol kiadásának az osztrák–magyar bárói családból származó vagyonos örökösnő, Francesca Thyssen-Bornemisza. A filantróp műgyűjtő az Oscar-díjas Navalnij című dokumentumfim társproduceri feladatait ellátó lánya iránti aggodalmán túl arról is beszélt a spanyol társasági lapnak, hogy szerinte milyen eszközökkel lehetne megtörni Putyint, illetve hogyan próbálja megóvni az ukrán műkincseket, és hogy véleménye szerint a nyugati szankciók „siralmasan hatástalanok”.
Annak ellenére, hogy 1993-ban férjhez ment Habsburg Ottó idősebbik fiához, a Habsburg-Lotharingiai család jelenlegi fejének számító Károly osztrák főherceghez, magyar és cseh királyi herceghez, illetve hogy az eredetileg félig magyar kászoni és impérfalvai Thyssen-Bornemisza családból származik, itthon keveset hallunk és tudunk a Nyugat-Európában társasági előkelőségnek tekintett műgyűjtőről, aki 2017-ig tartó házassága révén még magyar királyné is lehetett volna – amennyiben hazánkban monarchia lenne az államforma.
Férjezett nevével (Francesca von Habsburg) 2011-ben ismerkedhetett meg a magyar, kultúra iránt érdeklődő nyilvánosság, ugyanis a bárónő is indult a budapesti Műcsarnok főigazgatói posztjára kiírt pályázaton, amelyet azonban leginkább a felsőfokú végzettségét bizonyító diploma és a magyar nyelvtudás hiányára hivatkozva utasított el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Még Szőcs Géza, akkori kulturális ügyekért felelős államtitkár is a sajnálatát fejezte ki ezért, a globális művészeti szcénában jól csengő Thyssen-Bornemisza név ugyanis feltehetőleg erősítette volna a legfontosabb hazai kortárs művészeti múzeum nemzetközi reputációját.
Elég csak arra gondolni, évente mennyien keresik fel a Madrid egyik legfőbb turistalátványosságának számító, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteménnyel rendelkező, a legnagyobb nevek alkotásait bemutató Museo Nacional Thyssen-Bornemiszát, amelyet még a bárónő édesapja alapított.
A bárónő a spanyol lapnak elmondta azt is, hogy aktív tagja volt egy ötven múzeumból álló, nemzetközi egyesülésnek, amely művészeti aukciók megrendezése által gyűjtött pénzt Ukrajnának, és hogy Zelenszkij ukrán elnökkel is kapcsolatba kerültek ezáltal.
„Meg kell választani a csatáinkat, és én mindig is Ukrajna és az ukrán kultúra mellett leszek. Ukrajna egy varázslatos hely, tele kedves és jószívű emberrel, akik nagyra értékelnek bármilyen kicsi gesztust. Putyin ki akarja radírozni a kultúrájukat és a művészetüket, ahogy tette ezt Sztálin is száz évvel ezelőtt. Csendben maradunk, és nézzük, ahogy a történelem megismétli önmagát, vagy harcolunk, hogy megelőzzük ezt? Ukrajnáért megéri küzdeni, Spanyolország eltökélt benne, de minden más államot is támogatnunk kell ebben” – mondta el a Vanity Fairnek.
A műgyűjtő hozzátette azt is, hogy bár a 80-as és 90-es évekből szép emlékei vannak Oroszországról – még az Ermitázs II. világháború során zsákmányolt műkincsekkel telezsúfolt pincéjében is járt –, amióta Putyin és klientúrája van hatalmon, nincs kedve oda betenni a lábát.
Beszélt arról is, hogy kisebbik lánya, a filmproducerként dolgozó Gloria von Habsburg – Habsburg György unokahúga – életét az egész család félti azóta, hogy a az Északi-sarkkörön túl bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőről, Alekszej Navalnijról szóló dokumentumfilmje tavaly Oscar-díjat kapott. (Az egykori házaspár idősebbik lánya, Eleonore ékszertervező, fiuk, Ferdinand Zvonimir pedig profi autóversenyző.)
Thyssen-Bornemisza beszélt az Európai Kulturális Alapítványt célzó lobbitevékenységéről is, azaz, hogy anyagi forrásokat kérnek az Európai Uniótól az ukrán kulturális infrastruktúra újjáépítéséhez és működtetéséhez, ami például az ország múzeumainak szempontjából is esszenciális lenne. Az elmúlt években többször is járt a háború sújtotta országban a fentebb is említett, az orosz invázió kezdetekor általa alapított múzeumi segélykoalíció tagjaként, hogy személyes jelenlétével is kifejezze támogatását a helyi művészek iránt, és kitartásra buzdítsa őket.
Az út során a kulturális területet vezető politikusokkal is találkozott, és megtekintette a Kijevi Biennálé kiállításait is. Beszélt továbbá az interjúban arról is, hogy véleménye szerint a nyugati, Oroszországot elszigetelő szankciók nem vezetnek semmilyen eredményre, éppen ellenkezőleg: kulturális nyitással és eszközökkel kellene bomlasztani a rendszert, ahogy történt ez a Szovjetunió végnapjaiban is. Itt kiemeli apjának a szerepét is, aki a 80-as években kiállításokkal igyekezett nyitni a kommunista rendszeren, amely szerinte a kulturális ébredésnek is köszönhetően omlott össze az évtized végére.
A bárónő egyébként nem először vesz részt ilyen kulturális misszióban, a délszláv háború horvát függetlenségi szakaszában is aktív volt e téren, amikor meglátogatva az országot, templomok helyreállításában és műkincsek megmentésében segédkezett – immár mint az apja műgyűjteményének kurátora. Francesca Thyssen-Bornemisza jelenleg a 2002-ben Bécsben alapított Thyssen-Bornemisza Art Contemporary (TBA21) nevű művészeti alapítványát vezeti, amelynek része a több mint 700 alkotást jelentő, privát, kortárs műgyűjteménye is, olyan nagy nevek műveivel, mint az izlandi–dán Ólafur Elíasson vagy a kínai Ai We Wei. Ezek mellett 2021-től Londonban működteti tovább az ökológiai és társadalmi ügyekkel foglalkozó TBA21 Academyt.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Gloria és nővére, Eleonore von Habsburg egy görögországi nyaraláson. Fotó: Luc Castel / GettyImages)