A legtöbb sikeres vállalkozás vagy globális nagyvállalat vezetője akaratlanul is egy férfi képében jelenik meg a lelki szemeink előtt, pedig egyre több cég élére kerülnek nők, vagy kapnak vezető beosztást. Ráadásul egy dán kutatás szerint jobb vezetők is lehetnek, mint a férfiak, legalábbis akkor biztosan, ha narcisztikus személyiségjegyeket hordoznak.
Amióta a nemek közötti egyenlőtlenségek egyre inkább eltűnőben vannak, a női vezetők megjelenésével állandó beszédtémát szolgáltat az, hogy vajon a nők vagy a férfiak azok, akik jobban tudnak irányítani egy vállalatot, csoportot vagy munkafolyamatot. Ebben nehéz is igazságot tenni, hiszen mind a nők, mind pedig a férfiak között vannak, akik olyan képességekkel rendelkeznek, amelyekkel egy vezető beosztású személynek kell, egyes összevetésekben azonban kétségkívül győztest lehet hirdetni. Legalábbis egy, a Finance Research Letters folyóiratban publikált dán kutatás sikeresen megtalálta a nemek között, hogy ki a jobb vezető – már ha egóról van szó.
A dán Aarhus Egyetem kutatói vezérigazgatók személyiségjegyeit vizsgálták, és azt találták, hogy a vezető beosztásban dolgozó nők, akik narcisztikus személyiségjegyekkel rendelkeztek, jobb vállalati teljesítményt tudtak nyújtani, mint mások. Mindez amiatt is különös, mivel ugyanezt a hatást nem tapasztalták a hasonló személyiségű férfiaknál.
Az eredményeik szerint így a narcisztikus női vezetők felülmúlják a férfi társaikat a vállalati teljesítmény tekintetében.
A kutatók azt állítják, hogy a narcizmus javíthatja a női vezetők teljesítményét, mert jobban ki tudják használni a személyiségük jó oldalait, miközben kellően mérsékelik a rossz tulajdonságaikat. Azaz képesek lehetnek arra, hogy narcizmusukat arra használják, hogy elismert és sikeres vezetőként tetszelegjenek, miközben megfékezik a narcisztikus hajlamukat, hogy ne nyomjanak el és használjanak ki másokat a saját érvényesülésük érdekében.
A tanulmány társszerzője, Tom Aabo a narcizmusnak három különböző oldalát emelte ki. Van a grandiózus exhibicionizmus – amely a hiúságból, az önelégültségből és a felsőbbrendűségből áll, a vezetés/irányítás – a „fényes oldal”, amely magában foglalja a vezetés iránti vágyat, a hatalomra való törekvést és a befolyásolásba vetett hitet, és van a kizsákmányolás/elnyomás, ami a professzor szerint a „legsötétebb oldal”.
A kizsákmányoló/elnyomó aspektus a leginkább zavaró, mivel az agresszióhoz, a kontraproduktív munkahelyi viselkedéshez és a megbocsátástól való vonakodáshoz kapcsolódik. Ebben az esetben az az érdekes, hogy más tanulmányok kimutatták, ez az aspektus mutatja a legnagyobb különbséget a nemek között, mivel a nők általában kellemesebbek, mint a férfiak. A vizsgálat nem tudta különválasztani a narcizmus három oldalát az egyes résztvevőknél, de valószínű, hogy a „női vezérigazgatók nagyobb kedvessége” kiváló egyensúlyt teremtett a tulajdonságok három oldala között, különösen a kevésbé domináns, kizsákmányoló aspektus között.
A társadalmi szerepvállalással kapcsolatos elvárások szintén korlátozhatják a női vezérigazgatók viselkedését, ezért általában a női vezetők gondoskodóbbak és gyengédebbek, mint a férfiak.
tehát amíg a vezérigazgatói narcizmust etikátlan és megkérdőjelezhető magatartásokhoz kötik, ez valószínűleg kevésbé súlyos a narcisztikus női vezérigazgatók esetében.
A nők ráadásul gyakrabban mutatnak empátiával kapcsolatos evolúciós tulajdonságokat, mint a férfiak – a nők otthon gondoskodtak a gyerekekről, míg a férfiak vadásztak vagy harcba mentek –, ami tovább korlátozhatja a narcizmus árnyoldalait.
A tanulmány elkészítéséhez a kutatók 2007 és 2020 között 859 nem pénzügyi és nem közüzemi vállalatot vezető vezérigazgatót tanulmányoztak. A kutatás során elemezték a vezérigazgatók nyelvezetét a négy különálló kérdezz-felelek szekció során, illetve a negyedéves bevételi konferenciahívások alatt a hivatali idejükre kiterjedően.
Arra összpontosítottak, hogy a vezetők a legtöbbször az én, enyém, nekem névmásokat használják, nem pedig többes számban beszélnek. A kutatások ugyanis kimutatták, hogy a narcisztikus emberek általában többet használnak egyes szám első személyű és kevesebbszer többes szám első személyű névmásokat. Ezek alapján azt találták, hogy
azok a cégek, amelyek élén olyan nők álltak, akik 25 százalékkal narcisztikusabbak, mint az átlagos női vezetők, sokkal sikeresebben irányították a cégeket, mint azok, akik nem rendelkeznek ilyen személyiségjegyekkel.
A kutatás készítői szerint így „ha egy nő a női vezérigazgatók körében a narcizmus skálájának felső felében helyezkedik el, akkor a jövedelmezőség 13,9 százalékkal nő a vezetése alatt”. A férfiak és a nők összehasonlítása során a kutatók azt találták, hogy a narcisztikus női vezérigazgatók 10-20 százalékkal jobb vállalati teljesítményhez járultak hozzá, mint az ugyanilyen személyiségű férfi vezérigazgatók.
(Borítókép: Nitat Termmee / Getty Images Hungary)