A legtöbben már hallottak az illuminátusokról, a titkos rend történetét azonban csak kevesen ismerik. Pedig a közösségi médiát mai napig elárasztó, ehhez köthető összeesküvés-elméletek alapja több századdal korábbra vezethető vissza. De mi vagy éppen ki áll az illuminátus rend mögött, és miért tarolnak az ezzel kapcsolatos témák a mai napig a TikTokon?
Az internetes trendek ugyan meglehetősen gyorsan, szinte egyik pillanatról a másikra változnak, egyvalami mégis örök érvényűnek tűnik ezeken a platformokon. Ez nem más, mint a közönség összeesküvés-elméletek iránti véget nem érő rajongása. Amelynek tárgya ugyan mindig más, az viszont mindegyikre igaz, hogy a közösségi oldalak sajátossága lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyedén terjedjenek el hajmeresztő elméletek és elferdített információk.
Elég csak a legnépszerűbb narratívákra gondolni, amelyek között szerepel többek között az idegenek inváziója, de egyes történelmi események, mint szeptember 11. vagy éppen John F. Kennedy meggyilkolása mögött is különböző hatalmi szálakat és érdekeket vélnek felfedezni a hívők.
Az elmúlt években ugyan a legtöbbször a koronavírus kapcsán emlegették az összeesküvés-elmélet kifejezést, ugyanakkor a vírust is átvészelő, illuminátusokra vonatkozó szóbeszédek már hosszú évek óta uralják a közösségi oldalakat. De miről is van szó?
Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is, töltse ki alábbi kérdőívünket az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban!
Már maga a név története is érdekes, hiszen a latin illuminatus szóból ered, amely jelentése – kicsit ironikusan – megvilágosodott vagy felvilágosult. A rend eredete több évszázaddal korábbról származik, az Encylopedia Britannica szerint a 15. század vége óta alkalmazzák különféle csoportokra, amelyek tagjai azt állították, hogy egyedülálló tudatszinttel rendelkeznek – vagy egy magasabb hatalomnak (például istennek), vagy az intelligencia különleges fokának köszönhetően.
Napjainkban azonban, amikor az illuminátusról beszélünk, leggyakrabban az 1776-ban Bajorországban létrejött, Adam Weishaupt egyház- és természetjogi professzor által alapított csoporthoz hasonló szerveződésekre gondolunk – a német gondolkodó pedig minden bizonnyal megdöbbent volna, ha tudja, hogy ötletei egy napon globális összeesküvés-elméleteket fognak táplálni.
Az 1748-ban, Ingolstadban született férfi jezsuita iskolába járt, majd professzor lett a helyi egyetemen. Mindez egy teljesen természetes karrierútnak tekinthető, a háttérben azonban sokkal több rejlett a tanításnál. Weishaupt már gyermekként is lelkes könyvmoly volt, nagybátyja könyvtárában a francia felvilágosodás filozófusainak könyveit bújta. Bajorország akkoriban mélyen konzervatív és katolikus volt, így nem Weishaupt volt az egyetlen, aki úgy vélte, hogy a monarchia és az egyház elnyomja a gondolatszabadságot.
Meggyőződése volt, hogy a vallási eszmék már nem elengendőek a modern társadalmak irányításához, ezért úgy döntött, hogy a megvilágosodás egy másik formáját keresi, olyan eszmék és gyakorlatok összességét, amelyekkel radikálisan megváltoztatható az európai államok irányítása. Ebben az időszakban a szabadkőművesség Európa-szerte folyamatosan terjeszkedett, vonzó alternatívát kínálva a gondolkodóknak. Weishaupt először arra gondolt, hogy csatlakozik hozzájuk, azonban több eszméjükkel nem értett egyet, így végül úgy döntött, egy új, titkos társaságot alapít.
Az illuminátusok célja a szabadság és az erkölcsi egyenlőség államának megvalósítása volt.
