Ha luxusóra, akkor sokan még mindig csak a svájci gyártókban bíznak, holott megjelentek már olyan kis cégek is a kelet-közép-európai régióban, amelyek igazán művészi darabokat képesek készíteni – modelljeikkel általában túl is szárnyalva a külcsín terén a kommersz, jobbára alpesi világmárkákat. Hoztunk egy magyar, orosz, cseh, szlovák és albán példát is a műfajra a szerintünk legfigyelemreméltóbb modelljeikkel illusztrálva az akár egy lakás vagy luxusrezidencia árába is kerülő időmérőket.
Immár a kelet-közép-európai régióban sem kell szűkölködnünk, ha arról van szó, hogy valami helyben előállított darabon szeretnénk szemmel tartani az idő múlását, számos régebbi és új cég ajánl erre alternatívát különböző árfekvésben. A teljesség igénye nélkül említsük itt meg a magyar Evolvenst (amely előrukkolt az idén egy halloween kollekcióval is), a szlovák Biatecet, a lengyel Polporát, a cseh (eredetileg csehszlovák) PRIM-et vagy az osztrák márkák közül a két leghíresebbet, a Carl Suchy&Söhnét és a Jacques Lemans-t – ez utóbbi talán a világon a legismertebb márka a szűkebb régiónkból.
Ezek az órák roppant jó minőségűek, nem is olcsók éppenséggel, de alapvetően mindennapi viselésre szánt darabok, még akkor is, ha esetleg formálisabb eseményekre valók. Stilárisan ezek a helyi gyártók inkább az olyan brandek konkurensei lehetnek a lokálpatrióta szívekben, mint a Rolex, az Omega, a Breitling vagy a TAGHeuer. A szintén népszerű, egykor az Andrássy úton saját márkabutikot is fenntartó Franck Muller volt eddig talán az egyedüli nagyobb, nemzetközi ismertséggel bíró brand, amely kicsit kedveskedni akart Európa keleti felének: az albánoknak és a montenegróiaknak.
Dobtak már piacra limitált karórát a legnagyobb albán nemzeti hős, a híres törökverő Szkander bég, azaz Kasztrióta György fejedelem portréjával vagy a montenegrói címerrel is a számlapon. Ezek a gyűjtői darabok már átmenetet képeznek az óragyártás elitklubja felé, amikor temérdek munkaóra alatt olyan csodák készülnek, akár drágakövekkel is kirakva, amelyek múzeumi vitrinért és egy izmos bankszámláért kiáltanak.
Ugyanis ezek a modellek nem ritkán egy lakás vagy ház árába is kerülhetnek.
Jelenleg a világpiacot három márka uralja e tekintetben presztízsben: a Jacob&Co., az MB&F és a Jaquet Droz, de számos nagy gyártó is elő szokott rukkolni ilyen különleges kiadásokkal. Ezen a szinten már nem csak üres lózung az, hogy az óra öltöztet, a szinte már ékszereknek kinéző darabokról sokszor nem is annyira egyszerű feladvány megtudni, mennyi is az idő, a sok drágakő vagy az áttört számlap miatt láthatóvá váló megannyi alkatrész (szakszóval az ilyen számlapot skeletonnak, azaz csontváznak hívják – a szerk.) nem a pontos idő könnyű beazonosíthatóságát támogatja éppenséggel.
Persze, ezeket a darabokat nem is mindennapos teendőkhöz tervezik, hanem presztízsmodellek ezek, amelyek például egy jeles rendezvényen kápráztathatják el a jelenlévőket. Mi most ilyen darabokat igyekeztünk válogatni öt gyártó kínálatából, remélve, hogy a spektrumon tágítva rábírjuk a luxusórák szerelmeseit, hogy az egyébként is jól pörgő svájci gazdaság támogatása helyett a helyi kisvállalkozások hasonló, vagy akár magasabb színvonalú termékeit válasszák.
A magyar órakészítő mesterséget idehaza és külföldön egyaránt leginkább Becsei Áron neve fémjelzi. A szakember a világ legjobb, független órakészítőit tömörítő, zürichi székhelyű szervezet, az Académie Horlogère des Créateurs Indépendants (AHCI) legfiatalabbként megválasztott tagja, aki a vérében hordozza a szakmát, hiszen egy háromgenerációs órásmester-dinasztia az övék, gyerekkorában előszeretettel segített be a javításba apjának – innen az érdeklődése az órák iránt.
E feladatok mellett a 2000-es évek elején kezdett bele az első saját óraszerkezete tervezésébe, a 2005-ös Baselworldön (az órakiállítások legprominensebbikén) már két saját asztali óráját is be tudta mutatni. 2008-ban rukkolt elő az első saját tervezésű karórájával: a Primus Triple-Axis Tourbillonnak az a különlegessége, hogy Becsei saját maga tervezte, gyártotta és szerelte össze a szabadalmaztatott háromtengelyes tourbillon szerkezetet. (A tourbillon egy olyan szerkezet a billegő körül, amelynek az a célja, hogy az óra pontosságát növelje azzal, hogy semlegesíti a gravitáció a billegőre gyakorolt negatív hatását. Általában csak luxuskategóriás órákban található meg.)
A mester minden alkatrészt maga tervez, és ezek 99 százalékát saját műhelyében készíti el. Minden elkészült darab egyedi – a megrendelő kívánságait is alapul véve –, így évente kevesebb mint nyolc óra lát napvilágot a budapesti műhelyben. Mi itt most a Dignitas Pure modellt mutatjuk be, amely jelenlegi árfolyamon olyan nettó 40 millió forintot kóstál.
