A FOMO, azaz az kimaradástól való félelem jelensége nemcsak a társadalmi életben és a közösségi médiában, hanem a munka világában is egyre gyakoribbá válik. A karrier-FOMO során az egyének ugyanis folyamatosan úgy érzik, hogy lemaradnak az előléptetésről, az új technológiákról vagy a legfrissebb szakmai trendekről. Ez a félelem komoly mentális és fizikai terhet róhat a munkavállalókra, akik azt gondolják, ha nem tartják a lépést, lemaradnak a sikerhez vezető úton. Ennek ellenére fontos felismerni, hogy a FOMO nem mindig hajtja előre a karriert, hanem sokszor kiégéshez és rossz döntésekhez vezethet.
A FOMO (Fear of Missing Out) kifejezést egyre több helyen hallani, ráadásul rovatunk névadója is a jelenség, az eredetileg a közösségi médiához kapcsolódó fogalom – ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az emberek attól félnek, hogy kimaradnak valamilyen fontos eseményből –, azonban az életünk egyre több területén tűnik fel.
Emiatt az sem véletlen, hogy ez a jelenség ma már a karrierépítés világába is átszivárgott, és egyre több szakember érzi, hogy ha nem követi a legújabb trendeket, képességeket, vagy nem lép tovább a karrierjében, akkor lemarad a sikerhez vezető útról. Ez az úgynevezett karrier-FOMO.
A karrier-FOMO egy olyan mentális állapot, amelyben valaki folyamatosan nyugtalanságot érez amiatt, hogy nem tart lépést a munka világában zajló változásokkal, technológiai fejlődéssel vagy akár kollégái, barátai előmenetelével. Az érintettek úgy érzik, hogy ha nem lépnek időben, akkor lemaradnak a lehetőségekről, sőt esetleg elveszítik esélyüket a sikerre, magasabb fizetésre vagy elismerésre – magyarázza a Worklife News.
De mely tényezők azok, amelyek erősítik a jelenséget?
A digitális világban ma már minden pillanatban hozzáférhetünk az új technológiákhoz, trendekhez, és azonnal szembesülünk mások szakmai sikereivel. Az internet és a közösségi média felgyorsította a munka világában zajló változásokat. Míg korábban egy-egy szakma vagy technológia évtizedekig stabil maradhatott, ma hónapokon belül új készségek válhatnak alapkövetelménnyé. Ez különösen a technológiai ágazatban dolgozókra jellemző, de gyakorlatilag minden szektorban érzékelhető a gyors változás. Az emberek emiatt attól félnek, hogy ha nem tartanak lépést, elveszítik relevanciájukat a munkaerőpiacon. Ezt a jelenséget FOBO-nak is nevezik, ezzel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
A közösségi média nyomása ráadásul itt is érezteti a hatását, ugyanis ezek a platformok nemcsak a szociális életünket, hanem a szakmai eredményeket is reflektorfénybe helyezik. A LinkedIn-posztok, a Facebook- és Twitter-bejegyzések vagy Instagram-sztorik révén folyamatosan szembesülünk mások munkahelyi előmenetelével, sikereivel, utazásaival, konferenciákon való részvételével vagy új készségek megszerzésével.
Az elismerések és díjak online megosztása folyamatos összehasonlításra késztet bennünket, ami növeli az aggodalmat, hogy nem vagyunk elég sikeresek vagy gyorsak a saját karrierünk építésében.
A karrier-FOMO legtöbbször mégis amiatt üti fel a fejét, mert egyre több iparágban terjed el az a szokás, hogy elvárják az állandó elérhetőséget, a folyamatos multitaskingot és a hosszú munkaidőt. A „hustle culture” vagy „grind mindset” népszerűsége a munkahelyi teljesítményt az élet fő mércéjévé emelte, és arra ösztönzi az egyéneket, hogy állandóan a következő nagy előrelépésre törekedjenek. Azok pedig, akik nem követik ezt az életstílust, gyakran úgy érzik, hogy lemaradnak másokhoz képest, ez pedig komoly szorongáshoz vezethet.
A jelenség ráadásul annyira felerősödött, hogy egy nemrég publikált felmérés rámutatott, hogy a britek közel fele csendben szenved a karrier-FOMO-tól, és nem elég bátrak ahhoz, hogy otthagyják a toxikus munkahelyüket.
