Nem csak a nyugodt alvás, a kellemes csevegés vagy a frissen mosott ruha erkélyre teregetésének ellenségeik a lakóhelyeink mellett húzódó forgalmas útszakaszok, egy friss tanulmány ugyanis állítja, a mentális egészséget is komolyan veszélyeztethetik ezek. Mindez ráadásul a gyerekkorban a legveszélyesebb, így az óvodaválasztás mellett érdemes odafigyelni arra is, hogy mekkora a lég- és zajszennyezés mértéke azon a környéken, ahol a gyermekeinket szeretnénk nevelni.
Kétségtelen, hogy a gyerekkor, a neveltetés, az iskoláztatás és a lakóhely is sokban meghatározza azt, hogy milyen lesz az ember személyisége, így a későbbi mentális egészségre is jelentős befolyása van annak, hogy milyen körülmények között növünk fel. A családunkat nem tudjuk megválasztani, és a többire sincsen ráhatásunk, emiatt a gyerekek közti egyenlőtlenségek meglehetősen nagyok – legyen szó anyagi helyzetről, családi háttérről, lakhelyről, oktatásról egészségről vagy szocializációs közegről.
Ráadásul ezek a különbségek és hátrányok nem is gyerekkorban, hanem a felnőtté válás során köszönnek vissza igazán, amelyekben egy friss kutatás szerint a lakóhelyünk lokációja is komoly szerepet játszik.
Ha mindenről azért nem is tehetnek, a széles forgalmas utak valóban nagy befolyásolással lehetnek a mentális egészségünk alakulására. Egy új tanulmány ugyanis azt állítja, hogy ha valaki egy forgalmas út mellett nőtt fel, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják felnőtt korában depresszióval, szorongással és pszichotikus viselkedéssel, mint azokat, akik nyugalmasabb környéken nőttek fel.
A szóban forgó, JAMA Network Openben publikált tanulmány készítői több mint 9000 gyermek adatait elemezték az Egyesült Királyságban, a résztvevők mind az 1990-es évek elején születtek, azonban különböző városi, külvárosi és vidéki területeken nőttek fel. A csapat az elmúlt években többször is megvizsgálta a gyerekeknél a közlekedés okozta lég- és zajszennyezésnek való kitettséget. Azt találták, hogy azok a gyerekek, akik nagyobb levegő- és zajszennyezésben nőttek fel, 22 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek depressziósak, szorongók és éltek meg pszichotikus élményeket, mint a csendesebb és tisztább területeken élők.
Eredményeink azt sugallják, hogy a korai életkorban, beleértve a születés előtti időszakot is, a levegőszennyezésnek való kitettség fontos szerepet játszik a fiatalok mentális egészségügyi problémáinak kialakulásában
– írták a kutatók, majd hozzátették, a környezeti szennyezés mellett a zajexpozíció is ártalmas lehet. A zajszennyezés ugyanis „fokozhatja a szorongást azáltal, hogy növeli a stresszt és megzavarja az alvást”, emellett „hatással van a kognitív képességekre, ami befolyásolja a koncentrációt az iskolában töltött években”.
A légszennyezésről ráadásul kimutatták, hogy gyulladást okoz az agyban és károsítja a szöveteket, valamint alacsonyabb születési súlyhoz vezethet. Ezek a tényezők növelhetik a mentális egészségügyi problémák, például a depresszió és a szorongás későbbi kialakulásának valószínűségét.
A résztvevőket a terhességtől egészen 12 éves korukig vizsgálták, majd ezt követően megkérdezték 13, 18 és 24 éves korukban a résztvevőket arról, hogy vannak-e pszichotikus élményeik, téveszméik, hallucinációik.
A 13 és 24 év közötti korosztályban a résztvevők 19,5 százalékának volt pszichotikus élménye, 11,4 százalékuk depresszióról számolt be, és 9,7 százalékuk szorongott.
A kutatás persze csalóka lehet, ugyanis a minta nagysága ellenére csak egy bizonyos korcsoportot és réteget vizsgáltak a kutatók. Az önkéntesek közül 9065 gyermek született 1991. április 1. és 1992. december 31. között, mindannyiuk az Egyesült Királyság déli részén. A kísérlet eredménye ezen felül amiatt sem tekinthető teljesnek, mivel a résztvevők csak tehetősebb rétegű családból származtak, és az eredményeiket csak 24 éves korukig követték, így nincs adat arról sem, hogy későbbi életük során továbbra is jelentkeztek-e mentális problémák, vagy nagyobb számban fordult-e elő náluk idősebb korukban szorongásos és depressziós tünet.
Persze nem kell mindebbe beletörődni, vagy azonnal a költözést fontolgatni. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a városi zöldterületek pozitív hatással vannak a mentálisan megbetegedett emberekre, de a legtöbb ilyen tanulmány önbevallásos méréseket alkalmazott, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és a városi zöldterületek mentális egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozó következtetések általánosítását.
Az UFZ, az iDiv és a Lipcsei Egyetem interdiszciplináris kutatócsoportja egy objektív indikátor, az antidepresszánsok felírásának bevonásával próbált javítani ezen a problémán. Annak kiderítésére, hogy egy adott típusú hétköznapi zöldfelület milyen hatással van az emberekre, a különböző környékek járdáit tarkító fák számát és típusát vették górcső alá, illetve azt, hogy az adott környéken mennyi antidepresszánst írtak fel – írja a Science Daily.
A kutatók csaknem 10 ezer lipcsei adatait elemezték, akik részt vettek a Lipcsei Egyetem Orvosi Karán folyó egészségügyi tanulmányban.
Ennek köszönhetően az utcai fák számának és fajának adataival kombinálva a kutatók azonosítani tudták az antidepresszánsok felírása és az emberek otthonától különböző távolságra lévő utcai fák száma közötti összefüggést. Az eredményeket olyan egyéb tényezőkre is ellenőrizték, amelyekről ismert, hogy összefüggésbe hozhatók a depresszióval, mint a foglalkoztatás, a nem, az életkor és a testsúly.
A több fa jelenléte közvetlenül a ház körül (kevesebb mint 100 méter) csökkenti az antidepresszáns gyógyszerek felírásának kockázatát, így az utcákon található fák természetalapú megoldásként szolgálhatnak a jó mentális egészség kialakítása érdekében – írják a kutatók. Ugyanakkor az utcai fák segíthetnek csökkenteni a gazdaságilag különböző társadalmi csoportok közötti egészségügyi egyenlőtlenségek szakadékát. A tanulmány vezető szerzője ez amiatt nagy eredmény, mivel nem igényelnek komoly pénzügyi befektetést, ültetésük és gondozásuk pedig nagy erőfeszítés nélkül megoldható.
(Borítókép: Dugó Budapesten 2018-ban. Fotó: Kypros / Getty Images Hungary)