Az év elején a családdal töltött időt követően rendkívül nehéz újra visszarázódni a szürke hétköznapokba, így az ünnepek utáni és az év eleji depresszió sokak számára ismerős jelenség. Ezen a legtöbben ugyan könnyedén túllendülnek néhány nap után, a társas kapcsolatainknak köszönhetően azonban mindenki számára könnyebb lehet átvészelni ezt az időszakot. Egy új, magyar vezetésű kutatás rámutatott: nemcsak a közeli barátokkal és családtagokkal, hanem a távoli ismerősökkel való kapcsolatok is kulcsszerepet játszhatnak a depresszió csökkentésében. A HUN-REN KRTK KTI, a Corvinus Egyetem, illetve az Umea és a Yale Egyetem közös vizsgálata a világon először tette lehetővé a társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések átfogó vizsgálatát, ami új lehetőségeket nyithat a mentális zavarok kezelésében.
Minden kezdet nehéz, de az év eleji nehézségeket talán minden másnál jobban szenvedjük meg, amelynek legfőbb oka az lehet, hogy az ünnepek alatti hetekben a legtöbben kifejezetten örömteli pillanatokat élhettek át szeretteik körében, míg mások pont ezek hiányát és az ezzel járó stresszt nyögik azóta is.
Az ünnepi időszak sokak számára a feltöltődés és az együttlét időszaka, ugyanakkor nem ritka, hogy a karácsonyt és az újévet követően szomorúság, levertség vagy akár szezonális depresszió jelentkezik. Az ünnepek utáni vagy év eleji depressziót a fokozott stressz, az egyedüllét érzése vagy éppen az elvárásoknak való megfelelés miatti kimerültség válthatja ki. A visszatérés a hétköznapok monotonitásába ráadásul gyakran még tovább erősítheti a lelki nehézségeket.
Az ünnepekhez ugyanis sokszor nagy elvárások kapcsolódnak: legyenek tökéletesek az ajándékok, a családi összejövetelek békések, az ünnepi hangulat pedig felhőtlen. Ezek az elvárások stresszhez vezethetnek, és amikor az ünnepek véget érnek, könnyen ürességet vagy csalódottságot érezhetünk. Emellett azok is veszélyben vannak, akik egyedül töltik az ünnepeket, vagy akiket családi konfliktusok terhelnek, hiszen az elmúlt hetek történései miatt különösen sebezhetőek lehetnek.
Másik fontos kiváltó ok lehet az alváshiány is, mivel az ünnepek alatt gyakran eltérünk a megszokott napirendtől, és az alvás, étkezés vagy testmozgás rendszertelensége hozzájárulhat a levertséghez. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a rövid nappalok és a kevesebb napfény biológiai szinten is befolyásolják a hangulatunkat, és szezonális depresszióhoz vezethetnek.
Ezt tapasztalva mindenki más módszert preferál a depresszív hangulat legyőzésére, azonban a mentális egészség megőrzésében a társas kapcsolatok kétségkívül kiemelt szerepet játszanak. A pszichológiai kutatások szerint
a szociális háló megerősítése jelentősen csökkentheti a szorongást és a depressziót.
Persze a családtagok és a közeli barátok a legtöbbeknek mindig segítenek, amikor szükség van rájuk, azonban egy tavaly decemberi magyar kutatás azt is megmutatta, hogy nemcsak ők, hanem a távoli ismerősökkel való kapcsolatok is kulcsfontosságúak lehetnek a lelki egyensúly fenntartásában.
Egy különleges magyar kutatás, amelyet a HUN-REN KRTK KTI, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és a Yale Egyetem közösen végzett, világelsőként vizsgálta a mentális egészség és a komplex társadalmi hálózatok kapcsolatát. A Science Advances folyóiratban publikált tanulmány az egykori iWiW közösségimédia-platform adatait, valamint a 2011 és 2015 közötti magyarországi antidepresszáns-fogyasztási adatokat használta fel több mint 277 ezer magyar kisvárosi lakos adatainak elemzésével.
