Hiába nem tartjuk alapvetően a legveszélyesebb betegségek között számon a különböző okból kialakult szívritmuszavarokat, a pitvarfibrilláció bizony komoly fenyegetést jelenthet az egészségünkre. A betegség ugyanis 68 százalékkal növelheti a demencia kialakulásának kockázatát, sőt a stroke esélyét is megduplázza.
Ahogyan a daganatos betegségekre, úgy a szívproblémákra is már hosszú évtizedek óta keresik a legjobb gyógymódot a kutatók, és megoldást arra is, hogy az egyes szívbetegségekben szenvedők élete könnyebb, betegségük pedig szövődménymentes legyen.
Ezen kutatások során a megfelelő alternatívák keresése mellett gyakran bizonyos betegségekhez kapcsolódó egészségkárosodásokra is fény derül, így az sem különösebben meglepő, ha egy-egy, széles tömeget érintő kór kapcsán újabb kockázatokat fedeznek fel az orvosok.
Egy tanulmány szerint a bizonyos szívritmusproblémákkal küzdő embereknél sokkal nagyobb a kockázata a stroke és a demencia kialakulásának, mint azt korábban gondolták.
Ez nem más, mint a pitvarfibrilláció, ami egy olyan szívritmuszavar, amely miatt a szív nem a megszokott ritmusban húzódik össze, a pulzus tapintásakor pedig érezhető a ritmustalan pulzálás. A pitvarfibrilláció a felnőtteket tekintve az egyik legszélesebb körben jelen lévő szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával még gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő, 80 év felett pedig már minden 10. embernél megfigyelhető a ritmuszavar. Régóta ismert, hogy az állapot növelheti a szélütés kockázatát, mivel az érintetteknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki vérrögök.
A Birminghami Egyetem csapata arra volt kíváncsi legújabb kutatásában, hogy a pitvarfibrillációval küzdő betegeknél mennyivel magasabb a stroke és a demencia kialakulásának kockázata. Ehhez több mint ötmillió ember adatait vizsgálták meg, akik regisztrálva voltak bármilyen háziorvosnál az Egyesült Királyságban.
Közülük összesen 36 340-en voltak pitvarfibrillációval küzdő betegek, akiknek korábban nem volt stroke-ja, és alacsony volt annak kialakulásának a kockázata is, ráadásul vérhígítót sem használtak. Ezen betegek életét átlagosan öt évig követték nyomom, hogy felmérhessék azt, az alapbetegségük növelheti-e a stroke és a vaszkuláris demencia kialakulásának kockázatát, vagy az elhalálozás esélyét. Vaszkuláris demencia alatt azt értjük, amikor valaki az agyi érellátás zavara miatt fokozatosan elbutul, elveszti kognitív képességeit. Adataikat 117 ezer egészséges emberével hasonlították össze.
Annak ellenére, hogy mindeddig az alacsony kockázatú csoportba tartoztak, ez idő alatt a pitvarfibrillációval küzdő betegek 3,8 százaléka kapott stroke-ot – szemben az egészségesekkel, akiknek csupán 1,5 százaléka. Ami ennél is érdekesebb eredmény, hogy
a szívritmuszavarral diagnosztizált betegeknél 68 százalékkal megnőtt a vaszkuláris demencia kialakulásának esélye is, ami a betegség egy olyan formája, amely az agyi keringési problémákhoz kapcsolódik.
A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a pitvarfibrillációban szenvedők kilenc százaléka halt meg, míg az egészséges embereknek csupán 5 százaléka. Dipak Kotecha, a Birminghami Egyetem kardiológus professzora és a tanulmány vezető szerzője szerint:
A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb szívbetegség, 2050-re pedig világszerte több mint 60 millióan fognak küzdeni vele.
A szerző kiemelte, „mivel a prevalenciája tovább növekszik, kulcsfontosságú, hogy stratégiákat dolgozzanak ki az orvosok nemcsak a stroke, hanem az olyan következmények megelőzésére is, mint a demencia, amely nagy gondot okoz a betegek és az egészségügyi rendszerek számára”.
