Akadnak olyan játékok, amelyekkel anno, gyerekként ütöttük el minden szabadidőnket, és máig meleg szívvel emlékszünk vissza rájuk. Sokak életében a Barbie baba jelentette az etalont, amely idén immáron 65 éves. Az eredete ahhoz a bizonyos Ruth Handlerhöz köthető, aki a tavaly megjelent Barbie című filmben is feltűnt. Az üzletasszony 1916. november 4-én született Denverben, lengyel származású zsidó szülők gyermekeként. Összesen tízen voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. Hat hónapos korában elküldték az egyik nővéréhez, aki egy boltot üzemeltetett. Egészen 19 éves koráig vele maradt, és ezen évek során elég tudást szívott magába az üzleti élettel kapcsolatban. A megszerzett tapasztalatokat férje, Elliot Handler oldalán kamatoztathatta, akivel kezdetben a Paramount Picturesnél dolgoztak együtt, majd saját vállalkozásba kezdtek.

Elliot Handler különösen érdekeltté vált a bútorgyártásban, illetve próbát tett a műanyagból készült berendezési tárgyakkal. Utóbbi ötlet vezetett ahhoz, hogy több vállalattal kezdtek el együttműködni, majd társult hozzájuk Harold „Matt” Matson, így született meg a Mattel cég – a Matson és az Elliott szavak keresztezésével. Műanyag játékbútorok gyártásába fogtak, ami csak a kezdetet jelentette, mivel a második világháború után Ruth Handler egy mestertervvel állt elő. 

Az üzletasszony 1956-ban Európába utazott a gyermekeivel, Barbarával és Kenneth-tel, ahol a kezük ügyébe akadt egy német játékbaba, Bild Lili. Ő a Bild lapban megjelent, Reinhard Beuthin által rajzolt képregény népszerű karaktere volt, aki már megszólalásig hasonlított egy felnőttre. Ruth Handler már ezt megelőzően is felismerte a piaci rést, mivel akkoriban az amerikai játékpiacon kizárólag csecsemőkorú játékbabák voltak kaphatóak, azonban Bild Lili csak még inkább ráerősített arra az elképzelésére, hogy az Egyesült Államokban is árulhatnának efféle babákat. Rögtön hármat is vett belőle, majd a Mattelbe visszatérve nekilátott az átalakításuknak. Ekkor alkották meg a legelső Barbie babát, amely 1959. március 9-én debütált, és azóta megannyi különböző foglalkozású verzió jelent meg belőle.

A Mattel a Barbie-nak köszönhetően hamar a csúcsra tört, azonban Ruth Handlert az egészségi állapota hátráltatta. 1970-ben mellrákot diagnosztizáltak nála, majd masztektómiát hajtottak végre rajta. A történtek hatására minden önbecsülését elvesztette, ami hatással volt a cégnél betöltött vezetői pozíciójára is, amelyről 1975-ben mondott le. Részben amiatt, mert csalással vádolták meg a hatóságok, így nyomozás folyt a Mattel ellen – végül 57 ezer dolláros pénzbírságot szabtak ki rá, és 2500 óra közmunkára ítélték.

Amikor megalkottam Barbie-t, úgy gondoltam, hogy egy kislány önbecsülése szempontjából fontos, hogy olyan babával játsszon, amelynek van melle. Most még fontosabbnak tartom, hogy ezt az önbecsülést visszaadjam azoknak a nőknek, akik elvesztették a sajátjukat

– nyilatkozta még egy 1980-as interjúban. 

Ruth Handler a masztektómiát és a Matteltől való elbúcsúzást követően sem lógatta a lábát, egy mellprotézist tervezett, ami a Nearly Me nevet kapta. Az igen népszerűvé vált találmány azt a célt szolgálta, hogy növelje a mellüket elvesztett nők önbizalmát. Handlert ugyanakkor később ismét rákkal diagnosztizálták, 2002. április 27-én műtét közben halt meg, miután komplikációk léptek fel a vastagbélrák miatt elvégzett operációja során. Amennyiben további érdekességeket szeretne megtudni a ma 22 éve elhunyt Ruth Handler legismertebb játékbabája, a Barbie kapcsán, tippelje meg a válaszokat az alábbi kvízkérdésekre!

(Borítókép: Getty Images)