Tizennégy év után mondott ítéletet a bíró P. Koltai Gábor költségvetési csalás ügyében a Fővárosi Törvényszéken. A producert egyszer már felmentették, majd az ítélőtábla megismételtette az egész eljárást, így ismét a vádlottak padjára került Koltai Róbert és Pogány Judit fia.
Édesanyjával a háta mögött várta az ítélete kihirdetését P. Koltai Gábor kedden reggel a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében. A jelenet nem volt szokatlan, hisz a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő minden tárgyalásra elkísérte fiát, hogy ezzel is támogassa őt. A filmes szakember és társai mindvégig tagadták a bűnösségüket, és beismerő vallomást sem tettek.
Sós József az ügy minden vádlottját bűnösnek mondta ki, köztük az elsőrendű producert. A bíró döntése szerint
P. Koltai Gábor bűnös folytatólagosan elkövetett adócsalás, közokirat és magánokirat hamisítása, valamint pénzmosás bűntette miatt. Ezért őt két év börtönbüntetésre ítélte, amit öt év próbaidőre felfüggeszt.
A keddi ítélethirdetésen csupán P. Koltai és az ügy másod-, valamint harmadrendű vádlottja volt jelen, a többiek távol maradtak a mai napon a tárgyalástól.
Az ítéletet az ügyésznő tudomásul vette, míg P. Koltai Gábor és társai fellebbeztek a döntéssel szemben, így az nem emelkedik jogerőre.
Korábban az ügyész vádbeszédében a producerre felfüggesztett börtönbüntetést kért, azonban pénzbüntetést és vagyonelkobzás elrendelését is indítványozta, és gazdasági szerepet sem tölthetne be meghatározott ideig.
P. Koltai Gábor védője közel két órán át tartott védőbeszédet a producer ártatlansága mellett érvelve. Kérte, hogy mentsék fel a producert a vádak alól, hisz egyszer már előadták a védekezésüket, és időközben a vádhatóság koncepciója is gyengült a vádlottakkal szemben. Álláspontja szerint nem került elő olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan igazolta Koltai bűnösségét.
A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Koltaiék ellen még 2013-ban. A vádirat lényege, hogy P. Koltai Gábor és I. Gábor filmproducerek tizenegy háromdimenziós animációs film saját produkcióban történő gyártása során – vádlott-társaik, Cs. Zoltán, S. Zoltán, P. László, K. Áron és Cs. Zoltán közreműködésével – a gyártási költségeket többszörösen meghaladó értékű, fiktív számlák felhasználásával jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, illetve jogosulatlanul csökkentették cégeik áfafizetési kötelezettségét.
A közlemény szerint „K. Gábor és I. Gábor a vádlott-társaik által kibocsátott fiktív számlákat a filmek gyártására főleg hazai bankokkal és nagyvállalatokkal kötött támogatási szerződések elszámolására is felhasználták, így a filmtámogatók a fiktív számlákkal elszámolt támogatások után – nem tudva azok felhasználásának tényleges módjáról – társaságiadó-kedvezményt vettek igénybe. Koltai Gábor és I. Gábor ezen cselekményei révén a társaságiadó-bevétel is csökkent”.
A főügyészség szerint Koltai Gábor 2008 és 2010 között több mint kétmilliárd, míg I. Gábor több mint másfél milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. Ez különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettének minősül, amelynek büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Koltai Gábor és társai ügyében az elsőfokú ítélet még 2017-ben született, amikor felmentették a producert a 2010 óta húzódó ügyben. Összesen kilenc embert vádoltak meg az ügyben, közülük ötről mondta ki a bíróság, hogy bűnösök az ellenük felhozott vádakban. Az ügyészség szerint Koltai és társai 2008 és 2010 között fiktív számlákkal többmilliárdos áfacsalást követtek el filmkészítésen keresztül. Az ügyész a vádbeszédben letöltendő börtönt kért, a vádlottak védői azonban felmentésért folyamodtak.
2018-ban másodfokon már megváltoztatta a döntést a Fővárosi Ítélőtábla, és az elsőfokú eljárás megismétlését rendelte el az ügyben a tanács.
Az I. r., II. r., III. r., VI. r. és IX. r. vádlottakat érintően az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, részben a feltárt bizonyítékok teljes körű értékelésének, részben a tényállás tisztázásához szükséges további bizonyítás felvételének elmulasztása (felderítetlenség) miatt. Ennek következtében az ítélet oly mértékben megalapozatlan, amely megalapozatlanság a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki, tehát az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges
– írta akkor a közleményében az ítélőtábla, ezzel az ügy ismételten a Fővárosi Törvényszékre került.