A következő években a titkos rend mérete és sokszínűsége jelentősen bővült, és 1782-re már 600 tagot számlált. Ekkorra már a tagok között a bajor közélet fontos személyei is megtalálhatók voltak, mint például Adolph von Knigge báró. Eleinte az illuminátusok Weishaupt tanítványaira korlátozódtak, majd a tagság nemesekkel, politikusokkal, orvosokkal, jogászokkal, valamint értelmiségiekkel és néhány vezető íróval, köztük Johann Wolfgang von Goethével bővült. 1784 végére az Illuminátusnak már 2-3 ezer tagja volt.
A gyors felívelés azonban hamar mélyrepülésbe ment át belső és külső konfliktusok hatására. A belső problémát az okozta, hogy a rend két vezető egyénisége, Weishaupt és Knigge egyre több mindenben nem értett egyet, így utóbbi végül kilépett. Ugyanebben az időben egy másik volt tag, Joseph Utzschneider levelet írt a bajor nagyhercegnőnek, lerántva a leplet a titkos társaságról.
Utzschneider szerint az illuminátusok úgy vélték, hogy az öngyilkosság helyes cselekedet, az ellenségeiket meg kell mérgezni, a vallás pedig abszurdum.
Felesége figyelmeztetésére a bajor választófejedelem 1784 júniusában rendeletet adott ki, amely megtiltotta minden olyan társaság létrehozását, amelyet korábban a törvény nem engedélyezett. Az illuminátusok kezdetben úgy gondolták, hogy ez az általános tilalom nem érinti őket, ám alig egy évvel később, 1785 márciusában jött egy újabb rendelet, amely betiltotta a rendet.
A tagok letartóztatása során a bajor szervek erősen kompromittáló dokumentumokra bukkantak, köztük olyanra, amely az öngyilkosságra biztat, illetve a rend női ágának létrehozására vonatkozó tervet találtak, amelynek része volt egy, az abortuszok elvégzésére vonatkozó orvosi utasítás is. A bizonyítékok alapján a rendet az egyház és az állam elleni összeesküvéssel vádolták meg. 1787 augusztusában a választófejedelem kiadott egy harmadik rendeletet is, amelyben megerősítette a tiltást, és halálbüntetést szabott ki azokra, akik ezt megszegik. Weishaupt a történtek miatt elvesztette posztját az Ingolstadti Egyetemen, és száműzték. Élete hátralevő részét a szászországi Gothában élte le, ahol filozófiát tanított a Göttingeni Egyetemen. A bajor állam az illuminátusokat innentől megszűntnek tekintette – írja a National Geographic.
A rend szétszéledése ellenére az öröksége megmaradt, és a mai napig számos összeesküvés-elméletet táplál. A modern nézetek szerint ugyanis a világunkat egy Weishauptéhoz hasonló titkos társaság, háttérhatalom irányítja, amelynek célja a hatalom megszerzése és egy új világrend létrehozása.
A felfogás azonban már nagyon távol áll a 18. századi bajor csoportétól. A modern illuminátust emiatt sokkal inkább az 1960-as évektől datálják, az ellenkultúra, az LSD és a keleti filozófia iránti érdeklődés feléledése lehet a felelős a csoport modern reinkarnációjáért. Az egész valahol a hippikorszak közepén kezdődött, ekkor jelent meg a Principia Discordia, az első diszkordiánus vallási szöveg is. A vallás hangsúlyozza a véletlenszerűség, a káosz és az egyet nem értés értékét. A diszkordianizmus legfőbb szabálya például az, hogy nincsenek szabályok.
A mozgalom tulajdonképpen egy olyan kollektíva volt, amely vicceket és álhíreket gyártva polgári engedetlenséget próbált előidézni
– emeli ki a BBC cikke.
