Éveken keresztül küzdött depresszióval, nem tudott beszélni imádott lánya, Sharon haláláról, egy kegyelmi kérés azonban tűzbe hozta Doris Tate-et. A gyászoló édesanya és családja a mai napig minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a Manson család tagjai soha ne kaphassanak kegyelmet, amiért az egykor ünnepelt filmcsillag sem kapta meg tőlük ezt a lehetőséget, miközben már csak két hét volt hátra a szüléséig. Doris Tate az élete végéig küzdött, lányai pedig folytatják az örökségül hagyott harcát.
Doris Tate élete egy pillanat alatt vált pokollá, amikor ünnepelt filmsztár lányát, Sharont kíméletlenül mészárolta le a Manson család néhány tagja. 1969 nyarán a szekta halálra késelte a mindössze 26 éves Sharon Tate-et, nem gondolván arra, hogy tettükkel nem pusztán a fiatal nő családjának okoznak majd kínokat, de saját maguknak is. Doris szinte úszott a boldogságban, amikor legidősebb lányának nem csupán a karrierje ívelt felfelé, de ő ajándékozta volna meg először unokával a Tate szülőket. A gyilkosság után Doris vigasztalhatatlan lett, több mint egy évtizeden át küzdött depresszióval, amikor 1982-ben új híreket kapott a gyilkosság elkövetői felől, és úgy döntött, nem engedheti, hogy az amerikai igazságszolgáltatás csak az ő történetüket ismerje meg.
Doris Tate a haláláig harcolt azért, hogy Charles Manson és társai soha ne szabadulhassanak a börtön súlyától, tettéért pedig az amerikai elnök is elismerésben részesítette.
A Sharon Tate halálával is foglalkozó bírósági eljárás végén mind a négy támadót bűnösnek mondta ki a törvényszék, majd halálra ítélték az elkövetőket, köztük Leslie Van Houtent is, aki ugyan a színésznő meggyilkolásában nem vett részt, de egy másik emberölésnél már jelen volt. A halálbüntetést azonban soha nem hajtották végre, ugyanis Kalifornia állam ideiglenesen eltörölte az efféle ítéletek végrehajtását. Tizenhárom évvel a történtek után közölték Doris Tate-tel, hogy Van Houten támogatói aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy mihamarabb szabadulhasson a börtönből. Ekkor már nagyjából 900 szignót szedett össze, amikor Tate úgy döntött, hogy megpróbálja ezt megakadályozni.
Doris Tate nyilvános kampányt indított Van Houten ellen, és elnyerte ezzel a National Enquirer magazin támogatását, ami kuponokat nyomtatott, amelyeket az emberek aláírhattak és elküldhettek Doris Tate-nek. Több mint 350 ezer aláírással Tate bebizonyította, hogy jelentős számú ember ellenzi Van Houten feltételes szabadlábra helyezését, így azt a bíróság elutasította.
Tate ezután különböző televíziós talkshow-kban jelent meg, ahol kifejtette véleményét a büntetés-végrehajtási rendszerről és arról, hogy milyen hatással volt a családjára lánya meggyilkolása. Hosszú idő után ez volt az első alkalom, hogy megnyílt, és beszélni tudott a lányával történtekről. Később csatlakozott a Meggyilkolt Gyermekek Szülei nevű szervezet Los Angeles-i csoportjához, majd aktív tagja lett az Áldozatok és Elkövetők Megbékélése és az Igazságszolgáltatás a Gyilkosság Áldozataiért csoportoknak. Megalapította a COVER-t, az Áldozatok Egyenlő Jogai Koalícióját, és áldozatok képviselőjeként részt vett a Kalifornia Állami Büntetés-végrehajtási Tanácsadó Bizottságban.
Tagja volt annak a csoportnak, amely a 8. javaslat, az áldozatok jogairól szóló törvényjavaslat elfogadásáért dolgozott, amit 1982-ben fogadtak el. Ez lehetővé tette, hogy az erőszakos támadók elítélése során az áldozatok hatásáról szóló nyilatkozatot tegyenek. Tate volt az első kaliforniai, aki a törvény elfogadása után ilyen nyilatkozatot tett, amikor lánya egyik gyilkosának feltételes szabadlábra helyezési meghallgatásán felszólalt.
