Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész régi fényképeit nézegetve emlékezett a múltra, és idézte fel gyerekkorát az RTL-nek. Mesélt arról, hogy milyen volt a viszonya súlyosan beteg édesanyjával, hogyan szerzett cigarettát kisgyerekként, de a lovakhoz fűződő meghitt kapcsolatáról és arról is mesélt, hogy verte ki Dányi Krisztián a fogát A dzsungel könyve főpróbáján.
„Egy fiúnak 13 éves korában elveszíteni az édesanyját, ennél súlyosabb dolgot egy fiú tekintetében nem tudok elképzelni” – kezdett bele gyerekkora felelevenítésébe Reviczky Gábor, aki édesanyja elvesztéséről és annak elmebetegségéről is beszélt.
„Nagyon rövid ideig volt anyám, mert elmegyógyintézetben kezelték folyton” – idézte fel. Elmesélte, hogy amíg még élt az édesanyja, addig is több időt töltött az elmegyógyintézetben, mint vele.
Arról is vallott a színész, hogy emiatt a nála hat évvel fiatalabb öccsét ő etette. Mint mondta, arra emlékszik, hogy sírt mellette a franciaágyon a kisbaba, és benne megszólalt egy hang, hogy „etesd meg”. Szerinte a Teremtő maga volt az, aki erre kérte.
Imádott, és amikor kihozták az elmegyógyintézetből, csak velem akart találkozni, az öcsémet nem szerette. De mire odavittek, kilépett abból az énjéből, és csak nézett fölfelé a plafonra, nem lehetett vele mit kezdeni
– emlékezett vissza Reviczky Gábor.
A színész felidézte, hogy gyerekkorában mindenben kreatívnak kellett lenniük, mert olyan szegénységben éltek. Mindent nekik kellett kitalálniuk az öccsével, köztük a gyerekjátékaikat is.
Kiderült, hogy Reviczky Gábor már 1956-ban, vagyis 7 évesen rendszeresen dohányozott, lopta édesanyja Mátra cigarettáját. Amikor minden elfogyott – beleértve egy környékbeli szemétkonténer tartalmát is –, akkor tölgyfalevelet szívtak újságpapírból. Tatabányára, ahol ők éltek, egy tank érkezett 1956-ben, de emlékezete szerint azok a „vágott szeműek”, akik érkeztek, kedvesek voltak. Tőlük kaptak finom dohányt.
Emlékezete szerint mindig az osztály bohóca volt, nem zavartatta magát a tanórákon. Az osztályfőnöke azt mondta: „Nagy bohóc lesz belőled, fiam!”
Nagyon korán kapcsolatba került a lovakkal. Volt többszörös magyarderbi-nyertes kancája is. Pintér Tamás kaszkadőr, „az oroszlán” tanította őt lovagolni. Anyai nagyanyjáék felosztott sváb udvarban laktak, és 24 lovat tartottak. Volt egy Kajla nevű gyönyörű pej lova, és előfordult, hogy 21 lovat vezetett Kajlához kötve. Ült a Nostradamus nevű lovon is, egy osztrák báró életveszélyes, hollófekete híres csődörén.
Arról is mesélt, hogy Dányi Krisztián színész egy óvatlan mozdulattal kiverte a fogát A dzsungel könyve főpróbáján.
Könyökkel bevert a felső fogsoromra. Három év után el is kellett távolítani a fogakat, mert teljesen kilazultak... Úgyhogy kiverte a fogamat ez a... kolléga
– mesélte nevetve Reviczky.
Elújságolta azt is, hogy Szinetár Miklós első rendezése, a Csárdáskirálynő bár sokáig tartotta a magyar zenés rekordot, 1400-szor ment az Operettszínházban, nemrég megdöntötték ezt a rekordot. A napokban játszották az 1413. előadást.
Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek is szóló darabokat komolyan vegyük, és ne hülyéskedjük el. A színházakban szeretik elhülyéskedni a gyerekelőadást, bűnöznek vele, önmaguk ellen tesznek, mert azok a gyerekek nem fognak színházba járni
– hangsúlyozta.
Ahogyan arról beszámoltunk, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész mostanra több kemoterápiás kezelésen is túl van, miután kiderült, hogy a prosztatarák egy agresszív fajtája támadta meg a szervezetét. Az első három kezelést jól tűrte, de a negyedik és ötödik már megviselte, a hatodiktól pedig kimondottan rosszul volt, legyengült, szédült, sorozatos ájulásai voltak, és sokat romlott az állapota – végre azonban jobban érzi magát.
A színpadra is visszatért, de mint mondta, nem lesz már olyan, mint a betegsége előtt volt. Azt is elárulta, hogy konkrétan érezte Isten jelenlétét a teraszán állva egy erős energia formájában, ami szólt is hozzá:
Egyszer csak megszólal egy hang, hogy meggyógyultál. [...] A hallatlan szeretetet sugároztam a Jóisten felé… és kaptam viszonzást
– mesélte.