Ahogyan az átlagemberek körében, úgy a hírességek, sportolók és politikusok között is nagy számban vannak olyanok, akik szívritmuszavarral élnek. Ezen hírességek közé tartozik többek között Elton John, Miley Cyrus, Joe Biden, de az egykori kosaras, Larry Bird is ezzel a betegséggel küzd.
A legendás, 12-szeres NBA All-Star játékos Larry Bird 13 szezont játszott a Boston Celticsben, valamint az ikonikus Dream Team tagja volt az 1992-es olimpián. Memoárjában úgy emlékszik vissza, hogy a szapora szívverés, szédülés és tájékozódási zavar ellenére is folytatta a játékot, a tünetekről pedig nem volt hajlandó még a csapat orvosának sem beszélni. Később, 1992-es visszavonulása után pitvarfibrillációval diagnosztizálták, ám szerencséjére jól kordában tudta tartani a betegséget, így később edzőként, majd sportvezetőként is könnyedén felvette a pörgős életmódot.
A The Guardian szerint az angol énekes-dalszerző, Sir Elton John 1999-ben kapott szívritmus-szabályozót, miután a tesztek szívritmuszavart mutattak ki nála. Állapota azóta nem is rosszabbodott, és 77 évesen is kiváló egészségnek örvend. A pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél gyógyszereket vagy beépített eszközöket alkalmaznak a szabálytalan szívverés lelassítására. Sok esetben ugyanis pacemakerre van szükség annak biztosítására, hogy a pulzusszám ne csökkenjen veszélyesen lassú szintre.
Kollégája, az amerikai Miley Cyrus szintén önéletrajzi könyvében mesélt arról, hogyan tud együtt élni a betegséggel. A Wrecking Ball 31 éves énekesnője leírta, hogy már születése óta pitvarfibrillációval küzd, ami miatt a szívverése jóval szaporább, mint az átlagos embereké. Éppen emiatt is nagyon odafigyel arra, hogy ne terhelje magát túl a turnék alatt, hiszen az alapjában véve is magas pulzusa a fizikai megterhelés hatására még tovább emelkedhet.
A híres sportolók és előadók mellett több politikus is szívritmuszavarban szenved. Az amerikai elnökök közül például az országot 1989 és 1993 között vezető George H. W. Bush szintén ezzel a betegséggel küzdött élete során, amelyet 1991-ben diagnosztizáltak nála, még mielőtt hivatalba lépett volna. Egy alkalommal, amikor Camp Davidben kocogott, erős légszomjat és szédülést tapasztalt, emiatt azonnal helikopterrel szállították kórházba. Az orvosok ekkor fedezték fel nála a pitvarfibrillációt, ami szerintük az egykori elnök pajzsmirigy-túlműködéséhez köthető. Bush állapota ennek ellenére nem romlott a betegség miatt, 2018-ban bekövetkezett halálát a Parkinson-kór okozta.
Hozzá hasonlóan az egészségi állapota miatt sokszor kritizált és kiparodizált jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden is szívritmuszavarral küzd. A vezető orvosi feljegyzéseiből kiderült, hogy pitvarfibrillációs gondjai voltak, miután 2003-ban eltávolították az epehólyagját, majd a problémák 2006-ban újra jelentkeztek nála. Az iratok szerint, amelyek 2008-ban láttak napvilágot, nem volt mögöttes szívbetegsége Bidennek, a problémát a túlzott stressz és túlhajszoltság okozhatta. Az orvosok azt tanácsolták neki, hogy mozogjon többet, és szedjen aszpirint vérhígítónak, hogy megelőzze a stroke-ot. Tanácsaik egyelőre beváltak, ugyanis az elnök 81 éves kora ellenére kifejezetten jó fizikai állapotnak örvend – még ha ellenlábasai sokszor mentális egészségének állapotát megkérdőjelezik is.
(Borítókép: Picture Alliance / Getty Images Hungary)