Az ultraalacsony kalóriatartalmú étrend meghosszabbíthatja az életet, még akkor is, ha valaki nem túlsúlyos, ám a fogyás önmagában nem feltétlenül jár hosszabb élettel – derül ki egy új tanulmányból. A kutatók szerint az időszakos böjt, amely számos híresség körében népszerű, nem növeli az élettartamot, ám a kalóriacsökkentés valóban segíthet ebben. A publikáció továbbá kiemeli, hogy a túlzott súlyvesztés káros hatással van az egészségre, míg a tartós testsúlymegőrzés hosszabb élettartammal járhat. A hosszú élet titkának sokadik fejezete.
Hiába unja már mindenki a hosszú élet titkáról szóló, szinte hétről hétre jelentkező újabb tudományos és kevésbé tudományos cikkeket, mivel az emberbe van kódolva az, hogy élni akar, így minden egyes alkalommal felcsillan a szemünk, ha valaki olyan áttörésről beszél, ami a Földön töltött időnket meghosszabbíthatja.
Emiatt az sem meglepő, hogy az étkezésünket és életmódunkat többtucatnyi diétával igyekeznek megreformálni. Ezek között volt olyan, amely a cukor- és zsírbevitel csökkentését vagy teljes elhagyását javasolta, míg mások a szénhidrátok veszélyeit hirdetik, és attól sem esnek már le az állak, hogy a húsmentes vagy húsban gazdag életmódok, illetve a „hat után már nem eszünk”-féle diéták mellett ismételten tovább bővült a követendő életmódok színes palettája.
A kutatók állítása szerint az alacsony kalóriabevitel lehet a garanciája az egészséges életnek és a hosszú élettartamnak.
Az ultraalacsony kalóriatartalmú étrend követése ugyanis egy új kutatás szerint segíthet abban, hogy hosszabb ideig éljünk, még akkor is, ha egyébként nem szenvedünk túlsúlytól. Mindez valóban komoly áttörés lehet, a szerzők azonban néhány komoly hátrányra is rámutattak ezen diétánál.
Az új és egészen egyedülálló tanulmány, amelyet egereken végeztek, ugyanis arra világított rá, hogy az alacsonyabb kalóriabevitel növelheti az élettartamot, ám ezt
nem a testsúlycsökkentés révén éri el.
Az amerikai kutatók 1000, egymással nem rokon egeret vizsgáltak meg a publikációjukhoz, hogy pontosan megértsék, hogyan befolyásolják a különböző étrendek az élet hosszát.
Ez a módszer, miszerint genetikailag eltérő állatokat használtak a vizsgálathoz, sokkal jobban tükrözi az emberek genetikai sokféleségét, mint a hagyományosan használt, genetikailag hasonló állatokkal végzett kísérletek. Az egereket öt csoportba osztották, majd az egyik korlátlan mennyiségű, míg más csoportok 60 vagy 80 százalékra korlátozott táplálékot kaptak. Két további csoport számára időszakos böjtöt vezettek be, azaz egy-egy napon vagy kétnaponta kaptak korlátlan mennyiségű ételt.
A Nature folyóiratban közzétett kutatás azt az eredményt hozta, hogy a legnagyobb élettartamot a 60 százalékos korlátozott étrendet követő egerek érték el.
Ők átlagosan 34 hónapot éltek, ami emberi években körülbelül a nyolcvanas éveink közepének felel meg.
Azok az egerek, akik 80 százalékra korlátozott étrendet kaptak, átlagosan 30 hónapot éltek, amely nagyjából az emberi életkorban a korai nyolcvanas éveket jelentheti. Ezzel szemben az időszakos böjtöt követő egerek átlagosan csak 28 hónapot éltek, amely a hetvenes éveink közepének felel meg.
A tanulmány egyik meglepő eredménye az volt, hogy nem a súlycsökkenés volt az oka a hosszabb élettartamnak. Valójában azok az egerek éltek a legtovább, amelyek a legkevesebb súlyt vesztették el annak ellenére, hogy kalóriájuk erősen korlátozott volt. A Gary Churchill professzor által vezetett kutatócsapat úgy véli, hogy az ellenálló képesség kulcsfontosságú szerepet játszik a hosszú életben. Azok az állatok, amelyek képesek voltak megtartani súlyukat és energiaszintjüket a kalóriacsökkentés ellenére is, a legrobusztusabbnak bizonyultak, és hosszabb élettartammal rendelkeztek. Ez arra utal, hogy egy mérsékeltebb kalóriacsökkentés, amely nem vezet drámai testsúlycsökkenéshez, lehet a legjobb út a hosszú távú egészség és élettartam egyensúlyának megtartásához.
A kutatók azonban azt is hangsúlyozták, hogy az egyének közötti genetikai különbségek nagy szerepet játszanak az élettartamban, és nem mindenki reagál ugyanúgy a diétás változtatásokra. Az eredmények szerint az egyének ellenálló képességét és életerejét a gének is nagyban meghatározzák. Ezzel szemben azok a kutatások, amelyek az anyagcserét úgy vizsgálják, mint a biológiai életkor mércéjét, megkérdőjeleződhetnek, hiszen a testsúlyvesztés önmagában nem biztos, hogy a hosszú élet jó mutatója.
Az alacsony kalóriabevitel jótékony hatásai mellett a kutatás kitért a rendkívül népszerű időszakos böjtre is, amely az elmúlt években főként a hírességek körében, majd az ő hatásukra még több szívet nyert el.
Jennifer Aniston például 2019-ben elmondta, hogy reggelente nem eszik, és csak dél után kezd el étkezni. Mark Wahlberg szintén követte ezt a diétát, és volt, hogy az első jelentős étkezését csak délben fogyasztotta el, este 6 után pedig már nem evett. Chris Pratt, akinek közel 27 kilogrammot kellett leadnia egy filmszerephez, szintén az időszakos böjtöt említette sikere titkaként. Rishi Sunak volt brit miniszterelnök pedig 2022-ben vallotta be, hogy követi ezt a módszert, és legtöbbször kihagyja a reggelit.
Ezek a hírességek gyakran hangoztatják az időszakos böjt jótékony hatásait, mint például a fogyást és a jobb metabolikus egészséget. Ugyanakkor az újabb kutatások szerint, bár a kalóriacsökkentés előnyös lehet a hosszabb élettartam érdekében, a túlzott súlyvesztés negatív következményekkel járhat. Az egereken végzett kísérletek során ugyanis
azok az állatok, amelyek jelentősebb súlyt veszítettek a kalóriakorlátozott étrend miatt, gyengébb immunrendszerrel rendelkeztek, valamint rövidebb életet éltek.
Ez arra utal, hogy az időszakos böjt, ha jelentős súlycsökkenést okoz, akár kontraproduktív is lehet, különösen a hosszú távú egészség szempontjából – egyes tanulmányok arra figyelmeztetnek, hogy az időszakos böjt növelheti a cukorbetegség és a szívroham kockázatát is.
Ezért érdemes óvatosan bánni az ilyen diétákkal, és figyelembe venni az egyéni szükségleteket és genetikai hátteret, és bár az étrend módosítása befolyásolhatja az élettartamot, az igazi kulcs a genetikai háttér, amelyre kevesebb ráhatásunk van. Az időszakos böjt és a kalóriakorlátozás tehát nem egy mindenki számára működő csodaszer, és fontos megérteni a kockázatokat, a lehetséges hátrányokat, mielőtt valaki követni kezdi ezt a módszert. Ember legyen a talpán, aki meg tudja határozni, mi a jó és mi a rossz diétás tanács.
(Borítókép: Martin Barraud / Getty Images Hungary)