Közzétették a friss statisztikákat, amelyekből kiderül, pontosan mennyit is keresnek a különböző szakmákban az amerikai filmes álomgyárban. Hollywood általában a fényről és a csillogásról szól, a piramis csúcsán állók pedig valóban szép pénzeket visznek haza. Lejjebb azonban már nem annyira színes az az álomkép.
Hollywoodra az elmúlt évtizedekben már sokkal inkább rá lehet mondani, hogy álomgyár helyett valójában egy pénzgyár. A profit hajszolása és a minél több pénz kisajtolása nem új keletű dolog a filmvilágban, de nagyjából a 2000-es évek elejétől kezdve már nem is nagyon titkolják a nagyobb stúdiók sem ezt.
Sorra jönnek a különböző, gagyibbnál gagyibb remake-ek, régi, népszerű filmek feldolgozásai vagy teljesen váratlanul és indokolatlanul ugyanezek folytatásai, amelyek aztán – maximum a hollywoodi stúdiófejesek legnagyobb meglepetésére – óriásiakat buknak a jegypénztáraknál. Mind minőségben, mind pedig bevételben messze elmaradnak az eredeti alkotásoktól.
Persze vannak üdítő kivételek is néha, egy-egy merészebb húzással igazán nagyot is kaszálhat egy stúdió, nem feltétlen kizárólag képregényfilmekkel lehet elérni a bűvös 500, illetve manapság már pontosabban egymilliárd dolláros összbevételt. Hollywood pedig mindig is sokak álma marad, rengetegen szeretnének ide eljutni, hogy kicsit megmártózhassanak a szórakoztatóipar tengerében, no meg némi pénzt is keressenek. A Hollywood Reporter című lap idén is összeállította, 2024-ben milyen átlagfizetések mozognak az álomgyárban. Nos, ahogy már említettük: nem minden fenékig tejfel.
A vágó egy kevésbé megbecsült, ám mégis rendkívül fontos szakma a filmgyártásban, sokszor a vágószobában dől el, hogy egy film jó lesz, vagy pocsék. Például, gyengébb felvételekből is lehet elfogadható alkotást összehozni, míg szupertehetséges alkotók munkáját is el lehet szúrni a vágással. Ennek megfelelően itt nagy a szórás a fizetésekben. Egy tévés sorozat vágója havonta 17 ezer (6,4 millió) és 22 ezer dollár (8,3 millió forint) között keres. Míg a profibb, mozifilmes vágóknál a havi 100 ezer dolláros (37,7 millió forintos) bér sem ritka.
A reklám már ugyanúgy hozzátartozik a filmekhez, mint a popcorn: plakátok, előzetesek és – manapság – internetes hirdetések nélkül a legtöbb film eleve halálra van ítélve. Éppen ezért jól meg is fizetik őket, még ha a vágóéktól el is marad a bérezésük. Havonta 8–12 ezer dollár (3–4,5 millió forint) között mozog a kezdők átlagbére, de a veteránoknak ennél is nagyobb havi fizetés is elérhető. Nemrég a Disney havi 14 millió forintos bérajánlattal hirdetett egy üres pozícióra.
Pozíciótól függően itt is igen eltérő a fizetési ranglista, a Paramount Pictures nemrég mindössze 4 ezer dolláros (1,5 millió forintos) fizetéssel keresett alkalmazottat, de már eleve feltüntették, hogy jó előrelépési lehetőséget is kínálnak. Ez pedig még nagyobb bérrel jár, a lap szerint a havi 10 ezer dollár (3,7 millió forint) sem lehetetlen néhány év után, néhány évtized után pedig, például alelnökként akár 5-600 ezer dolláros (188-226 millió forintos) vagy egymilliós (377 millió forintos) éves fizetés is elérhető. A ranglétra csúcsán pedig igazán nagyot lehet kaszálni. A Netflix stúdióvezetője, Scott Stuber például évi 16 millió dollárt (6 milliárd forintot) vihetett haza, mielőtt néhány hónapja távozott posztjáról.
Hollywoodban nem órabérben, hanem jutalékban dolgoznak az ügyvédek, így a szórás igen jelentős a fizetésekben is. Nagyjából a kezdő fizetés évi 175-250 ezer dollárra (66-94 millió forintra) lőhető be. Az igazán dörzsölt stúdióügyvédek akár 5-15 millió dollárt (1,9-5,6 milliárd forintot) is hazavihetnek évente.
Itt is az ismertség és a ranglétra számít. A legnagyobb direktorok, mint például Ridley Scott, simán bezsebelnek 20 millió dollárt (7,5 milliárd forintot) egy-egy filmért, ám sokkal jellemzőbb az 1 millió dolláros (377 millió forintos) átlagkereset filmenként. A Rendezők Céhe megállapodása szerint egy nagy költségvetésű film forgatásánál a rendezőknek heti 23 767 dollár (8,9 millió forint) a minimálbére, és minimum 10 hétre kell őket alkalmazni.
