Hamarosan eljöhet a legyintgetés és a vállvonogatás idejének vége, ugyanis a globális felmelegedés okozta katasztrofális környezetváltozás mellett hamarosan a pénztárcánkon is jócskán megérezhetjük a klímaváltozás következményeit. Pontosabban a pénztárcánk tartalmán, ugyanis hamarosan a lakhatás, az élelmiszer, a közlekedés és a rezsi ára is kilőhet az égbe – ha nem cselekszünk mielőbb.
A globális felmelegedés és a klímaváltozás szavak hallatán sokszor hajlamosak vagyunk csak legyinteni, vagy egyáltalán tudomást se venni az egész világot érintő problémáról. Amint azonban a saját bőrünkön is érezzük, hogy valami nincs rendben körülöttünk, mégis képesek vagyunk észbe kapni. Persze általában ez sem tart sokáig, a pusztító jégesőt követően is hajlamosak az emberek fülig érő szájjal beülni a benzinfaló terepjáróba, és egy doboz tejért elgurulni a szomszéd utcában található kisboltba...
De már nem sokáig, ugyanis hamarosan tényleg mindenki érzékelni fogja a klímaváltozás következményeit – ráadásul ezúttal nem csak a szépen lassan minket is felemésztő természeti katasztrófák miatt, hanem egy mindennapjainkra hatással lévő problémával is kénytelenek leszünk szembesülni.
A rekordméretű hőhullámok, a súlyos árvizek és a pusztító erdőtüzek, amelyeket az éghajlatváltozás súlyosbít, kolosszális árcédulával vannak ellátva, így
a következő 26 év során hozzávetőleg 19 százalékkal csökken majd globálisan a kasszánk
– állapította meg egy szerdán a Nature folyóiratban közzétett új tanulmány. Ezt pedig még annak is érdemes figyelembe vennie, aki egyébként fittyet hány a problémára, vagy kifejezetten tagadja a globális felmelegedést.
Egy-egy globális probléma kapcsán hajlamosak vagyunk becsukni a szemünket, hiszen közvetlen ezek általában nem minket, hanem az országot érintik, ezúttal azonban nem csak az államok gazdaságai, hanem a mi pénztárcánk is bánhatja a következményeket.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a világ a 1,5 helyett már sokkal inkább a 2 Celsius-fokos felmelegedés felé tart, amely mértéke 2100 után a 3 fokot is elérheti már, még a jelenlegi klímapolitikák és célok mellett is. A kutatók szerint
az egyének fizetik meg majd a gazdasági terheit.
A tanulmány szerint a rövid távú pénzügyi visszaesés elkerülhetetlen, még akkor is, ha a kormányok már most fokozzák erőfeszítéseiket a válság kezelésére. „Ezek a hatások elkerülhetetlenek abban az értelemben, hogy 2049-ig megkülönböztethetetlenek a különböző károsanyag-kibocsátási forgatókönyvek” – mondták a CNN-nek a tanulmány szerzői, Maximilian Kotz és Leonie Wenz, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársai.
Ugyanakkor azt mondják, hogy az éghajlatváltozás csökkentését célzó azonnali intézkedések hosszabb távon bizonyos veszteségeket mégiscsak visszaszoríthatnak vagy megakadályozhatnak. A klímaváltozás okozta károk persze különböző formákat öltenek majd:
A szélsőséges időjárási események nemcsak a megrongálódott ingatlanok költséges javítását eredményezhetik, de a megemelkedett hőmérséklet hatással lesz a mezőgazdaságra, a termelékenységre, sőt bizonyos esetekben a kognitív képességekre is.
Míg az éghajlatváltozás költségeiről szóló diskurzus gyakran olyan potenciálisan költséges mérséklési erőfeszítésekre utal, mint az olaj- és gázhasználat visszaszorítása vagy a szén-dioxid-szennyezés levegőből való kivonására szolgáló technológia, a tanulmány mégis azzal érvelt, hogy az éghajlatváltozás rövid távú pénzügyi károkat okoz, ami már jócskán meghaladja a válság megoldásának költségeit.
A kutatók becslései szerint 2050-ig 6 ezer milliárd dollárjába kerülne a világgazdaságnak a Párizsi Klímaegyezmény betartása és betartatása – amely közel 200 nemzet között létrejött éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló nemzetközi megállapodás. Ez persze rengeteg pénz, mégis semmi ahhoz a tanulmány készítői által becsült 38 ezer milliárdos gazdasági kárhoz képest, amelyet az éghajlatváltozás okoz az évszázad közepéig, ha nem cselekszünk. Persze a változó éghajlathoz való alkalmazkodás módjától függ az, mennyire sikerül mérsékelni a gazdasági károkat.
És bár a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy bizonyos gazdasági károk 2050 előtt már garantáltak, az éghajlatváltozás megfékezéséből származó előnyök néhány évtized múlva már megjelenhetnek. „A kárbecslések erősen eltérnek a 2049 utáni kibocsátási forgatókönyvek között, ami tisztán gazdasági szempontból egyértelmű előnyöket mutat” – áll a tanulmányban.
Ahogy az lenni szokott, a pénzügyi teher ezúttal sem oszlik majd el egyenletesen, és ismételten azok kerülnek hátrányba, akik már egyébként is a szegénységgel küzdenek. A kutatók állítják, egyértelmű bizonyítékaink vannak arra, hogy összességében
a szegények nagyobb kárt szenvednek a globális felmelegedés miatt, mint a tehetősebb réteg.
Észak-Amerikában és Európában várhatóan alacsonyabb, megközelítőleg 11 százalékos jövedelemcsökkenés várható a következő 26 évben, ezzel szemben ez a szám Dél- és Délkelet-Ázsiában illetve Afrikában ennek a duplája, 22 százalék. A tanulmány szerint az Egyesült Államok, amely a világ egyik legnagyobb szennyezője, így például sokkal kisebb gazdasági csapást kap majd, mint például a szomszédos Mexikó. Persze ettől függetlenül ők sem ússzák meg a felmelegedő bolygó környezeti hatásait.
Az ICF globális tanácsadó cég Consumer Reports című folyóiratban megjelent másik tanulmányának becslése szerint egy 2024-ben az Egyesült Államokban megszületett csecsemő életre szóló személyes költsége a klímaváltozás miatt akár 500 ezer dollár (180 millió forint) is lehet. Az elemzés szerint a megélhetési költségek lényeges elemeinek áremelései az Egyesült Államokban a klímaváltozás következtében összeadódnak. Az előrejelzések szerint a lakhatási költségek 125 ezer dollárral növekednek majd az árvíz és egyéb időjárási károk kockázata következtében megemelkedett karbantartási és biztosítási költségek miatt. Szintén sokszorosára nőhet bizonyos élelmiszerek ára a mezőgazdaságban és az ellátási láncokban fellépő zavarokból kifolyólag. Az egyéb kiadások, mint például a rezsi, a közlekedés és az egészségügy ára, a következő néhány évtizedben pedig várhatóan továbbra is emelkedő pályán marad. Tényleg megéri ez nekünk?
(Borítókép: Sara Medici / Getty Images Hungary)