A kutatók azt találták, hogy a társas kapcsolatok szerkezete és földrajzi diverzitása szoros összefüggést mutat a depresszióval. Meglepő eredmény volt, hogy az erősen kohezív kapcsolatokkal rendelkező egyének – vagyis akik főként helyi, szoros kapcsolatokra támaszkodnak – nagyobb arányban szedtek antidepresszánsokat. Ezzel szemben
azok, akik változatosabb, földrajzilag is kiterjedtebb kapcsolatokkal rendelkeztek, kisebb valószínűséggel szorultak gyógyszeres kezelésre.
A kutatás két kulcsfontosságú tényezőt vizsgált a társas hálózatokban:
A kutatók szerint azok, akik lokálisan kohezív hálózatot építettek ki, vagy akik sokféle távoli közösséghez kapcsolódnak, kisebb valószínűséggel használnak antidepresszánsokat. Különösen erős volt ez az összefüggés a fiatalabb korosztályban.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az adatokból nem lehet egyértelmű ok-okozati következtetéseket levonni. Például a depresszió és a szorongás gyakran gátolhatja az új kapcsolatok kialakítását, így a társadalmi hálózatok változatossága nem feltétlenül a depresszió csökkenésének oka, hanem inkább együtt jár vele.
A kutatás nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem gyakorlati terápiás alkalmazásokhoz is utat nyithat. A hagyományos pszichológiai megközelítések gyakran a közeli kapcsolatokra – például családtagokra, barátokra – összpontosítanak, ám az eredmények azt mutatják, hogy az úgynevezett gyenge kapcsolatok, például ritkán látott ismerősök, távoli barátok is fontos szerepet játszhatnak a mentális egészségben.
Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohezív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni
– összegezte a tanulságokat Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK KTI és az Umea Egyetem tudományos munkatársa.
Az év eleji depresszió leküzdéséhez tehát érdemes tudatosan megközelíteni a helyzetet, és olyan lépéseket tenni, amelyek támogatják a testi-lelki egyensúlyt. Az első és talán legfontosabb, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé. Az újévi fogadalmak sokszor túlzó elvárásokat támasztanak, amelyek szorongást okozhatnak, ezért érdemes kisebb, elérhető lépésekkel kezdeni, hogy a sikerélmény motivációt adjon. A rendszeres mozgás szintén kulcsfontosságú: a testmozgás, különösen a friss levegőn végzett séta vagy sport nemcsak a fizikai egészséget javítja, hanem a hangulatot is pozitívan befolyásolja a boldogsághormonok termelésének serkentésével.
Mivel a legtöbben nem jutnak el télen (sem) egzotikus tengerpartokra vagy napsütötte hegycsúcsokra, a napfényhiány következményeinek enyhítésére hatékony eszköz lehet a fényterápia, amely különösen a téli hónapokban segíthet enyhíteni a levertséget. Ezzel párhuzamosan a kutatásból megtudtuk, hogy legalább olyan fontos időt szánni társas kapcsolatainkra is: egy baráti találkozó, családi beszélgetés vagy közös program erősítheti az érzelmi támogatás érzését. Fontos, hogy önmagunkra is figyeljünk, és rendszeresen iktassunk be olyan tevékenységeket, amelyek örömet okoznak számunkra – legyen az egy hobbi, olvasás vagy akár relaxációs gyakorlatok, mint a meditáció.
Ha az év eleji depresszió tartósan fennáll vagy súlyosan befolyásolja a mindennapokat, ne habozzunk szakember segítségét kérni. Sokan tartanak tőle, de az önfejlesztésről szóló TikTok-videók helyett egy pszichológus vagy terapeuta sokkal többet segíthet az érzelmek feldolgozásában és a helyzet megértésében, így hatékonyabban küzdhetünk meg a nehézségekkel.
Fontos kiemelni, hogy a fent bemutatott kutatás azt mutatja, hogy a társadalmi kapcsolatok szerkezete nemcsak életminőségünket, hanem mentális egészségünket is nagyban befolyásolja, ezért az ünnepek utáni nehéz időszakban különösen érdemes tudatosan és még inkább odafigyelni társas kapcsolataink ápolására és bővítésére.
(Borítókép: Alex Lupu / 500px / Getty Images Hungary)