Apropó, céhek, Amerikában ezek helyettesítik a filmes világban a szakszervezeteket. Ők harcolnak ki újabb és újabb béremeléseket és jogokat a tagjaiknak. Nem csoda, hogy ezek vezetői is szépen keresnek. A SAG-AFTRA, azaz a képernyős színészek céhének elnöke, Fran Drescher ingyen dolgozik, de vezető tárgyalója, Duncan Crabtree-Ireland évi 1 millió dolláros (377 millió forintos) fizetésen „tengődik”. A többi, kevésbé jelentős szervezetnél ennél azért kisebb bérek mozognak, de még az animációs munkásokért felelős céh vezetője, Steven Kaplan is kap 215 ezer dollárt (81 millió forintot) évente.
Átlagosan egy nagyobb stúdiófilmnél a forgatókönyvírók fizetése 350-500 ezer dollár (132-188 millió forint) egy-egy leadott könyv után. A nevesebb írók bérezése akár 1 millió dollárig (377 millió forintig) is felkúszhat. A stáblistára kerülésért is jár bónusz (hiszen sokszor olyanok is dolgoznak a könyveken, akik nem kerülnek fel), ez 150 és 500 ezer dollár (56–188 millió forint) között mozog.
A legtöbb tévés sorozatnak van egy felelőse, aki az egész produkcióért felel, a tervezéstől a színészek kiválasztásáig, de a legtöbbet ők is az írással, az írócsapattal foglalkoznak. A WGA megállapodása értelmében a tévés írókat minimum 20 hétre kell szerződtetni, és nem kereshetnek kevesebbet 4940 dollárnál, azaz 1,8 millió forintnál hetente. Egy sorozattervért és a pilotepizód forgatókönyvéért 225-500 ezer dollár (85-188 millió forint) körüli összeget kapnak, amit epizódonkénti 60-75 ezer dolláros (22-28 millió forintos) jutalom követ. A korábbi sokmilliós fizetés ebben a szegmensben már a múlté.
Ebben a szakmában is csak a veterán filmes szakemberek keresnek igazán jól, ők akár filmenként 2 millió dollárt (754 millió forintot) is elkérhetnek a munkájukért, de nem ritkák a részesedéssel járó megbízások is, azaz a bevételből is kaphatnak a producerek. A tévés oldalon már nem ilyen rózsás a helyzet. Akinek nincs köze egy adott sorozat forgatókönyvéhez, az csak a pilot leforgatása után kap pénzt, átlagosan 15-50 ezer dollárt (5,6-18,8 millió forintot).
Sokan a filmekben csak a színészeket látják, a mögöttük lévő munkásokat már kevésbé. Ez persze nem véletlenül van így, egy igazi sztár óriásit lendíthet egy-egy mozifilm megítélésén és így bevételén is. Jelenleg az egyik legjobban kereső színész minden bizonnyal Robert Downey Jr., aki a Marvel-univerzumba való visszatérésért, Dr. Doom szerepéért 80 milliónál (30 milliárd forintnál) is több dollárt kasszírozhat. De még Ryan Reynolds is képes 30 millió dolláros (11,3 milliárd forintos) szerződéseket kötni a filmjeiért. A tévés színészeknél is létezik még az epizódonkénti 1 millió dolláros átlagfizetés. A lista alján a kiegészítő színészek és a statiszták állnak, ők átlag 216 dollárt (81 ezer forintot) kapnak egy 8 órás műszakra.
A színészek persze nem kereshetnének ennyit, ha nem lenne olyan ember mögöttük, aki felhajtja a bérüket, és kutatja a zsírosabbnál zsírosabb szerződéseket. Az ügynökök is kifejezetten jól keresnek ennek megfelelően. Kezdő szinten sem ritka az évi 80-100 ezer dolláros (30-37,7 millió forintos) fizetés. A veterán ügynökök ennek 5-6-szorosát kaszálják, még feljebb pedig a nyolc számjegyű fizetések sem elérhetetlenek.
A dublőrök napi és heti bérezésben vannak, előbbi 1200 dollár (452 ezer forint), utóbbi 4500 dollár (1,7 millió forint) körül mozog, de aki nagyobb névnek számít a szakmában, még többet kereshet. A sminkesek alkalmanként 1000 dollár (377 ezer forint) körül visznek haza, a divattanácsadók pedig eseményenként átlag 1500 dollárt (565 ezer forintot) kérnek el. Új szakmának számít az intimitáskoordinátor, aki azért felel, hogy az intim jeleneteknél a színészek ne érezzék magukat kiszolgáltatva és kényelmetlenül. Alkalmanként 1200 dollárt (452 ezer forintot) kapnak a munkájukért.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)