Nyolcévesen egy tragikus autóbaleset során háromszor is a klinikai halál állapotába került, ám csodával határos módon életben maradt, 25 évvel később pedig részletesen is beszámolt a túlvilági élményeiről egy amerikai férfi. Landon Kemp állítása szerint találkozott elhunyt apjával, barátaival, meg nem született testvéreivel és még Jézussal is, miközben háromszor újraélesztették az orvosok. De vajon tényleg van élet a halál után? Mit mond erről a vallás, a filozófusok és a tudomány?
A halál utáni lét kérdése az emberiség egyik legősibb és legnagyobb rejtélye, amely filozófiai, vallási és tudományos szempontból is régóta foglalkoztatja az embereket. Számos elképzelés és elmélet létezik arról, mi történik velünk, amikor meghalunk, így azon is felkapjuk a fejünket, ha valaki a halálközeli élményeiről számol be, vagy azt taglalja részletesen, mi történt vele a majdnem utolsó lélegzetvétel után.
A legtöbb ember fejében a kultúránkból adódóan az van, hogy a halál után egy felsőbb erő veszi magához a lelkünket, így aki rendes és tisztességes életet élt, az a mennybe kerül, ahol aztán örökké élhet, amennyiben viszont rossz fát tett a tűzre, a pokol bugyraiban szenvedhet az örökkévalóságig. Persze a keresztények elképzelésével sokan nem értenek egyet, sőt a világ vallásai is különböző válaszokat kínálnak a halál utáni állapotra. A közös mindezekben mégis az, hogy reményt adnak az emberiség számára arra vonatkozólag, hogy a rövid emberi élet csupán a kezdet. Persze vannak feltételek...
Egyes irányzatok ugyanis a tisztítótűz fogalmát is hirdetik, ahol a bűnös lelkek megtisztulhatnak, mielőtt a mennybe jutnának. A muszlimok szintén hisznek a halál utáni ítélet napjában, amikor mindenki elszámol tetteivel. Az igazak a paradicsomba, míg a bűnösök a pokolba kerülnek. Az ítéletkor Allah dönt minden lélek sorsáról – hasonlóan a kereszténységhez.
A zsidó hit szerint a halál utáni élet kérdése kevésbé hangsúlyos, de szintén hisznek a feltámadásban és az örök életben, amely csak az igazak számára adatik meg a végítélet után.
Hinduizmus és buddhizmus esetében a gondolatmenet már jóval eltérőbb, mert ezek a vallások a reinkarnációban hisznek, amely szerint a lélek újra és újra megszületik különböző testekben, míg el nem éri a megvilágosodást (nirvána) és kilép a szamszárából, az újjászületések körforgásából. Azt, hogy ki milyen formában születik újra, szerintük az egyén tettei és a karma határozzák meg.
Azonban nem mindenki hisz a vallások különböző tanításaiban, és sokkal inkább a spirituális és filozófiai oldalát fogadja el a kérdéskörnek.
Az ateisták szerint például a halál a tudat végső megszűnését jelenti, az emberi test biológiai funkcióinak leállása után nincs további létezés. Az agnosztikusok bizonytalanok ebben a kérdésben is, és úgy vélik, hogy az ember nem tudhatja biztosan, mi történik a halál után. Egyes spirituális irányzatok viszont hisznek a lélek halhatatlanságában és abban, hogy egyfajta tudatosság vagy energiaforma marad fenn. Ezek az irányzatok gyakran beszélnek a lélek fejlődéséről, és arról, hogy a halál csak egy újabb lépcsőfok a spirituális utazásban.
Mindezek ellenére a tudomány mai álláspontja szerint nincs bizonyíték a halál utáni tudatosságra vagy létezésre.
A tudatot az agy működése hozza létre, és amikor az agy leáll, a tudat is megszűnik. Egyes tudósok ugyanakkor tanulmányozzák a halálközeli élményeket, amelyek során a klinikai halál állapotában lévő emberek olyan élményekről számolnak be, mint a testen kívüli tapasztalatok, fények vagy találkozások elhunytakkal. Ezeket az élményeket azonban az agyi aktivitás maradványaként, oxigénhiányos állapotban bekövetkező tudati jelenségekként értelmezik.
Annak ellenére, hogy sokan nem hisznek abban, hogy van élet a halál után, a legtöbben felkapjuk a fejünket arra, ha valaki olyan élményekről számol be, amelyeket a klinikai halál beállta után élt meg, mielőtt visszahozták volna az életbe.
