Geszti Péter viccesen, de odaszúrt Pataky Attilának legújabb koncertjének promotálásával egybekötve. Pataky nem kevesebbet állít ugyanis, hogy 63 ezer évvel ezelőtt született. Geszti erre reagálva azt írta Honfoglalok című posztjában, hogy ő nemcsak „Álmodott egy világot magának”, hanem tárgyi bizonyítékkal is tud szolgálni korábbi életei és párhuzamos valóságai kapcsán.
Pataky Attilának adott fricskával, rengeteg szarkazmussal és áthallásokkal teli, de – a tőle megszokott – zseniális szöveggel ad egy kis lökést Geszti Péter közelgő koncertjének promotálásához a Facebookon. A bejegyzéshez mellékelt kép szerint
Geszti és „testvére” Kárpátaljáról, lóról jelentkeznek a Vereckei-hágóból mint honfoglalók.
A közösségi oldalon a „Honfoglalok” című posztban a következőket írja Pataky Attila korábbi nyilatkozatát alapul véve, miszerint ő már 63 ezer évvel ezelőtt született, és még rengeteg élet áll előtte, sőt információit a szellemvilágon keresztül szerzi.
„Olvasom iparági kollégám, Pataky Attila visszaemlékezéseit, miszerint ő hatvanháromezer éve született a paleolitikum idején, több életet is leélt, járt a saját sírjánál, és gyakran elviszik az ufók. Irigylem ezekért a mozgalmas életekért, de felhívom figyelmét, hogy én nemcsak »Álmodtam egy világot magamnak«, hanem tárgyi bizonyítékkal is tudok szolgálni korábbi életeim és párhuzamos valóságaim kapcsán – lásd a mellékelt képet! Máig jól emlékszem például a honfoglalásra, amikor ez készült” – írta Geszti Péter.
Hozzátette: „Délután öt körül lovagoltunk be törzsemmel – Vereckénél. Szoros volt. Mármint a verseny a többi törzzsel, hogy ki hol foglaljon aztán magának telket. Az ingatlan már akkor is nagy biznisz volt, főleg belterületen, csodaszarvassal, közművel. A Nyék, Megyer, Keszi, Gyarmat, Tarján, Kér, Jenő, Kabar törzsek mellett nekünk is jutott némi gyepü, lapu, gongyola. Mint az köztudomású, a Geszt törzs emlékét hordozza ma is Geszt település neve. Megjegyzem, a geszt amúgy a faanyag legértékesebb része, majdnem oly kemény, mint az őszinte rakenroll. A szíjács és a bél között található, anyagát a fa elhalt sejtjei alkotják. Élettartama nagyjából tízszerese a szíjácsénak, lélekvándorláshoz kiváló alapanyag.”
Ami a tényeket illeti, az is közismert, hogy Anonymus a mi leírásaink alapján készítette el historikus művét »A magyarok viselt dolgairól« – Geszti Hungarorum címmel, bár én javasoltam neki egy másik címet, amit jobban lehet énekelni. Ez így szólt (volna): Minden jót, Szkítia!
– fogalmazott a posztban Geszti Péter, visszautalva a középkori krónikára, a Gesta Hungarorumra.
Hozzáfűzte: „Amúgy a képen mögöttem jó öcsém, Álmos látható éppen ébren, akinél senki nem tudta jobban puhítani a húst nyereg alatt. Ez később a tartárjárás idején nagyon jól jött volna, mert a tartárok nem adtak enni senkinek. A mongolok skótok lennének? Na de vissza 895 szép tavaszi délutánjára! Öcsémmel jól megvoltunk kezdetben, menet közben bevezettük a kettős fejedelemséget, én lettem a kende, ő a gyula. Vagyis ő foglalkozott a hadügyekkel és a rezsivel, én meg a propagandával, amit a szakralitás kaftánjába öltöztettünk, és amikor kilovagoltunk a pusztába, mindig szólt a Pogány Induló.”
Nem volt olcsó mulatság, főleg a tűzijáték, de szerette a nép, ezért nem bánta, hogy a kalandozásokkor rabolt vagyon később elveszítette törzspénz jellegét
– fogalmazott Geszti Péter, akkor azzal zárta a posztot: „A régi szép idők! Csak hát utána jött Géza, Pista meg a keresztények, oszt jól elrontották a bulit. Én jobbnak láttam illegalitásba vonulni, mert sok volt a rovásírásomon, öcsém pedig Koppányra magyarosított, de aztán elvesztette a fejét. Meg a kezét. Meg a lábát. Na, ennyit mára a legendás házibulikról, Attila!” Végül azt ígérte, hogy a januári koncertjén „a többi bizonyítékot” is megmutatja.