A Netflix egyik legnagyobb durranása volt az elmúlt hetekben a szüleiket meggyilkoló Menendez testvérekről szóló sorozat, amely nemcsak a tévé elé szögezte a fanatikus rajongókat, de bizony a gyilkosság helyszínén is fellendült a dark turism, azaz a sötét, halál- vagy Magyarországon leginkább katasztrófaturizmusnak nevezett jelenség. De miért ilyen népszerű célpontok a katasztrófák és tragédiák helyszínei, és melyek azok az úti célok, amelyek továbbra is az utazók listájának élén foglalnak helyet?
Jeffrey Dahmer történetének sikere után az elmúlt hetekben ismét kegyetlen gyilkosokról szóló sorozat rabolta el a Netflix-nézők szívét, a Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori ugyanis világszerte bekerült a szolgáltató legnézettebb műsorai közé, a két testvér története pedig három évtizeddel a történtek után is újra végigszántották a médiát.
Az ehhez hasonló felhajtás persze ma már egyáltalán nem meglepő, hiszen egy-egy dokumentumfilm, sorozat, vagy film kapcsán is képesek hatalmas tömegek fanatikusan rajongani, így az sem újdonság, ha az egyes történetek helyszíneit is felkeresik – legyen szó bármilyen kegyetlen vagy hátborzongató történetről.
A legnépszerűbb streamingszolgáltató új sorozata után ugyanis az elvetemült rajongók elözönlötték annak a Beverly Hills-i villának a környékét, ahol a testvérpár különös kegyetlenséggel végzett szüleikkel. A CNN tudósítói októberben arról számoltak be, hogy ráadásul nem csak amerikaiak látogatták meg a gyilkosságok helyszínét, Argentínából, Guatemalából, Kolumbiából és Svédországból is érkeznek turisták, akik a sorozat miatt kíváncsiak voltak, hogy néz ki most a véres múltú villa.
Ez a látogatási hullám azonban nem kis kellemetlenséget okoz a helyi lakosoknak. Az ott élők jogosan tartanak attól, hogy a hírnév okozta turistainvázió akár ismételten több évig eltarthat – akárcsak a gyilkosság utáni időszakban –, így remélik, hogy a témában több film, sorozat, és dokumentumfilm már nem készül.
Az ilyen és ehhez hasonló turistajelenségeket „dark turizmusnak” nevezik, itthon azonban sokkal inkább sötét-, halál-, vagy katasztrófaturizmusként emlegetjük. De vajon miért vonz minket ennyire a szenvedés helyszíneinek felfedezése, és egyáltalán mi tartozik a sötét turizmus zászlaja alá?
A sötét vagy katasztrófaturizmus egy olyan turisztikai gyakorlat, amely katasztrófák, bűnesetek vagy emberi tragédiák helyszíneinek felkeresésére irányul. A jelenségnek egyes vélekedések szerint számos formája van, amelyen belül megkülönböztetik a halálturizmust, a gyászturizmust és a katasztrófaturizmust is, ám ezekre a köznyelvben itthon leggyakrabban egyaránt a katasztrófaturizmus kifejeztetést használjuk.
A sötét turizmus fogalma az 1990-es évek elején kezdett elterjedni az akadémiai körökben J. John Lennon és Malcolm Foley munkásságának köszönhetően, akik az „embertelen cselekedetek reprezentációjaként” definiálták a turizmus ezen ágát. Később Kevin Fox Gotham egy újabb értelmezést adott, amely szerint a sötét turizmus:
„az emberek utazását jelenti olyan helyekre, amelyek fájdalommal, bánattal vagy traumával kapcsolatosak.”
Szerinte ennek egy specifikus területe a katasztrófaturizmus, amely olyan eseteket jelöl, ahol a turisztikai vonzerőt egy jelentős természeti katasztrófa vagy tragédia utóélete képezi inkább.
A sötét turizmus fogalma így egy meglehetősen széles spektrumot ölel fel, kezdve a komolyabb, történelmi helyszínektől egészen a könnyedebb, szórakoztatásra épülő helyekig. A spektrum egyik végén találhatók az extrém turisztikai tevékenységek, ahol a látogatók egyben tanulnak is az adott katasztrófáról vagy tragédiáról, autentikus élményt keresve. A másik végletet sokkal inkább a kereskedelmi célú szórakoztató programok képviselik, mint például a Hasfelmetsző Jack-témájú vidámparki látványosságok, vagy a pestishez kapcsolódó előadások.
Ezen események célja a látogatók szórakoztatása, nem pedig történelmi oktatás és emlékezés.
Persze sokan ezek kapcsán etikai problémákat fogalmaznak meg, mivel az ilyen helyszínek gyakran romantizált formában jelenítik meg a történelmet, így nem feltétlenül sugallják az eredeti tragédia mélységét. De akkor miért ennyire népszerű mégis a sötét turizmus?
Azért, mert természetünkből adódóan érzelmi kapcsolatot szeretnének kialakítani a múlt eseményeivel. Az ilyen helyszínek látogatása ugyanis lehetőséget ad a látogatóknak, hogy átérezzenek egy-egy történelmi tragédiát, és reflektáljanak annak borzalmaira. Az emlékezés és tanulás sokakat motivál: a sötét turizmus szorosan kapcsolódik az edukációs turizmushoz, különösen az intenzívebb helyszíneken. Számos látogatót ez a vágy hajt, hogy jobban megértse az emberiség múltját, különösen a háborúk, népirtások vagy más társadalmi katasztrófák kontextusában. Természetesen vannak, akik egyszerűen új élményt vagy kalandot keresnek, esetleg egy olyan helyszínt, ahol egyedülálló élményekkel gazdagodhatnak.