A jelenség, bármennyire is hangzik újdonságként, meglehetősen elterjedt. Az információs technológia robbanása, a digitalizáció és a globalizáció felgyorsította a munka világában bekövetkező változásokat.
A karrier-FOMO emiatt különösen a fiatalabb generációkat érinti, akik a munkaerőpiacra lépve gyorsan szembesülnek azzal, hogy a technológiai és szakmai trendek dinamikusan változnak. Egyre több platform létezik, ahol a szakmai eredmények és előrelépések nyomon követhetők, ami erősíti az összehasonlítást másokkal. Hiszen, ahogyan azt már fentebb is taglaltuk, a közösségi média egy új karriernyilvánosságot hozott létre, ahol nemcsak az életed személyes pillanatait, hanem a munkahelyi sikereidet is folyamatosan megoszthatod. Az így kialakult teljesítménykultúra nyomása alatt sokan érzik úgy, hogy folyamatosan fejlődniük kell, különben lemaradnak mások mögött.
Bár a karrier-FOMO néha pozitív hatásokat is eredményezhet – például motiválhatja az embereket arra, hogy új készségeket sajátítsanak el, vagy új kihívásokat vállaljanak –, hosszú távon számos negatív következménye lehet. Az egyik leggyakoribb ilyen a kiégés, a folyamatos verseny és a lépést tartás kényszere ugyanis hosszú távon komoly kimerültséghez és motivációvesztéshez vezethet. Amikor valaki állandóan próbál megfelelni a munkahelyi elvárásoknak, és folyamatosan új készségeket próbál elsajátítani, az kimerítheti az energiatartalékait.
Ez fizikailag és érzelmileg is megterhelő lehet, ami gyakran teljesítménycsökkenéshez, sőt akár egészségügyi problémákhoz is vezethet. A kiégés egyik kulcsfontosságú eleme a munkától való elidegenedés, amikor az érintettek elveszítik a kapcsolatot munkájuk értelmével és céljával.
A karrier-FOMO során az egyén gyakran alábecsüli saját eredményeit, mivel folyamatosan másokhoz viszonyítja magát. Ez önbizalomhiányhoz vezethet, ami különösen akkor jelentkezik, ha valaki azt látja, hogy a környezete, barátai vagy kollégái sikeresebbek nála. Az önértékelés ilyenkor torzulhat, hiszen hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a saját erősségeinket és eredményeinket, miközben túlértékeljük mások sikereit. Az elégedetlenség pedig hosszú távon szintén csökkentheti a munkahelyi motivációt és örömet.
Az állandó verseny és a siker hajszolása miatt ráadásul sokan hajlamosak elkapkodni a karrierükkel kapcsolatos döntéseiket. Gyakori, hogy valaki elhamarkodottan vált munkahelyet, mert azt hiszi, hogy egy új pozíció azonnali megoldást kínál a jelenlegi elégedetlenségére, vagy pontosan a nyomás miatt nem hagyja ott jelenlegi munkaadóját. Ezek a döntések azonban gyakran megalapozatlanok, és hosszú távon károsak lehetnek. Egy nem megfelelő karrierváltás vagy pozíció elfogadása könnyen elvezethet olyan helyzetekhez, amelyekben még frusztráltabbá válik az egyén, hiszen a döntés nem az ő valódi céljának eléréséből, hanem a FOMO keltette félelemből fakad.
Ahogyan a legtöbb ilyen jelenség, természetesen a karrier-FOMO is kezelhető.
Ehhez elsősorban fontos felismernünk, hogy mindenki egyedi karrierúttal rendelkezik, így ahelyett, hogy mások sikereihez hasonlítjuk a magunkét, próbáljunk a saját céljainkra fókuszálni. Mivel a karrier-FOMO-t gyakran tényleg a közösségi média gerjeszti, ezért emellett érdemes időnként szünetet tartanunk az online jelenlétben, így a folyamatos összehasonlítás helyett koncentrálni tudunk a saját szakmai fejlődésünkre.
Bár fontos a folyamatos tanulás, nem kell minden új trendet és technológiát azonnal megtanulni. Inkább válasszunk olyan készségeket, amelyek hosszú távon hasznosak lehetnek a karrierünk szempontjából. Amennyiben pedig ezek sem segítenek, beszéljünk szakértőkkel vagy mentorokkal, akik segíthetnek egy reálisabb perspektíva kialakításában, és tanácsokat adhatnak a megfelelő szakmai irány megtalálásához.
(Borítókép: Violeta Stoimenova / Getty Images Hungary)