Egészen példátlan az a világon, ami keleti szomszédunknál zajlik, hogy egy köztársaság így és ilyen mértékben finanszírozza a trónfosztott uralkodócsaládját az országnak, ami ráadásul erre nem is szorul rá, hiszen Románia egyik legvagyonosabb famíliájáról van szó. Az utolsó román király elsőszülött lánya manapság már szinte árnyékállamfőként viselkedik: kitüntetéseket ad át, nagyköveteket, államfőket, sőt minisztereket fogad a palotájában és kastélyaiban az állam pénzén, és újabban már királynői rangot és megszólítást is használ.
Ugyan a román sajtóban megjelent számok még 2017-ből és 2018-ból származnak, de így is sokat sejtetők mai viszonylatban is: akkoriban a román királyi család magánvagyona becsülhetően több mint 256 milliárd forintra rúgott, amihez évi közel 340 millió forintnak megfelelő lejt kaptak a költségvetésből a működésük finanszírozására. A kormányzat ugyanis elismeri, hogy a királyi család dinasztikus relációi, valamint a monarchikus államformájú európai és akár ázsiai országok uralkodócsaládjaival fenntartott jó kapcsolatainak révén képes emelni Románia nemzetközi presztízsén, a família jelenlegi feje és a képviseletére jogosult családtagok munkájukkal támogatni tudják a kormányzat céljait.
Egy tavaly év végén, a román INSCOP Research közvélemény-kutató cég által publikált reprezentatív felmérés szerint a megkérdezett román állampolgárok 56,4 százaléka szerint ha a rendszerváltás után visszaállították volna a monarchiát, a dolgok jobban mennének ma az országban. Viszont a megkérdezettek 54,7 százaléka ma már a monarchia ellen voksolna, ami 13,7 százalékos növekedést jelent a tíz évvel ezelőtti felméréshez képest.
A nyilatkozók 48,5 százaléka válaszolta továbbá azt, hogy pozitív véleménnyel van a királyi család jelenlegi tagjairól, 35,4 százalékuk – jobbára 30 év alattiak – pedig meg is szavazná az államforma megváltoztatását, ha a kormány kiírna erről egy referendumot. Az, hogy a jobbára fiatal románok több mint harmada hagyná ott a köztársaságot az egyébként a hatalomba szemlátomást nagyon is visszatérni vágyó királyi család kedvéért, elég ok lehet már a kormánynak, hogy jó viszonyra törekedjen, aminek egyik eszköze volt a királyi család jogi személyként való elismerése – még ha ezzel jelentősen erodálták is a köztársasági elnöki szerepkört, legalábbis a reprezentáció frontján.
A királyi család jelenlegi feje Ő Királyi Fensége Margit koronahercegnő, aki 2016 óta, a közügyektől visszavonult apja felhatalmazásával inkább már csak az uralkodónőknek (vagy férfi uralkodó esetében még a feleségének) kijáró Őfelsége vagy az Őfelsége a Korona Őrzője címet használja, de a hivatalos honlapjukon már egyenest ez áll: Őfelsége Margit királynő, a Korona Őrzője.
A „királynő” emellett is hozott olyan intézkedéseket, amelyek csak trónon ülő személyektől várhatók el ebben a világban. Férjének, a polgári származású színészből lett Radu hercegnek a „Prince Consort” címet adományozta, ami csak női uralkodók hitveseit illeti meg. Bevezették továbbá a királyi beszállítói címet is, amit azok a márkák kaphatnak meg, amelyeket kedvel a házaspár. A 75 éves koronahercegnőnek és 63 éves férjének nincsenek gyermekei, így teendőik ellátásában, a nyilvános szereplésekben a családfő három húga, Mária, Zsófia és Ilona királyi hercegnők segítik őket.
A mindenkori családfőnek pont akkora havi fizetés jár az államtól 2016 óta, mint bármely korábbi államfőnek, ami az épp hivatalban lévő köztársasági elnök bérének 75 százaléka, azaz havi több millió forintról van itt szó. Emellett az állam fedezi a Királyi Háztartást is, ebbe ugye számos költségelem beletartozik a titkárságtól a háztartási alkalmazottak és az őrség bérén át az utazások számláiig. Beszáll anyagilag az állam a királyi család programjainak, projektjeinek és bármilyen közösségi aktivitásának a finanszírozásába is, valamint valószínűleg a rezidenciák fenntartási költségeibe is, amiből több is akad. (Igaz, a királyság idejében tízen felül volt a számuk.)
A királyi család három luxusingatlant használ jelenleg reprezentációs célokra (a magánfunkció mellett), és ebből egy, a bukaresti Erzsébet-palota állami tulajdonban van, amelyben a család 99 évig ingyen lakhat. És nem azért, mert egyébként ne lenne hova menniük. A Brassóhoz közel eső Szinaja településen elterülő birtokukon három drága ingatlanjuk is van, ugyanis a Román Királyság idejében ez volt a család nyári rezidenciája, hiszen Bukaresttől sincs különösebben messze, mindössze másfél óra vonattal.
