Ugyan már tagadhatatlanul a nyár vége felé közeledünk, az augusztus utolsó napjaiban még kétségkívül sokan indulnak el kikapcsolódni, a nyaralásról hazatértek pedig jó eséllyel azóta is azokra a napokra gondolnak vissza, amikor a munkából kiszakadva, a család körében élvezhették a napsütést.

Így van ezzel a Kossuth-díjas magyar dalszerző és énekes Kovács Ákos is, aki ezúttal a Mandinernek adott interjújában mesélt arról, hogyan alakult az idei nyara, emellett pedig életének eddig talán sosem hallott részleteiről is mesélt.

Az előadó, ahogyan karrierje fellendülése óta mindig is tette, a nyarakat leginkább munkával töltötte, ám ahogyan teltek az évek, rájött, hogy kénytelen kompromisszumot kötni a saját és családja érdekében, így az augusztust mindig igyekszik nekik szentelni – na meg persze az utazásnak.

A folyamatos világlátás ellenére azonban sosem felejtette el, honnan indult. Ákos köztudottan rendkívül büszke származására, így az interjúban ezúttal is hosszasan beszélt felvidéki felmenőkkel rendelkező édesanyjáról és erdélyi édesapjáról, akik végül Budapesten találtak egymásra.

Kis túlzással a szüleim újraegyesítették a Trianonban szétszabdalt országot, amikor a pesti jogi karon össze­találkoztak. A Teleki térre már együtt kerültek, ide születtem. Klasszikus körfolyosós-gangos házban laktunk, a közegben sajátos demokrácia uralkodott: ugyanolyan szegény volt mindenki a nyugdíjastól a villamoskalauzon és a hivatalnokon át a cigányzenészig. Ez a lakóközösség az elképesztő figurái­val pont úgy festett, mint ahogyan a Bereményi-filmekben látni. Számomra ez a hely volt az élet iskolája, de azért nem bántam, amikor tizennégy éves korom körül egy komplikált és csak anyám ügyességének köszönhetően lebonyolított lakáscsere révén az V. kerületbe költöztünk

– emelte ki Kovács Ákos. 

Az énekes az interjúban emellett beszélt arról is, hogy

• szeptember végén új lemeze jelenik meg, ráadásul ezúttal dupla, ami miatt a nyár első hónapjaiban ki sem látott a munkából. 
• Amiatt járnak Horvátországba nyaralni, mert az ottani halpiac hasonlít arra, amit gyerekként a Teleki téren tapasztalt, ám a nagy szerelem továbbra is Olaszország. 
• Tizenhat évesen szeretett bele a dél-európai országba, miután befizette magát egy Antonioni-, Pasolini-, Fellini-vetítéssorozatra.
• Mielőtt az énekesi pályát választotta, leginkább filmrendező vagy színész szeretett volna lenni, amitől az édesanyja annyira kiborult, hogy összeesett, amikor meghallotta. 
• Mindig idegenkedett a popsztár jelzőtől, sokkal inkább krónikásnak, adatközlőnek, történetmesélőnek érzi magát, olyannak, mint annak idején Tinódi Lantos Sebestyén.
• Feleségével a mai napig remekül kiegészítik egymást, annak ellenére is, hogy teljesen más a személyiségük.