Afrika a legtöbb európai ember fejében a mai napig egy olyan harmadik világbeli kontinensként él, ahol nem hogy a luxuscikkekért, de az alapvető életben maradáshoz szükséges dolgokért is keményen meg kell küzdeni. Erre a sztereotípiára jócskán rácáfol egy egyiptomi építési projekt, az észak-afrikai állam vezetői ugyanis egy új főváros építésébe vágták a fejszéjüket – mindössze 45 kilométerre Kairótól. A döntésben, állítják, kizárólag a túlnépesedés és gazdasági szempontok játszanak szerepet, a kritikusaik szerint azonban így akarják távol tartani magukat a fővárosban könnyen összeverődő lázadók és tüntetők tömegétől.
Ahogy arról az Index beszámolt, márciusban megkezdődött a rákosrendezői terület előkészítése a mini- vagy maxi-Dubaj néven elhíresült építkezési projektre. Az Eagle Hills Properties komplett új városnegyedet épít Rákosrendezőn, ami 5 milliárd eurós beruházás. Az irodaházakból és luxuslakásokból álló épületegyüttesre – sajtóhírek szerint – egy 220-240 méter magas felhőkarcolót is felhúznának, amely majdnem száz méterrel lehet magasabb, mint a Mol-torony, amely jelenleg Magyarország legmagasabb épülete.
A projektet már most rengeteg kritika érte, az pedig szintén nem nyújt vigaszt a beruházást ellenzőknek, hogy nem csak Magyarország vágta bele hasonlóba a fejszéjét – mégsem szabad szó nélkül elmenni egy újabb meghökkentő, afrikai gigaprojekt mellet (az öt országon átívelő megapolisz ötlete csak a kezdet volt). Ennél ugyanis jóval nagyobb terveket szőtt az egyiptomi kormány, amely 2016 óta a Kairó melletti sivatagban
egy új főváros felépítésén dolgozik.
A részletek pedig valóban elképesztőek – ebben a városban található meg immáron Afrika legmagasabb épülete, és a Közel-Kelet legnagyobb kopt ortodox katedrálisa is –, még ha ennél a projektnél is felmerül a kérdés, hogy vajon erre volt-e a legsürgetőbb elköltenie 10 milliárd dollárt a helyi vezetésnek.
Az épülő város földrajzi elhelyezkedés szempontjából meglehetősen közel van a jelenlegi központhoz, a New Administrative Capital, azaz Új Közigazgatási Főváros nevet viselő település Kairótól 45 kilométeres távolságban, a várostól keletre, a sivatagban épül. Nem is csigatempóban, az építkezés 2015-ös bejelentése után egy évvel már belevágtak a projektbe, hamarosan pedig már az első ütem munkálatai is befejeződnek.
A projektet felügyelő szervezet, a hadsereg által 51 százalékban tulajdonolt Administrative Capital for Urban Development (ACUD) elnöke, Khaled Abbas szerint máig már több mint 1500 család költözött a településre, és ez a szám év végére akár 10 ezerre is nőhet. Úgy véli, az összes közigazgatási intézmény és a teljes kormány átköltöztetését követően még népszerűbb lesz a város.
Minderre komoly esély is van, ugyanis amióta a minisztériumok átköltöznek a városba, körülbelül 48 ezer kormányzati alkalmazott dolgozik ott, még ha sokan közülük Kelet-Kairóból, egy tavaly indított elektromos vonattal ingáznak is a munkahelyükre napi szinten. A projekt megálmodói és a kormány bízik abban, hogy most márciusban, amikor a parlament megkezdi az ülésezést a városban, ez még több bank és vállalkozás átköltözését váltja majd ki.
Az egész országot innen fogják majd irányítani
– idézi Abbas nem apró céljait a CNN.
Természetesen a beruházás méretéből már sejthető volt, hogy ez nem két fillérjébe fog kerülni az adófizetőknek. A bevallott árak hallatán pedig többen valóban éles kritikával illették az államot, mivel sokkal égetőbb problémákra is elkölthették volna az új városra pacsált dollármilliárdokat.
A beruházás első fázisa körülbelül 500 milliárd egyiptomi fontba, azaz 10,6 milliárd dollárba került. A projektet korábban 58 milliárd dollár körüli összegre becsülték, a kormány szerint pedig ezt az ACUD-tól és a földeladásokból származó bevételek finanszírozzák is, bár egyes jelentések szerint a kivitelezés további milliárdjaiba fog kerülni az államnak.