Pontosan egy ilyen történettel állt elő egy amerikai férfi is, aki gyermekként egy autóbalesetet követően háromszor is a klinikai halál állapotába került. Ennek során állítása szerint túlvilági élményben volt része, amelyről részletesen be is számolt. Landon Kemp mindössze nyolcéves volt 1997-ben, amikor családjával szörnyű autóbalesetet szenvedtek. Hazafelé tartottak egy egyházi eseményről Észak-Karolinában, amikor egy mentőautó oldalról beléjük ütközött egy kereszteződésben. Landon édesapja, Andy, a helyszínen életét vesztette. A baleset során az autó annyira összeroncsolódott, hogy a mentőszolgálat munkatársai kezdetben észre sem vették, hogy van egy gyerek is a roncsok között. Édesanyja, Julie, aki szintén az autóban volt, és a balesetben csak könnyebb sérüléseket szenvedett, később egy videóban elárulta, hosszú percekig azt hitte, hogy a férje és a fia is meghalt.
„Egyszerűen nem vették észre Landon testét, annyira roncsolódott az autó a sofőr felöli oldalon” – mondta Julie. Csak amikor a mentősök megtalálták a cipőjét, akkor kezdték el alaposabban átvizsgálni a roncsokat, és így találták meg végül a fiút. Kemp teste élettelenül hevert, a mentősök azonnal megkezdték az újraélesztést, és sikerrel is jártak, így azonnal kórházba szállították. Ezzel azonban még nem nyugodhatott meg senki, ugyanis
azon a napon még kétszer megállt a szíve, de az orvosok mindannyiszor sikeresen újraélesztették.
Csodával határos módon a fiú nem szenvedett maradandó agykárosodást, ám állítása szerint egyike lett azoknak az embereknek, akiknek halálközeli élményei voltak. Ez az élmény általában azokat a jelenségeket foglalja magában, amelyeket az emberek klinikai halál állapotában tapasztalnak meg, ám Kemp esete különösen érdekes lehet sokaknak, hiszen elmondása szerint látta a mennyországot...
Élményeiről nem a megszokott módon számolt be a gyászoló édesanyjának. Amikor magához tért, Julie el akarta mondani neki, hogy az apja meghalt, de Landon közölte vele, hogy már tud róla, mert látta őt a mennyben.
Landon Kemp ma már 35 éves, és még mindig képes tisztán felidézni a tapasztalatait: „Emlékszem, hogy láttam apámat és barátját, Olan Palmert, aki alig egy hónappal az apám előtt halt meg. Ott volt Olan fia, Neal Palmer is, aki évekkel korábban egy balesetben vesztette életét.” Ez azonban még semmi.
Kemp különleges tapasztalatai között szerepel az is, hogy találkozott két testvérével, akik Julie két korábbi vetélése miatt sosem születtek meg. „Tudtam, hogy ők a testvéreim, annak ellenére, hogy soha senki nem mondta el nekem róluk. A mennyben az ember egyszerűen tudja, kik tartoznak hozzá, vagy felismeri az embereket” – mesélte.
emellett azt is állítja, hogy egyik „halála” során Jézussal is találkozott, aki arra kérte őt, hogy térjen vissza a Földre, és éljen jó keresztényként, valamint meséljen másoknak is róla.
Mindezt persze érdemes fenntartásokkal kezelni.
Az olyan élmények ugyanis, mint amiket Landon átélt, bizonyos mértékben tudományosan is magyarázhatók. Kutatások igazolták, hogy az emberi agy rövid ideig normálisan működik a szívmegállás után is. Ezenfelül további kutatások kimutatták, hogy az agy akár egy órán keresztül is produkálhat szórványos aktivitást oxigénhiányos állapotban, különösen újraélesztés közben. Ez az agyi tevékenység olyan szinteken történik, amelyeket normál esetben magasabb szellemi funkciókkal, például gondolkodással és képzelőerővel társítunk. Ezek a felfedezések arra késztettek néhány orvost, hogy felülvizsgálják az emberek halottá nyilvánításának szabályait, ami jelenleg három–öt perc oxigénhiány után történik meg, hiszen ezek a betegek elméletileg még újraéleszthetők lehetnének.
A halálközeli élmények kutatásai kimutatták, hogy az emberek különféle érzéseket élhetnek át, de sok esetben közös motívumok jelennek meg. Ezek közé tartozik a testen kívüli élmény, a fényes alagút végén lévő világosság, elhunyt rokonokkal való találkozás, vagy az életük eseményeinek gyors áttekintése. Egyesek mennyei túlvilágot látnak, míg mások poklot és démonokat tapasztalnak, amit vagy elhiszünk, vagy nem, egy azonban biztos: a legjobb a halálközeli élményeket meg sem élni.
Borítókép: (Ig0rZh / iStockphoto / Getty Images Hungary)