Akadnak persze Darwin-díjra jelölt turisták is, akik egy-egy természeti katasztrófa helyszínére utaznak el, vagy választják a menekülés helyett a tartalomgyártást és a fotózkodást – mondván, egy-egy hurrikánfotó vagy áradásos kép rendkívül nagyot megy majd a közösségi médiában...
Hiába azonban a halálturizmus népszerűsége, a jelenség kapcsán fontos etikai kérdések is felmerülnek. Egyesek úgy vélik, hogy ezeknek a helyeknek a meglátogatása valóban tiszteletadás az áldozatok emléke előtt, mások viszont úgy gondolják, hogy
az efféle turizmus üzleti célú haszonszerzést jelent mások szenvedéséből.
A Menendez-féle bűncselekmény helyszínén tett látogatások például érthető módon zavarják a környékbeli lakosokat, akik számára a kíváncsiskodók jelenléte érzelmi megterhelést jelenthet. Az etikai kérdések nemcsak a helyi közösség szempontjából fontosak, hanem amiatt is, hogy az ilyen helyszínek meglátogatása valóban elősegíti-e az oktatást és az emlékezést, vagy csupán szórakoztatási formává degradálódik. A dark tourism egy összetett jelenség, amely hol komoly, hol könnyed szórakozási formát ölt, és amely mind az oktatási lehetőségek, mind az etikai dilemmák szempontjából gazdag elemzési lehetőséget kínál.
Ahogy a média és a szórakoztatóipar egyre gyakrabban dolgozza fel az emberi szenvedés témáit, úgy várható, hogy a sötét turizmus folyamatosan új impulzusokat kap. Az olyan népszerű sorozatok, mint a Menendez testvérek ügyét vagy Jeffrey Dahmer történetét feldolgozó alkotások, azonban újra és újra felhívják a figyelmet a sötét turizmus jelenségére, és egyben arra is, hogy
mennyire mélyen gyökerezik az emberben az érdeklődés a múlt sötét történései és a halál iránt.
A következő években valószínűleg még több látogatót vonzanak majd az ilyen helyszínek, azonban az etikai kérdések továbbra is fontos szerepet fognak játszani a jelenség megértésében és megítélésében.
Az idők ugyan változnak, így az éppen aktuális trendek következtében a Menendez fivérek ügyéhez hasonlóan bármikor kikerülhetnek olyan információk különböző helyekről és történetekről, amelyek azonnal vonzani kezdik a katasztrófaturistákat, ám egyes történelmi helyszíneket egy jó ideig még ezek sem taszítanak le a sötét turizmus korántsem előkelő trónjáról.
A legnépszerűbb ilyen úti célok között továbbra is az élen jár az – orosz–ukrán háború miatt manapság egyre nehezebben megközelíthető – ukrajnai Csernobil.
A csernobili atomerőmű 1986-os tragédiája óta a helyszín folyamatosan vonzza a látogatókat. A turisták körében különösen Pripjaty szellemvárosa népszerű, ahol az egykori élet nyomait láthatják elhagyott iskolákban, játszótereken és lakásokban. Szintén hasonló népszerűségnek örvend Auschwitz-Birkenau is Lengyelországban. A holokauszt emlékhelyeként szolgáló egykori koncentrációs tábor az egyik legismertebb sötétturizmus-célpont, ahol egyben lehetőség van az emlékezésre, de a történelem egyik legsötétebb fejezetének megértéséhez is közelebb kerülhetnek a látogatók.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás helyszínén kialakított Ground Zero emlékmű és múzeum mára szintén világszerte ismertté vált, és évente több mint ötmillióan keresik fel a New York-i helyszínt. A múzeum és emlékmű üzemeltetői szerint az idelátogatók számára a Ground Zero nemcsak a veszteség emlékműve, hanem egyben a megújulás szimbóluma is.
Szintén egy katasztrófa vonzza az embereket az olaszországi Pompeii városába. Az ókori település, amelyet a Vezúv kitörése pusztított el i. sz. 79-ben, különösen népszerű célpont az ókori történelem iránt érdeklődők számára. A látogatók itt többek között megkövült testeket és épületmaradványokat is láthatnak, amelyek kétségkívül szívszorító, de különleges bepillantást nyújtanak egy több ezer éves tragédiába. Akárcsak Tuol Sleng és a Killing Fields Kambodzsában, amelyek egyaránt a vörös khmerek, azaz a kambodzsai kommunisták uralma alatt történt népirtás áldozatainak helyszínei és emlékművei.
A lista egyik legifjabb részvevője Fukushima, ahol a 2011-es japán földrengés és cunami következtében bekövetkezett nukleáris katasztrófa helyszíne fokozatosan egyre több turistát csalogat a környékre. Bár a sugárzásveszély miatt a látogatás korlátozott, mégis nagy érdeklődés övezi a helyet évek óta. Mert az ember igenis vonzódik a tragédiákhoz.
(Borítókép: A korábbi Menendez-birtokot ellepték a sorozat rajongói. Fotó: Michael Blackshire / Los Angeles Times / Getty Images Hungary)