A kritikusok aggódnak a magas költségek miatt, mivel az ország gazdaságilag hanyatlik, ráadásul a szomszédos gázai háború miatt még nagyobb nyomással kell megküzdeniük.
Emiatt Egyiptomot gazdaságilag nemzetközileg is segítik, többek között a Világbank, amely hétfőn bejelentette, hogy három év alatt több mint 6 milliárd dollárt biztosít majd az országnak. A hónap elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentette be, hogy 3 milliárd dollárról 8 milliárd dollárra emeli az Egyiptomnak nyújtott jelenlegi hitelprogramját, hogy segítsen csökkenteni az inflációt, és megőrizni az adósság fenntarthatóságát.
Februárban a projektet felügyelő szervezet bejelentette, hogy a Dar építészeti és mérnöki cég nyerte el az új főváros második, harmadik és negyedik szakasza részletes terveinek pályázatát is. Abbas szerint a második szakasz előreláthatólag 300 milliárd egyiptomi fontba (6,4 milliárd dollárba) kerül.
A kormányzati épületek fontossága mellett az új fővárost gazdasági központnak is szánják. A New Administrative Capital egy pénzügyi negyed köré összpontosul majd, amely a tervek szerint a nemzetközi bankok és vállalkozások globális központja lesz. Tavaly az Afreximbank, azaz az African Export-Import Bank bejelentette, telket vásárol a városban, hogy egy afrikai kereskedelmi központot hozzanak létre, amely egy konferenciaközponttal, szállodával felszerelt komplexum lesz – ami a régió gazdasági fellendülését is segíti majd a tervek szerint.
Khaled Abbas úgy véli, hogy a város modern infrastruktúrája mágnesként fogja vonzani a vállalkozásokat. Ehhez pedig tényleg minden adott is, ugyanis egy erre kifejlesztett mesterséges intelligencia optimalizálja majd az áram-, gáz- és vízfelhasználást, valamint a hulladékgazdálkodást is. Az optikai szálas infrastruktúra és az 5G kiépítése pedig segíti a kapcsolattartást, emellett pedig csúcstechnológiás biztonsági szolgáltatások is üzemelnek majd, városszerte több ezer térfigyelő kamerával, amelyek még a forgalmat is nyomon követik, és értesítik a hatóságot, ha a forgalom torlódik vagy baleset történik.
A projekt egyes kritikusai szerint a gazdasági érdekek mellett a kormány politikai hasznot is húzna az új városból. Szerintük a beruházás mögött meghúzódó fő motiváció az, hogy lehetővé tegye a kormány számára, hogy távol tartsa magát az olyan nagy méretű tiltakozásoktól és tüntetésektől, mint amilyenek 2011-ben a kairói Tahrír tér környékén alakultak ki. Az új város kialakítása ugyanis mindezt nem tenné lehetővé.
A hivatalos magyarázat természetesen nem ez, sokkal inkább az, hogy az új központra amiatt van szükség, mert Egyiptom népessége egyre csak növekszik, a zsúfoltság és a környezetszennyezés csökkentése Kairóban pedig ezzel oldható meg. Mindez részben kétségkívül jogos, hiszen Kairó népsűrűsége az egyik legnagyobb a világon, körülbelül 22 millió ember él a városban, négyzetkilométerenként 10,5 ezer fő körülbelül.
Az új város viszont jóval nagyobb zöldfelülettel kecsegtet. Megkezdődött ugyanis a Green River névre keresztelt parban a tereprendezés, amely kétszer akkora területet fed le, mint a New York-i Central Park – bár kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet ezt majd öntözni, tekintettel a száraz talajra és az ország szűkös vízkészletére.
A pozitívumok mellett azonban sokan nem értik, miért nem Kairó felzárkóztatására költik a pénzt az új város építése helyett. „A zsúfolt Kairó problémája nemcsak a népesség ellenőrizhetetlen növekedésével kapcsolatos, hanem azzal is, hogy egyre kevesebb ember talál munkát közel a lakóhelyéhez. A lakhatás ráadásul megoldható lenne, hiszen temérdek üresen álló ingatlan van, a kormány azonban az új város építését preferálja ahelyett, hogy a meglévők működését finanszírozná” – vélekedett Nicholas Simcik Arese, a londoni Építészeti Szövetség történelem tanszékének elnöke.
A projekt brosúrája ide kattintva tekinthető meg.