Hiába tagadják vagy bagatellizálják el a mai napig sokan a klímaváltozás okozta kíméletlen következményeket, az Európát évek óta sújtó nyári hőhullámok miatt hamarosan minden munkavállaló észbe kaphat. Ugyanis az eddig is ismert, ám jóval nagyobb számban előforduló egészségkárosodások és az emelkedő halálozási mutatók mellett a gazdaságot is rendkívül érzékenyen érinthetik az extrém meleg nyarak. Így nemcsak a tűző napon szenvedő beosztottak, de a klímás irodában ücsörgő vezetők is foghatják a fejüket.
A klímaváltozás egyik, saját bőrünkön is jól tapasztalható hatása miatt a nyári kánikula sokak életét keseríti meg nap mint nap – legyen szó a 30 fok fölötti hőmérsékletet is elérő panellakásokról és tetőterekről vagy éppen a klíma nélküli járművekről.
Mindez korábban leginkább akkor jelentett problémát, amikor a szabadban, a tűző napon kellett huzamosabb ideig tartózkodnunk, manapság azonban már munkába menet az elavult tömegközlekedési eszközökön sülve vagy a nyaralásunk alatt is komoly veszélynek vagyunk kitéve az extrém magas hőmérséklet miatt. Ezúttal pedig már nem csak leégésről, dehidratáltságról vagy napszúrásról van szó.
Ahogyan arról többször is beszámoltunk, az Európát ezen a nyáron is ostromló hőhullámoknak már több halálos áldozata is van. Június végén huszonnégy óra leforgása alatt két magyar turista is meghalt a Thesszalonikihez közeli turistaparadicsomban, Nei Poriban az akkor már napok óta tomboló kánikulában, a görögországi forróság pedig több külföldi vendég haláláért is felelős lehet.
Ebből kiindulva az ilyen időjárási körülmények között dolgozó munkavállalók még nagyobb veszélynek lehetnek kitéve, az egészségük megóvása mellett pedig a munkaadóknak a beosztottak produktivitásának drasztikus csökkenésével is meg kell küzdeniük.
Bárki, akinek egy forró nyári napon kellett már dolgoznia, tudja, mennyivel fárasztóbb tud lenni egy átlagos napnál. Az agyműködés lelassul, az ingázás kényelmetlenebb, és a szabadban dolgozók számára szinte lehetetlenné válik az, hogy munkájuk elvégzése mellett megóvják az egészségüket. Mindezek a tényezők együttesen hatást gyakorolnak a munkavállalók termelékenységére is, ami egyre hangsúlyosabb problémává válik, mivel az éghajlatváltozás egyre intenzívebb hőhullámokat vált ki.
Ennek a veszélynek konkretizálása vagy éppen számszerűsítése persze nehéz, általánosságban mégis elmondható, hogy tényleg szinte mindent érint – az időjárás okozta egészségi problémáktól a csökkenő kognitív képességeken át a teljesítmény visszaeséséig. Emellett a rossz alvás és a meleg miatt gyakrabban kényszerszabadságot kiíró kollégák is nagyban megnehezíthetik a feladataink elvégzését.
A szélsőséges hőnek való kitettség következményei tehát nem korlátozódnak az egészségügyi hatásokra.
A munkavállalókat ugyanis olyan módon is érinti, hogy rontja a termelékenységüket, és végső soron csökkenti a gazdasági tevékenységüket.
A kutatások azt mutatják, hogy a szélsőséges hőhatásnak való kitettség csökkenti a dolgozók termelékenységét, nemcsak a kültéri foglalkozások, például a mezőgazdaság és az építőipar esetében, de a beltéren űzött iparágak, például a gyártás, a szállítás és az adminisztráció esetében is. Sok munka ugyanis nem szabályozott hőmérsékleten zajlik, a meleg pedig negatívan befolyásolhatja a dolgozók termelékenységét.
A extrém hőség ráadásul nem kivételezik senkivel, és a fizikai vagy betanított munkát végzők mellett a szellemi foglalkoztatottak teljesítménye is drasztikusan visszaesik ezeken a napokon. A meleg ráadásul egyesek munkaidejét is lecsökkenti, a kültéren dolgozók akár 13 százalékkal kevesebb időt töltenek a munkában, mint más napokon.
Ezek a körülmények bizonyítottan több munkahelyi sérülést is eredményeznek. Ezt alátámasztja egy másik kutatási eredmény is, amely munkahelyi sérülések 20 évnyi átfogó adatait felhasználva azt találta, hogy a 37,7 Celsius-fok feletti napokon végzett munka során akár 6 százalékkal magasabb lehet a közvetlenül hővel nem összefüggő sérülések előfordulása is.
A kánikula munkavállalókra gyakorolt negatív hatásai a termelés csökkenését eredményezik az egész gazdaságban. Számos tanulmány kimutatta, hogy a GDP alacsonyabb a melegebb években. A hőhatásra vonatkozó becslések eltérők, ám egyes előrejelzések szerint ha csak 1 Celsius-fokkal is melegebb van egy országban az előző évhez képest, akkor az általános gazdasági tevékenység 2 százalékos visszaesést mutat.
