Egyeseknek csak egy szokványos reggeli ébresztő, másoknak a hőség elleni védekezés fegyvere, valaki számára azonban valós veszélyt jelenthet a hideg vízzel való zuhanyzás. Ez ugyanis megterhelheti a szívet és az érrendszert is, ami miatt a hidegterápiák és a jeges fürdők sem mindenkinek hoznak pozitív egészségi változást. De felérhet ezekkel a terápiákkal a hétköznapi hideg zuhany?
A profi sportolók és bizonyos életmódok követői is megesküsznek a hideg vizes fürdés előnyeire, az elmúlt hetek hősége pedig vélhetően sok otthonban kényszerítette rá az embereket arra, hogy a megszokott hőmérsékletű fürdővíz helyett akár napi többször is a jéghideg vizet folyatva próbálják lehűteni magukat.
A nyári hónapokban természetesen ezen szinte már meg sem lepődünk, a szokás egészségre gyakorolt hatásait pedig már több alkalommal is bizonyították a kutatók, azonban korántsem biztos az, hogy minden esetben jót tesz, ha beiktatjuk ezt a hétköznapjainkba.
De most akkor érdemes vagy sokkal inkább kerülendő a hideg zuhany? Elérhető-e egy egyszerű hideg vizes zuhanyzással a sokszor méregdrága jégterápiás és jeges fürdős kezelések egészségre gyakorolt jótékony hatása?
A krio- vagy hidegterápia kétségkívül jót tesz a szív egészségének, segítheti az izmok helyreállítását, sőt a stressz-szintünkre is jótékony hatást gyakorolhat, a legtöbb esetben erre azonban csak a kifejezetten erre a célra kialakított jeges vízzel vagy éppen jeges levegőt kifújó speciális gépeknek köszönhetően van lehetőségünk.
Pedig már jóval azelőtt felismerték ezek jótékony hatását, hogy ilyen gépeket és terápiás központokat hoztak volna létre. Az ókori Görögországig visszamenőleg hosszú története van annak, hogy az emberek megmártóznak a jéghideg vízben az állítólagos egészségügyi előnyökért, manapság mégis felmerül a kérdés, hogy amellett, hogy a 35 fokosra hevült lakásban szeretnénk túlélni a napot, mit segíthet nekünk az, hogyha a komfortos meleg vizet hidegre cseréljük a zuhanyzóban.
A témában több tanulmány is született már az évek során, a kutatási metódus és a résztvevők miatt – akik a legtöbbször egészséges felnőttek voltak – mégsem könnyű igazságot tenni a kérdésben.
Ennek ellenére abban egyetértés van, hogy a hideg vizes zuhanyzás és a hidegterápiák legtöbb előnye a stresszorokhoz (szervezetre ható külső tényezőkhöz) való alkalmazkodás és a stressz leküzdésének pszichológiai folyamatából fakad – jelen esetben a leküzdendő faktor pedig nem más, mint a hideg víz.
Eredményt azonban csak úgy lehet elérni, ha a szervezetünket szépen lassan hozzászoktatjuk az új körülményekhez.
Legalábbis ezt bizonyítja a Current Psychology egyik tanulmánya, ugyanis azok a kutatásban részt vevő önkéntesek, akik két héten keresztül, naponta legfeljebb egy percig, körülbelül 10-14 Celsius-fokos vízzel zuhanyoztak, alacsonyabb stressz-szintről számoltak be, mint a kontrollcsoport többi tagja. A zuhany előnyei ráadásul erősebbek voltak, amikor a résztvevők néhány légzési technikát követően álltak be a vízrózsa alá.
Persze azonnal sokkolni ennek ellenére sem kell a testünket a dermesztően hideg vízzel, a hőmérséklet fokozatos csökkentésével ugyanis a szervezetünk sokkal könnyebben megdolgozik a hideg vízzel, így annak jótékony hatását is kiélvezhetjük. De mik is ezek?
A hideg vizes fürdők javíthatják a hangulatot, megemelik az energiaszintet és a mentális éberséget is, ami részben a neurotranszmitterek, az adrenalin, a noradrenalin és a dopamin növekedésének köszönhető. Ezek a pszichológiai előnyök felelhetnek azért is, hogy egyesek úgy érzik, hogy a hideg zuhany csökkenti a fizikai fájdalmat is – így a monoklira helyezett fagyasztott borsó hatása is azonnal értelmet nyer.
Hiába azonban ezek az előnyök, mindezek az egészséges szervezetre gyakorolnak jótékony hatást, bizonyos betegségek esetében azonban nem ajánlott, vagy csak a kezelőorvos jóváhagyásával érdemes kipróbálni ezeket.
A hidegterápia és bizonyos mértékig a hideg vízben való zuhanyzás során ugyanis a hőmérséklet okozta sokk rövid időre megterhelheti a szív- és érrendszert, megugrik a vérnyomás, a pulzusszám és a légzési frekvencia. Alapvetően egy egészséges ember esetében ez nem jelent problémát, hiszen ez a reakció javíthatja a véráramlást és a -keringést, mivel a szervezetnek dolgoznia kell, hogy visszatérjen normál állapotába, és felmelegedjen.
a szív- és érrendszeri, keringési és érzékszervi problémákkal küzdőknek és cukorbetegeknek azonban nem ajánlott orvosi beleegyezés nélkül, Hiszen ez drasztikus esetben akár a beteg halálához is vezethet.
Ez az ajánlás ráadásul vonatkozik azokra is, akik terhesek, akik nemrégiben műtéten estek át vagy alkohol, kábítószer hatása alatt állnak.
A hideg zuhany ennek ellenére az immunrendszerünk támogatásában is segíthet. Egy korábbi tanulmányban a szerzők azt vizsgálták, hogy a holland férfiak egy kis csoportjának immunrendszere javítható-e meditációval, légzéstechnikával és 10 napig tartó hideg vizes zuhanyzással.
Amikor a szerzők egy bakteriális fertőzést injekció formájában adtak be a résztvevőknek, azoknál, akik alkalmazták ezeket a technikákat, kevesebb tünet jelentkezett. Ezen önkéntesek immunrendszere több gyulladáscsökkentő anyagot és kevesebb gyulladást okozó fehérjét termelt a fertőzésre válaszul.
Egy másik, szintén Hollandiában végzett tanulmány szintén ezt támasztja alá, ugyanis a kutatók szerint azok az emberek,
akik minimum 30-90 másodpercet töltöttek hideg vizes zuhanyzással, 29 százalékkal csökkentették a betegség miatti munkából való távollét idejét.
Az idősebb korosztály számára is kifejezetten jó lehet a hideg víz, a kutatások azt sugallják, hogy az arcra és a nyakra felvitt hideg víz az agyműködés átmeneti javulásával jár, beleértve a memória és a figyelem javulását is. Ehhez pedig nemhogy nem kell jeges dézsába ülnünk, de még csak a zuhanyzás közben sem kell vacogó foggal ácsorognunk.
(Borítókép: Galina Sandalova / Getty Images Hungary)