Az emojik szinte észrevétlenül váltak a digitális kommunikációnk alapvető elemeivé, de vajon mit árul el rólunk az, hogy hogyan és milyen gyakran használjuk őket? Egy friss kutatás szerint a hangulatjelek nemcsak a mondandónk kifejezését segítik, hanem bepillantást engednek az érzelmi intelligenciánkba és a kapcsolatainkhoz való hozzáállásunkba is. Ezek az apró ikonok így mára nemcsak díszei, hanem fontos eszközei is lettek az online kommunikációnknak.
Az emojik mára elválaszthatatlan részét képezik a mindennapi kommunikációnknak. Egy egyszerű szívecske, a mosolygó arc és a boomerek kedvenc lájkjele, vagy akár egy barack és padlizsán is képes olyan érzelmeket és mondanivalót közvetíteni, amelyeket szavakkal nehéz lenne kifejezni.
Az emojik története 1999-re nyúlik vissza, amikor Shigetaka Kurita, a japán NTT DoCoMo távközlési vállalat alkalmazottja megalkotta az első 176 apró ikont. Ezek a korai emojik az érzelmek és információk gyors, vizuális közvetítésére szolgáltak, és kezdetben a japán mobiltelefon-használók között terjedtek el.
Az áttörés azonban az okostelefonok megjelenésével jött el, amikor 2010-ben az Unicode szabvány elfogadta az emojikat, így azok globálisan is elérhetővé váltak. Az Apple 2011-ben vezette be őket az iPhone készülékek billentyűzetébe, és ezzel kezdetét vette az emojikorszak. Ma már jóval több mint 3600 különböző emotikon áll rendelkezésünkre, a sírva nevető arctól kezdve az avokádón át az unikornisig. Tényleg minden. De vajon mit árulnak el rólunk az általunk használt emojik, és mi közük van az egyének érzelmi intelligenciájához?
Egy friss kutatás, amelyet az Indiana Egyetem tudósai végeztek, a hangulatjelek érzelmi intelligenciával való kapcsolatát vizsgálta. A tanulmány 320 ember online kommunikációs szokását elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy
az, aki gyakran használ emojikat, magasabb érzelmi intelligenciával rendelkezhet.
A 191 nőből és 123 férfiból álló csoport kérdőíves elemzését követően a kutatók megállapították, hogy a résztvevők leggyakrabban hangulatjeleket használtak, hogy csökkentsék a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy mit próbálnak kommunikálni, és hogy közvetítsék az üzenet hangvételét. Így a hangulatjeleket a legtöbben arra használták, hogy tisztázzák az üzenetek mondanivalóját, javítsák a hangulatot, vagy felfedjék a humorérzéküket, és elkerüljék a kínos helyzeteket.
Talán nagy meglepetést nem okoz az a megállapítás, hogy a PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nők érzelmileg kifejezőbbek lehetnek, mint a férfiak, mivel összetettebb jelentést szeretnének közvetíteni. Mindezt nagyban segíti a hangulatjelek beszúrása, az emojik használatával ugyanis pontosabbak és jóval kifejezőbbek lehetnek online kommunikációjukban – különösen, ha a barátokkal és a családdal való kapcsolattartásról van szó.
A tanulmány szerint az emojikat romantikus és szexuális interakciókhoz is előszeretettel kapcsolták, elég csak a gyűrű, a lakat, a padlizsán vagy a barack hangulatjelekre gondolni.
A kutatók megfigyelték, hogy az emojik különösen hasznosak lehetnek az ismerkedés korai szakaszában, például egy első randi után arra, hogy kifejezzük érdeklődésünket vagy elkerüljük a félreértéseket.
A tanulmányban a kötődési elméletre is építettek, amely azt sugallja, hogy a szülő-gyerek kötődési tapasztalatok az élet későbbi szakaszában más kapcsolatokban is megnyilvánulnak, amelyek a virtuális kommunikációt is érintik. Azok a résztvevők, akikben nagymértékű szorongásos kötődés alakult ki, vagy akik féltek az elhagyástól, azok között voltak, akik nem mutattak érzelmi intimitást azzal sem, hogy emojikat küldtek másoknak.
Azok a résztvevők, akik magas érzelmiintelligencia-szintet mutattak több emoji elküldésével, az öntudatosság és a társadalmi tudatosság kombinációjával rendelkeztek, így jobban tudták kezelni a kapcsolatokat és a felmerülő konfliktusokat is. A tanulmány kifejtette, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező emberek az emojikkal teli üzeneteket önfeltárónak tekintették, míg a kötődési problémákkal küzdők tényszerű információkat osztottak meg, amelyeknek nem képezik részét a hangulatjelek.
Ez azt jelzi, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező egyének jobban tudják értelmezni az emojikban lévő érzelmi jelzéseket
– írja a tanulmány.
Azáltal, ahogy a virtuális térben kommunikálunk, többet árulhatunk el önmagunkról, hiszen az elküldött emoji nem csak egy mosolygó arc vagy szív hangulatjel lehet. Ez az egy módja van annak, hogy jelentést közvetítsünk és hatékonyabban kommunikáljunk, hiszen ahogyan ezeket a jeleket használjuk, nem csak a mondandónkról és a szándékunkról árulkodunk.
Az emojik világában 2024-ben is jelentős szerepet játszott az érzelmek és a gondolatok kifejezése. Az idei év legnépszerűbb emojija ehhez mérten ezúttal is a sírva nevetős arc lett, amely az érzelmek széles skáláját közvetíti. Bár az idősebb generációk gyakran használják szomorúság kifejezésére, a fiatalabbak körében ez az emoji az intenzív érzelmek, például öröm vagy humor megjelenítésére is szolgál. A második helyen továbbra is a piros szív áll, míg a harmadik a földön fetrengve nevető arc, amely a humor és nevetés univerzális jelképe az online világban.
A legnépszerűbb tízesbe idén befért a sokak által passzív-agresszívnek tartott mosolygós arc, a szív szemű emoji, a napszemüveges arc, a szívecskés mosolygós fej, az oké- vagy lájkjel, az imádkozó kezek, a vizslató szemek és a gondolkodó arc is.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a többi hangulatjel ne lenne jó vagy elég kifejező, hiszen az emojik széles skálája továbbra is fontos szerepet játszik a marketingben és az online interakciókban: a posztok és üzenetek emojikkal való kiegészítése növeli az elköteleződést és az érzelmi kapcsolatot. A hangulatjelek ráadásul folyamatosan alkalmazkodnak a különböző kultúrákhoz, csoportokhoz (elég csak a különböző etnikumú és nemű emojikra gondolni), technológiákhoz és az érzelmi kifejezés új formáihoz, így várhatóan a jövőben is egyre gazdagabb szerepet kapnak a digitális kommunikációban.
A kérdés már csak az, hogy a trendek milyen irányt vesznek 2025-ben.
(Borítókép: Anadolu / Getty Images Hungary)