Minél több idő telik el egy repülőgép balesetének időpontja után, annál kisebb az esélye annak, hogy megtalálják a roncsokat. Ezt az állítást alapul véve igencsak ritka az az eset is, amely a napokban 53 év után került lezárásra – ugyanis megtalálhatták egy 1971-ben lezuhant repülőgép maradványait. A most a vermonti Champlain-tóban megtalált repülőgépet már 17 akció során próbálták felkutatni, mindeddig sikertelenül, fél évszázad elteltével azonban végre megoldódhatott a rejtély.
Mint az köztudott, a repülőgép az egyik legbiztonságosabb közlekedési formának tekinthető, mégis, amikor egy-egy baleset bekövetkezik, sokkal nagyobb figyelem hárul az esetre, mint egy autó, vonat vagy éppen hajó esetében. Mindez amiatt persze nem is meglepő, hogy ha egy utasszállító zuhan le, akkor akár több száz halálos áldozatról is szó lehet, ráadásul egy-egy ilyen tragédiánál szinte borítékolható az, hogy túlélőkkel nem lehet számolni, az egyre inkább fejlődő technológia és a gépek adatrögzítői miatt azonban azt legalább már a legtöbb esetben fel tudják deríteni a szakértők, hogy mi vezethetett a katasztrófáig.
Ezek között is természetesen akadnak jócskán kivételek, elég csak arra a Boeing–777-es maláj gépre gondolni, amely Kuala Lumpurból indult Pekingbe, és a legénységgel együtt 239-en utaztak a fedélzetén. A maláj légitársaság 370-es járata egy évtizede, 2014. március 8-án, 38 perccel az indulás után tűnt el a radarokról, miközben a Dél-kínai-tenger felett repült. A legvadabb elméletek keringenek a sorsáról, az eltűnés oka és helye azonban máig rejtély.
Természetesen amikor egy kisebb gépet ér baleset, még nehezebb kideríteni, hogy mi történhetett, arra pedig még ennél is ritkábban van példa, hogy egy gépet több évtizeddel annak eltűnése után találjanak meg. De vannak kivételek, ilyen a napokban a vermonti Champlain-tóban megtalált repülő esete is. De miről is van szó?
Ötvenhárom évvel azután, hogy egy öt embert szállító magánrepülő eltűnt egy téli vermonti éjszakán, a szakértők úgy vélik, hogy megtalálták a rég elveszett repülőgép roncsait a Champlain-tóban. A repülőgép nem sokkal azután tűnt el, hogy 1971. január 27-én elindult a Rhode Island állambeli Providence Burlington Nemzetközi Repülőteréről. A fedélzeten kétfős legénység és a georgiai Cousins Properties nevű cég három alkalmazottja utazott, akik Burlingtonban egy fejlesztési projekten dolgoztak.
A 10 üléses Jet Commander utáni kutatások során nem találtak roncsokat, az pedig csak tovább nehezítette a mentőcsapatok dolgát, hogy a tó vize, amelyben a gép maradványait feltételezték, négy nappal a katasztrófa után teljesen befagyott. Ezt követően sem adták fel a reményt a repülő megtalálására, legalább 17 további kutatóakciót indítottak, azonban ezek nem vezettek eredményre.
Egészen a múlt hónapig, amikor is a Garry Kozak által irányított csapat egy távirányítású járművet vetett be, amely egy egyedi festési mintával ellátott sugárhajtású repülőgép roncsaira bukkant abban a tóban, amely fölött az 1971-ben eltűnt gép utoljára jelet adott a toronynak. A körülbelül 60 méter mélyen talált roncsról szonáros felvételek is készültek a Juniper Island közelében – írta meg az NBC News.
A kutatócsoport úgy véli, hogy
a szonár felvételeit látva 99 százalékban biztosra vehető, hogy az 53 évvel ezelőtt eltűnt repülő roncsaira bukkanhattak.
Frank Wilder apja, akit szintén Frank Wildernek hívtak, a gép utasa volt. A férfi a roncsok megtalálása után elmondta, hogy a felfedezés újabb kérdéseket vet fel a baleset körülményeivel kapcsolatban. „53 évet eltölteni annak tudatában, hogy a gép a tóban vagy esetleg a hegyoldalban van-e valahol a környéken, elszomorító volt. Most végre megkönnyebbültem, hogy tudom, hol van a gép, de sajnos ez további kérdéseket nyit meg, és most azokon kell majd dolgoznunk” – mondta.
A kérdések természetesen továbbra is nyitottak, azonban a keresőcsapat némileg fellélegezhet, hiszen több mint fél évszázadig rejtély volt a gép roncsának helye. Amikor 1971 tavaszán a jég elolvadt, Kozak szerint a repülőgép törmelékét találhatták meg a Shelburne Point partszakaszon, azonban azon év májusában a víz alatti kutatás során nem sikerült rábukkanni a maradványokra.
Ezt követően még tucatnyi keresőakciót indítottak, amelyek közül a legtöbbet a 2014-es próbálkozástól várták. Mint azt feljebb már taglaltuk, abban az évben keltett nagy hullámokat a Malaysia Airlines repülőgépének eltűnése, amelynek keresése során temérdek új technológiát és keresési módszert vetettek be. Ezek közül többet a Champlain-folyónál is felhasználtak, ám ahogyan a maláj utasszállítót, úgy a kisgépet sem találták meg akkor.
Miután a 2014-es keresés sikertelen volt, Kozak átkutatta a Lake Champlain Tengerészeti Múzeum és a Middlebury College által elvégzett szonáros felmérés eredményeit, amelyekben négy anomáliát is talált a tó fenekén. Ezek láttán újra célul tűzte ki a gép megtalálását, és 2022-ben egy kollégájával, Hans Huggal a Sonar Search and Recoverytől úgy döntöttek, ismét kutatást indítotanak a tónál. A csapat hamar talált is egy repülőgépet, ám a vizsgálatokból kiderült, hogy egy másik, vélhetően katonai gép roncsaira bukkantak. Emiatt tavaly télen Kozak újra átrágta a szonármérések eredményeit, és egy másik anomáliát is felfedezett, és a csapata újra megkezdte a kutatást. Ezúttal pedig vélhetően sikerrel is jártak, ugyanis szinte biztos, hogy a szóban forgó, évtizedek óta keresett gép roncsaira bukkantak.
Az eredmény egyelőre amiatt mondható csupán 99 százalékosnak, mivel a repülő maradványait a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanács vizsgálja meg, amely annak ellenére tehet pontot az ügy végére, hogy a roncsok kutatásában nem vett részt, mivel az „túl drága mulatság”.
(Borítókép: iStock / Getty Images Plus )