A brit kutatók egy új módszert javasolnak az alkoholfogyasztás csökkentésére: a brit korsó, azaz a pint helyett kisebb, azok kétharmadának megfelelő adagok bevezetését tervezik. Egy 12 pub bevonásával végzett tanulmány kimutatta, hogy a kisebb adagolás 10 százalékkal csökkentette a sör- és cidervásárlást. Bár ez az intézkedés javíthatná a közegészséget, a tanulmány megállapította, hogy a pubok napi bevétele csökkent. A javasolt változások szabályozási lépéseket igényelnének, ám az iparági szereplők és a fogyasztók egyelőre ellenállást mutatnak.
Hagyományos kocsmákat ugyan már csak elvétve találhatunk itthon, a különböző romkocsmák és modernebb vendéglátóegységek továbbra is virágoznak hazánkban. Ráadásul nem csak itt, ugyanis a briteknél is továbbra is nagy népszerűségnek örvend a pubozás, amely mára a kultúrájuk szerves részét képezi – így már senki sem lepődik meg azon Angliába utazva, ha a munkaidő után népes tömegeket lát összegyűlni a vendéglátóegységek előtt, ahol a munkások sörözéssel eresztik ki a fáradt gőzt.
Mindez persze, ha egy ember életében rendszerré válik, könnyen belecsúszhat az alkoholizmus csapdájába, ami nemcsak Magyarországon, hanem a szigetországban is komoly gondokat okoz, ezért már évek óta keresik annak a lehetőségét, hogyan szorítható vissza a nagyivók (férfiaknál heti 50, nőknél 35 egység, azaz 50 vagy 35 pohár sörnek megfelelő alkoholt megivók) száma.
A globális probléma orvoslásának legújabb fejezeteként a brit kutatók emiatt most egy új módszert javasolnak az alkoholfogyasztás csökkentésére.
A brit pubokban a nálunk félliteres korsóként ismert legnagyobb egység a pint (0,568 liter), amely hagyományos adagként évszázadok óta az italok szabványos mértéke az országban. Azonban egy új, a méltán neves Cambridge Egyetemen végzett kutatás azt sugallja, hogy a kisebb adagok (kétharmad pint, azaz 0,378 liter) bevezetése segíthetne az alkoholfogyasztás csökkentésében, ezzel javítva a lakosság egészségét.
A kutatók szerint a kisebb adagok bevezetése azért lenne hatékony, mert az emberek gyakran nem a megivott sör mennyisége alapján döntenek, hanem egy adott számú italt fogyasztanak el alkalmanként.
A vizsgálat három négyhetes perióduson keresztül zajlott, először a szokásos módon eladták a pinteket, majd kisebb adagokra váltottak, és végül visszatértek a megszokott rendhez. És, ahogy azt a kutatók előre jelezték, az eladott sör átlagos mennyisége észrevehetően, 10 százalékkal csökkent abban a négy hétben, amikor nem volt elérhető a nagyobb korsó. A tanulmányban szereplő 12 pub átlagosan alig öt korsóval (2,77 liter) kevesebb sört és almabort adott el naponta, amikor a korsópoharakat eltávolították.
Míg a kutatók arra számítottak, hogy az ügyfelek rendkívül ellenségesek lesznek a változással szemben, az érintett helyszínek nagyon kevés panaszról számoltak be.
A próbaidőszak alatt eladott bor mennyisége azonban kisebb mértékben, átlagosan 7,2 százalékkal nőtt, de ennek közel a fele étteremként is működő helyszínen volt megfigyelhető.
Persze nem szabad elégedetlennek lenni ezzel sem, ugyanis az alkoholfogyasztást már számos, akár halált okozó egészségkárosodással hozták összefüggésbe. Ráadásul a sörfogyasztás káros hatásai sem elhanyagolhatók, ezek közé tartozik a súlygyarapodás, mivel a sör kalóriadús ital. Hosszú távú, nagy mennyiségű fogyasztása májkárosodást okozhat, például zsírmájat, májgyulladást vagy májzsugort. A túlzott sörfogyasztás növeli a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a sztrók kockázatát is. Emellett növeli a bizonyos daganatok, például a máj-, bél- és mellrák kialakulásának esélyét. A rendszeres alkoholfogyasztás negatívan hat a mentális egészségre is, elősegítve a szorongás és a depresszió kialakulását.
Persze az emberi egészségre gyakorolt pozitív hatás ellenére több vendéglátóegység tulajdonosa sem fogadta kitörő örömmel az egyetem ötletét, ugyanis úgy vélik, komoly gazdasági visszaesést tapasztalnának, ha megválnának a jól megszokott pintes korsóktól.
A pubok napi bevétele ugyanis átlagosan 5 százalékkal csökkent a pintek csökkentésének ideje alatt, mivel ennek köszönhetően a vendégek kevesebb sört vásároltak. Bár a kutatók pénzügyi kompenzációt ajánlottak fel a kísérletben részt vevő egységeknek, a legtöbb hely a kísérlet után visszatért a megszokott pintek értékesítéséhez. Az iparági szervezetek, mint például a CAMRA (Campaign for Real Ale) és a független sörfőzők társasága, azt állítják, hogy a kisebb adagok sokkal inkább otthoni italfogyasztásra ösztönöznék az embereket, mintsem a kevesebb fogyasztásra, ami hosszú távon még tovább csökkentené a pubok forgalmát.
Mivel a pubok önkéntesen nem valószínű, hogy átállnának a kisebb adagokra, a kutatók szerint szabályozási változásokra lenne szükség, például az alkohol adagolásának jogszabályi meghatározásával. A kisebb adagok bevezetése segíthetne csökkenteni az alkoholfogyasztás káros hatásait, például a daganatos és májbetegségek kockázatát, amely a brit közegészségügy számára továbbra is jelentős kihívás. A kutatók hangsúlyozzák, hogy e szabályozás bevezetése egyensúlyt teremthetne a lakosság egészségének javítása és az alkoholfogyasztással kapcsolatos iparágak érdekei között.
Az iparági szereplők mellett ráadásul a fogyasztók jelentős része is felháborodott a pintek megszüntetésén, mivel a pubokban történő ivászatot sokan biztonságosabbnak és közösségibbnek tartják, mint az otthoni ivást, ezért a kisebb adagok bevezetése akár a felügyelt környezetből történő alkoholfogyasztást is háttérbe szoríthatná. Az alkoholfogyasztás mérséklésére irányuló szabályozások így nehézségekbe ütközhetnek, de a kutatók szerint a közegészségügyi előnyök miatt mindenképp figyelembe kell venni a kisebb adagok alkalmazásának lehetőségét.
De nem csak nekik, ugyanis tavaly a World Population Review a WHO adatai alapján összeállította a top 10-es listáját azokról az országokról, amelyeket a legsúlyosabban érint az alkoholizmus. Az adatokból kiderült, hogy a magyar férfiak több mint kétharmada alkoholistának számít az alkoholizmus orvosi definíciója szerint, míg a nők esetében ez az arány jóval alacsonyabb. Ennek ellenére sajnálatos módon sikerült az élen zárnunk, ami miatt nálunk se lenne meglepő, ha hamarosan hasonló tervezetek látnának napvilágot...
(Borítókép: Kira Hofmann / Getty Images Hungary)