Ondřej Berkusban (a hodinky nem egy név, hanem a karóra csehül) egy régi vágású órásmester veszett el: bár a számokat lézerrel vágja ki, de a legtöbb elemet az Ostrava közelében lévő vidéki műhelyének esztergapadján a két kezével készíti, azaz nem az a fajta, aki meghátrál a kihívásoktól. Van olyan órája, amelyen két évet dogozott, van, amelyiknek az óratokját (ez nem egy tok, amiben tárolják az órát, hanem a ketyegő fémvázát hívják így szakszóval) tantálból faragta ki, amely egy elég nehezen kezelhető fém, pláne ilyen aprólékos munkához.
Óráihoz olyan különleges anyagokat használ, mint a damaszkuszi acél, a meteorit vagy a mamutagyar – nem véletlen, hogy több évre előre be van telve a várólistája. A fekete lyukak inspirálta Black Hole Tourbillon nevű karórája tavaly elnyerte a kelet-közép-európai régió legfontosabb óraexpójának, a prágai Salon of Exceptional Watchesnak az „Év karórája” címét. Mi itt egy olyan modellt mutatunk be tőle most, amelynek tokja titániumból, számlapja meteoritból van, az óratárcsák pedig zománcozottak és 8 millió forint körül van.
A két szlovák ötvösmester, Michal Molnar és Igor Fabry 2005-ben nyitotta meg közös ékszerüzletét Besztercebányán, ahol kifejezetten drágaköves és művészi igényű darabokra specializálódtak. Az első évben azonban beleszerettek a karórákba, így ma már csak ezzel foglalkoznak. Tekintve, hogy náluk egy modell elkészítése 300-800 munkaórát vesz igénybe, így évente 10-nél többet nem tudnak vállalni.
A márka a skeleton típusú, drágakövekkel kirakott órákra specializálódott, tavaly azonban egy egyetlen darab gyémántot sem tartalmazó modelljüket is közel 39 millió forintért adták el egy árverésen úgy, hogy a licitharc 19 millió forintról indult. Ehhez a szecessziós stílusú, Architectural Art Piece nevű szépséghez itt többek közt 18 karátos fehér- és rózsaaranyat és gyémántot használtak, adók nélkül így közel 18 millió forintba kerül.
A Moszkvában dolgozó, de idén nyáron Tokióban is elegáns márkabutikot nyitó orosz órakészítő eddig az egyetlen a hazájából, akit az AHCI felvett a tagjai közé, 2016–2019 közt itt az elnöki tisztséget is betöltötte, mialatt Becsei Áron felesége az ügyvezető bizottság tagjaként segítette a szervezetet. 2022-ben pedig a zürichi Temporis International Awards ítélőbizottsága választotta a Hírességek Csarnokának tagjai közé. Nem egyszer részesült már állami kitüntetésben is az órakészítés területén tanúsított feltalálói munkásságáért, 2022-ben az Orosz Föderáció Kiváló Feltalálója címet is megkapta, az életművét elismerő oklevelet maga Putyin írta alá.
Az óráiba beépített, általa kitalált alkatrészeket szabadalmi oltalom védi, egyik idei modellje ezen fejlesztéseknek köszönhetően bekerült az Orosz Rekordok Könyvébe, mint a legbonyolultabb óraszerkezet, amely valaha készült az országban. A Konstantin Chaykin márka bár klasszikus stílusú asztali órákat és csuklóra való modelleket is gyárt, a világhírnevet és a népszerűséget az úgynevezett Wristmons kollekció hozta meg számukra. Ezekre a darabokra az jellemző, hogy a számlap kialakítása egy karaktert formáz, ezek lehetnek állatok (zebra, kardfogú tigris, malac), popkulturális figurák (Mikulás, Minotaurusz, Drakula, Egérkirály a Diótörőből stb.), de visszatérő motívuma Joker is.
Idén márciusban egy jótékonysági árverésen egy különleges Joker órájuk közel 160 millió forintért kelt el, ezzel az eddigi legdrágább orosz karóra lett. Az óramániások Mekkáján, a Chrono24 webshopon jelenleg 2 és 17 millió forint közt árulják az egyes modelleket. Mi most itt a 2014-es Carpe Diem (Ragadd meg a napot) nevű modellt mutatjuk be. A számlapon a halál angyala jelenik meg szárnyas emberalakban homokórára támaszkodva, amelyben az aranypor le is tud peregni, emlékeztetve a viselőt az élet múlandóságára. Piacra dobásakor 24 millió forintot kértek érte.
A Tiranában több üzlettel is rendelkező Artistic Jewellery Pirro luxus ékszermárka idén augusztusban először rukkolt elő egy karórával – nem is akármilyennel! A domború zafírkristály kupola alatt 16 darab precíz részletességgel kidolgozott, 18 karátos aranyfigura táncol és zenél, megidézve az albán kultúra életvidámságát.
A 4 zenészt 12 néptáncos veszi körbe, amelyek nemcsak az órákat és a perceket jelzik, hanem az ország 12 régióját is megtestesítik a viseletükkel. A 18 karátos sárgaarany óratokhoz vörös gyíkbőr szíj jár, a táncosok pedig 1500 darab csiszolt muranói üveglapon ropják. Az Ősi Szenvedély névre hallgató modellt 5 évbe telt elkészíteni, de még így is meglepő a több mint 520 millió forintos ára. A cégnek határozott célja volt ezzel a darabbal Albániát feltenni az óragyártás térképére. A világsajtóban olyan jól fut ez a míves darab, hogy kijelenthető: sikerült.
A szerző luxusszakértő, az Inda Press gondozásában megjelent Stílusgourmand című könyvét ide kattintva rendelheti meg:
(Borítókép: Az Artistic Jewellery Pirro első karórája. Fotó: Pirro)