Hiába tűnik sokszor jóval kényelmesebbnek az otthoni munkavégzés, a home office temérdek előnye mellett ismételten annak hátrányaira bukkantak a kutatók. Legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy az otthoni munkavégzés valóban egészségtelenebb, mint a bejárás, mivel egy új tanulmány szerint az aktív ingázók halálozási kockázata akár 47 százalékkal is csökkenhet életmódjuknak köszönhetően.
Az otthoni munkavégzés, a távmunka vagy a hibrid állás sokak számára továbbra is csak álom, ám korántsem biztos, hogy feltétlenül rossz, ha kimaradunk ebből. Legalábbis hosszú távon a kényelem felrúgása sokkal jobbat tehet az egészségünk számára, így az is, ha aktívan ingázunk az otthonunk és a munkahelyünk között.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy komoly előnyhöz juttatjuk magunkat, ha a házunk kapujánál beszállunk az autóba, aztán egészen a munkahelyünk ajtajában található parkolóig utazunk...
Természetesen a hetek óta tomboló hőség idején semmi másra nem vágyunk jobban, mint hogy a lakásból ki se kelljen mozdulnunk, egy közel két évtizeden át készült tanulmány azonban állítja, hogy azoknál, akik kerékpárral vagy gyalogosan járnak munkába és onnan haza,
jóval kisebb a kockázata a mentális és fizikai egészségkárosodásnak, mint azoknál, akik otthonról dolgoznak, vagy autóval, busszal, vonattal teszik meg az út nagyobb részét.
Az aktív ingázás ráadásul az egyik legegyszerűbb módja a napi fizikai aktivitás kipipálásának, és egyre több bizonyíték szól az egészségre gyakorolt jótékony hatásáról is.
Az ezt vizsgáló, 18 éven át tartó kutatást a Glasgow-i Népegészségügyi Központ szakemberei végezték. Ennek során 82 ezer skóciai, 16 és 74 év közötti ember adatait elemezték. A résztvevőknek emellett kérdéseket tettek fel arra vonatkozóan, hogy az önkéntesek milyen utazási módot választanak a munkába vezető útjuk legnagyobb részében.
A orvosi adatok elemzését és a kérdőívek kiértékelését követően kiderült, hogy szinte minden olyan embernek, aki gyalog járt munkába, kevesebb mint 5 kilométert kellett megtennie a munkahelyéig, akárcsak a válaszadó kerékpárosok négyötödének, 14 százalékuk pedig 5–9,9 kilométert tett meg a munkahelyére a kétkerekű eszközzel.
Az eredményeknek köszönhetően a kutatók megállapították, hogy
az inaktív ingázókhoz (autóval vagy tömegközlekedéssel járókhoz) képest a gyalogosan vagy kerékpárral közlekedőknél kisebb volt a halálozási arány, valamint a mentális és fizikai egészségkárosodás is.
A kerékpárral való ingázás ráadásul 47 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázattal jár, sőt a bringásoknak 10 százalékkal kevesebb olyan betegségük van, amely kórházi kezelést igényel.
Ez egybecseng azzal is, hogy az így közlekedőknél 30 százalékkal kisebb a kockázata annak, hogy szív- és érrendszeri megbetegedésük alakul ki, ráadásul esetükben 51 százalékkal alacsonyabb a rákos megbetegedés okozta halálozás. Emellett 20 százalékkal kisebb a kockázata annak, hogy mentális egészségügyi problémák miatt gyógyszeres kezelésre szorulnak.
Persze sokan nem tudnak gyalog vagy kerékpárral eljutni a munkahelyükre, ám nekik sem kell annyira aggódniuk az egészségük miatt, mint azoknak, akik home office-ban dolgoznak, és az otthonukat el sem hagyják.
A munkába járás ugyanis még akkor is egészségesebb, ha autóba szállunk, buszozunk vagy vonatozunk. A bejárás ezen formája 11 százalékkal csökkenti az esélyét a kórházba kerülésnek, 10 százalékkal kisebb a szívbetegségek kialakulásának kockázata, és 7 százalékkal kevesebben küzdenek mentális betegségekkel közülük. Ezek fényében kijelenthető, hogy
az aktív ingázás egyértelmű egészségügyi előnyökkel járhat, emellett pedig hatékony módja lehet a fizikai aktivitás beillesztésének a hétköznapokba.
Annak ellenére is, hogy a tanulmány nem hasonlította össze közvetlenül az otthonról dolgozók és az aktívan ingázók egészségi állapotát, korábbi kutatások azonban kimutatták, hogy az otthoni munkavégzés összefüggésben áll az alacsonyabb fizikai aktivitással.
Ez a tanulmány megerősíti azt, hogy az aktív ingázásnak népességszintű egészségügyi előnyei vannak, és hozzájárulhat a megbetegedések és a mortalitás csökkenéséhez. Ráadásul szélesebb körben, globálisan elősegítheti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és az aktívabb és fenntarthatóbb utazási módokra való átállásra irányuló erőfeszítéseket
– írják a kutatók a BMJ Public Health folyóiratban megjelent tanulmányról.
Bár a publikáció nem határozta meg az ideális ingázási távolságot és időt, a kutatók rámutattak, hogy a felnőtteknek ajánlottan napi 30 perc közepes intenzitású fizikai mozgásra lenne szükségük az egészségmegőrzéshez, amelybe a kerékpározás és a gyaloglás egyaránt beleszámít. Számítana – ez idő alatt egy 4,8 kilométer per órával sétáló gyalogos 2,4 kilométert is megtehet.
(Borítókép: Maria Korneeva / Getty Images Hungary)