Magyarországon ezt megelőzve az azonnali cselekvést választották. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szorgalmazza, hogy dolgozzanak ki egy munkahelyi hőguta- és hőstresszmegelőzési tervet a munkaadók. Közölték: ebben támogatják azt is, hogy adott esetben felfüggesszék a munkavégzést anélkül, hogy az bérkiesést jelentsen a dolgozónak. A szövetség a Fundacion1mayo európai partnereként részt vett az AdaptHeat elnevezésű nemzetközi projektben, amely a hőségben végzett munka veszélyeire, a védőintézkedések haladéktalan szükségességére hívja fel a figyelmet.
Mivel a 2024-es nyár még javában tart, így arról természetesen csak később kerülnek ki az adatok, azonban a nyári hőséghez köthető halálozási mutatók már az elmúlt két évben is elkeserítő számokat jeleztek – így bizakodásra továbbra sincs ok.
A Nature Medicine-ben megjelent elemzés 61 672, hőségnek tulajdonítható halálesetről írt 2022. május 30. és szeptember 4. között. A kutatócsoport a 2015–2022 közötti időszakra vonatkozóan gyűjtött be hőmérsékleti és halálozási adatokat 35 európai ország 823 régiójára vonatkozóan, amelyek összlakossága több mint 543 millió embert jelentett. Az eredmények megmutatták, hogy 2022 nyara valóban a lankadatlan hőség időszaka volt, hiszen a nyári időszak minden hetében az átlagosnál melegebb volt a hőmérséklet. A legmagasabb hőmérsékleti anomáliákat a legmelegebb hónapban, július közepétől augusztus közepéig regisztrálták.
Ez a hőség okozta halálozási számokon is jól látszott, július 11. és augusztus 14. között 38 881 ember haláláról számoltak be. Ezen az alig több mint egy hónapos időszakon belül július 18. és 24. között intenzív páneurópai hőhullám volt, amely idő alatt 11 637-en vesztették életüket a hőséghez köthetően. Abszolút értékben
2022 nyarán Olaszországban haltak meg a legtöbben a hőségnek tulajdoníthatóan, összesen 18 010-en, amit Spanyolország (11 324) és Németország (8173) követett a sorban.
Ha az adatokat a hőség okozta halálozási arány szerint sorba rendezzük, Olaszországban egymillió emberre vetítve 295-en haltak meg a hőség miatt, ez az arány a második helyen végzett Görögország esetében 280 fő, Spanyolországban 237, Portugáliában pedig 211. Az európai átlagot 114 halálesetre becsülték egymillió emberre vetítve.
Magyarországon sem nyugodhatunk meg, ugyanis ha csak a hőmérsékleti anomáliákat nézzük, a legtöbbet melegedő ország 2022-ben Franciaország volt +2,43 Celsius-fokkal az 1991–2020 közötti időszak átlagértéke felett, ezt követi Svájc (+2,30 Celsius-fok), Olaszország (+2,28 Celsius-fok), Magyarország (+2,13 Celsius-fok) és Spanyolország (+2,11 Celsius-fok).
2023-ban ugyan némileg mérséklődtek a számok, a hőség okozta halálozási mutatók továbbra is rendkívül elkeserítő helyzetről tanúskodnak. A szélsőségek évében Európát perzselő hőhullámok, de katasztrofális áradások, aszályok, heves viharok és futótüzek is ostromolták, így az előző évhez hasonlóan itt sem számítottak sok jóra a számokat firtató kutatók. Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata és az ENSZ Meteorológiai Világszervezete által közzétett jelentés szerint ezek a katasztrófák több milliárd dolláros kárt okoztak, és több mint kétmillió embert érintettek.
Az egészségre gyakorolt következmények különösen lesújtó eredményt hoztak, a szervezetek ugyanis a meleget jelölték meg a legnagyobb éghajlati fenyegetésként, mivel a globális felmelegedés egyre melegebb európai nyarakat idéz elő.
Az ENSZ tájékoztatása szerint 2023 volt a legmelegebb vagy a második legmelegebb év (adatkészlettől függően) a földön. A hőség okozta halálozás körülbelül 30 százalékkal nőtt az elmúlt 20 évben, a megfigyelt európai régiókban pedig 94 százalékkal. Ezek alapján nem is meglepő, hogy a kontinensen
a szervezet szerint akár 55 ezer főnél is több ember halálát okozhatta a tavaly nyári hőség.
Az ENSZ szerint ráadásul a szárazföldi hőmérséklet Európában az év 11 hónapjában átlag felett volt a tavalyi évben – így csak reménykedhetünk abban, hogy idén nem növekednek tovább az elkeserítő számok.
(Borítókép: chameleonseye / Getty Images Hungary)