És hogy hogyan jön mindez az illuminátusokhoz? A megalkotói egyszerűen káoszt akartak hozni a társadalomba, hogy felrázzák a dolgokat, és ennek a legjobb módja a dezinformáció terjesztése volt. Hamarosan már álhíreket kezdtek gyártani az illuminátus rendről. A hitvallás egyik atyja, az író, újságíró Anton Wilson, a Principia Discordia egyik szerzőjével, Kerry Thornley-val együtt hamis olvasói leveleket kezdett küldeni a lapoknak a titkos, elit szervezetről, majd az érdeklődést tovább növelve ellenvéleményeket is megfogalmaztak a társaságról.
Úgy vélték, ez ideális eszköz arra, hogy az emberek felébredjenek és észrevegyék, hogy van különbség az igazi és a sugallt valóság között – azonban nem egészen érték el az általuk kívánt célt. Az illuminátusokról szóló kamu elméletek ugyanis világszerte elterjedtek. Olyannyira, hogy végül többen John F. Kennedy meggyilkolását is a rendnek tulajdonították, hiszen nekik pont érdekükben állt volna eltüntetni egy ország vezetőjét. Ez még ma is a világ egyik legszélesebb körben elterjedt összeesküvés-elmélete, akárcsak az, hogy az amerikai titkosszolgálat tervezte meg az szeptember 11-i terrortámadásokat.
Az általuk felhozott legmesszebbmenő elméletek között szerepelt, hogy Weishaupt, az alapító meggyilkolta George Washingtont, és magát az Egyesült Államok elnökének kiáltotta ki. Ennek a hipotézisnek a hívei Washington portréjára utalnak a dollárbankjegyen, amelyről azt állítják, hogy valójában Weinshaupt arcát ábrázolja.
Az illuminátust a pletykák szerint olyan hírességek, mint Jay-Z és Beyoncé is elismerik. Aki szilárd bizonyítékot vár erre, azt el kell hogy keserítsem, ugyanis mindezt azzal magyarázzák, hogy mindketten formáltak már háromszöget a kezükből koncertjeiken, amit a társaság szimbólumához kötöttek. Az ilyen híresztelések terjedésének és sikerének titka az, hogy a hamis üzenetek közé pontosan annyi igazságot fecskendeznek be, hogy az hihetővé tegye azokat. Emiatt az ilyen elméletek igazi ereje nem is a meggyőző képességükben rejlik, hanem abban, hogy képesek összezavarni bennünket, azaz elérni, hogy feltegyük a kérdést: igaz-e abból bármi, amit nekünk valaha is mondtak.
Napjainkban az már egyáltalán nem meglepő, hogy a fiatalok kedvenc platformjáról, a TikTokról kerülnek ki a legnépszerűbb trendek, az ott megjelenő tartalmak sokszor befolyásolják a közbeszédet és gondolkodást is. Emiatt is meghökkentő, hogy a TikTok-hashtagek idei eddigi elemzése szerint az „Illuminati” a 2024-es összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos legnépszerűbb tag, ugyanis február közepéig több mint 645 ezerszer használták. És ez csak egy felület.
A legnépszerűbb tartalmak többsége a világunkban történő aktuális eseményekre reflektál vagy hírességekről szól, akiket a videókban arról kérdeznek, hogy tagjai-e a titkos csoportnak. A nézők pedig kommentben vagy reakcióvideóban elemzik ki a státuszukat megerősítő vagy éppen cáfoló nyomokat.
Ráadásul, ha van valami, amit a social média közössége még az összeesküvés-elméleteknél is jobban szeret, az az easter egg vadászat, azaz a rejtett nyomok keresése. Szerencsére az illuminátusok bőségesen rendelkeznek ilyenekkel, a csoportot pedig legtöbbször a rendhez társított mindent látó szemmel kötik össze, amely egy háromszögben helyezkedik el – pontosan olyan, mint ami az amerikai egydolláros bankjegyen is megfigyelhető.
(Borítókép: Hamza Türkkol / Getty Images)