A műanyag tiplit és a vakus fényképezést is neki köszönhetjük, mégis csak kevesen ismerik Artur Fischer nevét és munkásságát. A német feltaláló pedig igazi innovátor volt, több mint 1100 szabadalommal rendelkezett, amivel a 20. század egyik legtermékenyebb újítója volt. Életútja a kreatív gondolkodás és a technológiai fejlődés példája, ami generációkat inspirált a kerti barkácsolástól egészen az építőipar legnagyobb projektjeiig.
A legtöbb otthonban már szinte tudomást sem veszünk róla, mégis szinte mindegyik falunkban van belőle egy-egy. Ez alapján persze a téglától a malterig sok mindent felhozhatnánk, a képeinket, polcainkat és eszközeinket a falon tartó műanyag tiplik fontosságát azonban a legtöbbször elfelejtjük, akárcsak a találmány atyját, aki munkássága ellenére a mai napig meglehetősen kevés rivaldafényt kap.
De kiről is van szó, és hogy lehet az, hogy az egyszerű, mégis nagyszerű találmány megalkotójáról, aki egyben a vakus fényképezést is lehetővé tette, nem zengtek ódákat?
A fenti találmányokat megalkotó férfi nem más, mint Artur Fischer, aki 1919. december 31-én született a németországi Tumlingen városában, ahol egyszerű falusi környezetben nőtt fel. Mivel a vidéki élet meghatározó eleme volt a természet és a kézműves mesterségek világa, ezért Fischer is hamar beletanult a dolgokba. Már gyermekkora óta rajongott a mechanikai szerkezetek iránt, tinédzserként pedig már bonyolultabb dolgokat is képes volt összebarkácsolni.
Ez a korai érdeklődés később meghatározta egész életét és pályafutását, amely során több mint 1100 szabadalmat jegyeztetett be, ezzel a világ egyik legsikeresebb feltalálójává vált.
De ne rohanjunk ennyire előre! Az ügyessége és a hasznos hobbija ellenére Fischer fiatalkora nem volt könnyű. Az első világháború után Németországnak nehéz gazdasági helyzettel kellett szembenéznie, és az oktatás terén sem kapott kimagasló lehetőségeket. Azonban szívós kitartással és kíváncsisággal folyamatosan fejlesztette tudását. Az ipari forradalom eszközei és gépei különösen érdekelték, és minden szabadidejét ezek tanulmányozásával töltötte.
A második világháború kitörése után Fischer katonai szolgálatra kényszerült, a háború alatt, az 1940-es évek elején a keleti fronton teljesített szolgálatot, repülőgép-szerelőként dolgozott, és túlélte a sztálingrádi csatát. Később a háborúban elfogták Olaszországban, onnan Angliába került hadifogolyként. Szabadulása után is folytatta a tervezést és gondolkodást, majd 1946-ban egy elektronikai cégnél vállalt asszisztensi munkát, miközben ennél többet akart.
Emiatt 1948-ban aztán megalapította saját családi vállalkozását Waldachtal-Tumlingenben, ugyanott, ahol annak idején édesapjának szabósága volt, ekkorra pedig első jelentős találmánya is készen volt már.
De mit köszönhetünk neki?
Ma már nap mint nap segít bennünket a fotózásban vagy az éjszaka közepén a sötétben a vizesflakon megtalálásában, mégsem tudjuk azt, hogy Fischer első jelentős találmánya bizony a vakus fényképezés volt, amit 1949-ben alkotott meg. Abban az időben a fényképezés egyre népszerűbbé vált, de a megfelelő megvilágítás biztosítása problémát jelentett, különösen beltéri és éjszakai felvételeknél. Fischer éppen ezért gondolt egyet, és egy olyan szinkronizációs mechanizmust fejlesztett ki, ami lehetővé tette, hogy a fényképezőgép zárja és a vaku pontosan egy időben aktiválódjon, így biztosítva a megfelelő megvilágítást minden felvételnél. Ez a találmány jelentősen megkönnyítette a fényképezést, különösen a mindennapi felhasználók számára, a vakus fényképezés pedig hamar elterjedt és alapvető eszközzé vált a hivatásos fotósok világában is, így kétség kívül forradalmasította a fotográfiát.
Hiába hangzik azonban mindez korszakalkotó találmánynak, korántsem emiatt emlegetik nevét a munkásságát ismerők.
Artur Fischer legismertebb és legelterjedtebb találmánya a műanyagtipli, ami a modern építőipar elengedhetetlen eszköze lett.
A tipli, amit 1958-ban szabadalmaztatott, egy egyszerű, de zseniális megoldás a falakba történő stabil rögzítéshez. Korábban a csavarokat és szegeket közvetlenül a falba vagy fába ütötték, ami gyakran a fal anyagának sérüléséhez vagy a csavarok meglazulásához vezetett. Fischer tiplije megoldotta ezt a problémát, mivel a falhoz illesztett tipli a csavar meghúzásakor kitágul, ezzel pedig erős, stabil tartást biztosít.
A tipli persze szinte azonnal rendkívüli népszerűségre tett szert, és a barkácsolás egyik alapvető eszközévé vált. Ma már szinte elképzelhetetlen egy otthoni vagy ipari projekt enélkül a kis műanyagtárgy nélkül. Ráadásul temérdek típusa ismert, legyen szó betonról, tégláról vagy gipszkartonról.
Artur Fischer nemcsak kivételes feltaláló volt, hanem tehetséges üzletember is. Sikeresen felépítette és irányította a Fischerwerke vállalatot, amely a mai napig családi tulajdonban van, és számos újítást hozott az építőiparba, az autóiparba és más ágazatokba.
Mindez nem is meglepő, hiszen Fischer innováció iránti szenvedélye soha nem lankadt, még idős korában is aktívan részt vett új projektekben és ötletek kidolgozásában. Mélyen hitt abban, hogy az oktatás és a kreativitás kulcsfontosságú a jövő szempontjából. Ezt a hitet tükrözi a Fischer Technik nevű oktatási eszközrendszer is, amit gyerekek és fiatalok számára fejlesztett ki, hogy megismertesse velük a mechanika és a mérnöki tudományok alapjait.
Artur Fischer 2016. január 27-én, 96 éves korában hunyt el, azonban találmányai és szellemisége még hosszú évekig az életünk szerves részei lesznek, közel egy évszázadot átívelő életműve nemcsak a technológiai fejlődést gazdagította, hanem generációkat inspirált az innovációra és a kreatív gondolkodásra.
Ma már el sem tudjuk képzelni a világot Fischer találmányai nélkül, amelyek mindenütt jelen vannak körülöttünk, az építkezésektől a családi nyaralásokig – és talán azt is egyre többen tudják majd, hogy kinek köszönhetjük mindezt.
(Borítókép: Fischer a legismertebb találmányával, a tiplivel 1992-ben. Fotó: Business Picture / ullstein bild / Getty Images)