A hatalmas Peleş-kastély ma múzeum, az év nagy részében tömegeket vonz a fenséges, neoreneszánsz stílusú épületkomplexum. Mellette ott a németes favázas stílusában hasonló Pelişor-kastély, amelyet a család használ még ma is, így ez nem látogatható. A szintén impozáns Foişor-kastélyt pedig a román állam bérli a mindenkori családfőtől.
De az Arad és Déva közt lévő Soborsinon is van egy kastélyuk, amelyet egykor magyar főnemesi családok laktak.
Ezeket azért kapták vissza a román államtól, mivel a család bizonyíthatóan a magánvagyonából vette őket, a szinajai fejlesztéseket például az első román király, I. Károly németországi földbirtokai eladásából finanszírozta. De Margit koronahercegnő előszeretettel veti be a bukaresti királyi palota (ami ma az ország szépművészeti múzeuma) egykori tróntermét is, ha királyi kitüntetéseket szeretne adni a civil szféra, a hadsereg, az egyház vagy a Királyi Háztartás arra érdemes tagjainak.
Azért ez a legtöbb köztársaságban mindenesetre elég meghökkentő lenne, képzeljük csak el, hogy a Habsburg–Lotharingiai-család jelenlegi feje, Károly főherceg kéredzkedne be a Budavári Palotában lévő Magyar Nemzeti Galériába ilyen okból kifolyólag.
A román parlament III. Napóleon francia császár javaslatára 1866-ban hívta meg az üres trónra Hohenzollern-Sigmaringen Károlyt. Ma azonban már nem így hívják a családot, ennek eszkalátora éppen Margit koronahercegnő férje volt. Polgári származása miatt apósa a Hohenzollern család oldalágától kijárta neki a Hohenzollern-Veringen vezetéknevet, ami miatt a volt porosz királyi és német császári család, a Hohenzollern-dinasztia még pert is kezdeményezett.
Mihály király így 2011-ben úgy döntött, hogy szakít német rokonaival, és leszármazottai ezentúl a Romániai vezetéknevet használják. Egyúttal lemondott a Hohenzollern hercege címről is, és különböző korlátozásokat vezetett be az öröklést illetően, hogy német kuzinjai véletlenül se formálhassanak jogot a nem létező román trónra – ami azért is volt fontos, hiszen a román monarchia alapvetően nem ismerte el a korona nőági öröklését.
Az 1927–1930, valamint 1940–1947 közt uralkodó I. Mihály egyébként kifejezetten népszerűnek számított alattvalói körében, habár tényleges politikai hatalma sosem volt. Hatévesen jutott trónra, így akkor régensek kormányoztak helyette, aztán apja visszatértével ismét trónörökös és Gyulafehérvár nagyvajdája lett.
Felnőtt éveiben pedig a fasiszta pártvezér, Ion Antonescu korlátozta a mozgásterét.
Pozitív megítélése abban gyökerezik, hogy 1944. szeptember 1-én hadat üzent Németországnak, és átállt a szövetségesek oldalára, a sikeres kiugrásért Truman és Sztálin is kitüntette, ezzel a lépéssel becsülhetően több százezer román állampolgár életét mentette meg. 1945 tavaszán szovjet nyomásra engedte meg a kommunista párt hatalomra jutását, amit egészen 1946 januárjáig igyekezett szabotálni azzal, hogy nem írta alá a parlamenti határozatokat.
A „király sztrájkjának” nevezett időszaknak szovjet, brit és amerikai nyomásra lett vége. 1947-ben Londonba utazott egy esküvő miatt, ahol megismerte feleségét, Bourbon-Pármai Anna pármai hercegnőt, akitől öt lánya született – a felsorolt négy mellett Irén királyi hercegnő nem vesz részt a család életében, gyermekeit is kizárták a trónutódlásból. Hazatérését követően nem sokkal, 1947. december 30-án Mihály királyt lemondatta a kommunista párt, kihirdették a monarchia eltörlését és a népköztársaságot, a családot január 3-án kiutasították az országból, és elvették az állampolgárságukat.
A kezdetben Angliában élő, majd Svájcban letelepedő, pilótaként dolgozó király hazatértét 1992-ben engedélyezték, egymilliós tömeg fogadta Bukarestben, ami megrémítette Ion Iliescu elnököt és a kormányt is, így egy rendelettel újra évekre kitiltották Romániából. 1997-ben léphetett ismét be az országba, és visszakapta állampolgárságát is az új kormánytól.
Élete végét két botrány is beárnyékolta, Ilona lányának fiát királyi hercegi címmel ruházta fel, amelyet később a konkrét ok nyilvánosságra hozatala nélkül vont vissza, kizárva az öröklésből is, kétségessé téve ezzel az utódlást. Továbbá egy roma szervezet beperelte az Emberi Jogok Európai Bíróságán kártérítésért amiatt, hogy ellenjegyezte a II. világháborúban a roma származású állampolgárok deportálását. Időközben bekövetkező halála miatt ebben az ügyben a bíróság nem hozott már döntést. 2017. december 16-án állami dísztemetés keretében helyezték örök nyugalomra az utolsó megkoronázott román uralkodót, ezzel pedig új fejezet nyílt a család történetében.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: Margit koronahercegnő és férje, Radu herceg. Fotó: Karl-Josef Hildenbrand/picture alliance via Getty Images)