Az édesanya Mansonról, Watsonról, Atkinsról, Krenwinkelről és Van Houtenről úgy ítélte meg, hogy bűneik annyira gonoszak voltak, hogy az a kivégzésüket indokolná. Charles Watson 1984-es feltételes szabadlábra helyezési meghallgatásán így szólt a férfihoz:
Milyen kegyelmet mutatott a lányomnak, uram, amikor az életéért könyörgött? Milyen kegyelmet mutatott a lányomnak, amikor azt mondta, adjon két hetet, hogy megszüljem a gyermekemet, és utána megölhet? Mikor fog Sharon feltételesen szabadlábra kerülni? Ez a hét áldozat, és talán még több is, ki fog jönni a sírjából, ha feltételesen szabadlábra helyezik? Nem lehet benned megbízni.
1990-es feltételes szabadlábra helyezési meghallgatásán ismét szembeszállt Watsonnal, Tate és lányai kétmilliónyi aláírással aknázták alá szabadulási törekvéseit. A Tate család, amíg lehetett, Mansonék minden szabadulási próbálkozásánál ott volt, ennek köszönhetően pedig személyesen mondhatták el ellenérzéseiket, és nézhettek szembe az elkövetőkkel. Az elítéltek egy része, Manson és Atkins a börtönben lelte a halálát, Watson és Krenwinkel pedig továbbra is a rácsok mögött várják a következő kegyelmi meghallgatásukat. Leslie Van Houtent 2023 nyarán, ötvenkét évnyi börtönbüntetés után, feltételesen három évre szabadlábra helyezték.
Doris Tate egészségi állapota idővel romlani kezdett, miután agydaganatot diagnosztizáltak nála, de még 1992-es halála előtt George H. W. Bush az „ezer fénypont” egyikeként ismerte el az önkéntes munkáját. Az ünnepség, amelyen Tate-et és családját az elnök kitüntette az áldozatok jogainak előmozdításáért végzett munkájukért, Tate utolsó nyilvános szereplését jelentette. Még abban az évben, 68 éves korában meghalt.
Munkásságát ezután fiatalabb lányai, Debra és Patricia folytatták, és a nevével ellátott Doris Tate Crime Victims Bureau nonprofit szervezetet irányították közösen, egészen Patricia haláláig. Azóta Debra egyedül viszi tovább anyjuk örökségét, és aktívan kampányol a Manson család bármelyik, gyilkosságért elítélt tagjának szabadon bocsátása ellen.
1969. augusztus 8-án a szektavezér Charles Manson úgy rendelkezett, hogy négy követője, a 21 éves Susan Atkins, a szintén 21 éves Patricia Krenwinkel, a 23 éves Charles „Tex” Watson és a 20 éves Linda Kasabian öltözzenek fekete ruhába, és vegyenek magukhoz késeket. A Beverly Hillstől északra lévő Benedict Canyon egyik címére, egy luxusházhoz küldte őket, hogy végezzenek mindenkivel, akit ott találnak. Ebben a házban Sharon Tate, a 26 éves modell-színésznő élt a férjével, Roman Polanskival, aki épp külföldön tartózkodott.
Az első áldozat a 18 éves Steven Parent volt, Tate-ék gondnokának a barátja, akibe belefutottak a gyilkosok, amikor a fiú pont jött el a házból. A többiek odabent voltak: Sharon Tate és a meg nem született gyereke, egy 35 éves hollywoodi fodrász, Jay Sebring, Polanski egy barátja, a 32 éves Voytek Frykowski, valamint az ő 25 éves barátnője, Abigail Folger. A gyilkolásban Linda Kasabian, a társaság egyetlen érvényes jogosítványának birtokosa nem vett részt, neki a sofőr szerepe jutott.
A MÁSIK KÉT NŐ ÉS WATSON TELJESÍTETTE MANSON PARANCSÁT: MINDENKIT MEGÖLTEK.
Susan Atkins volt az, aki Sharon Tate vérével felírta a bejárati ajtóra, hogy „disznó”.
A következő este Manson a LaBianca házaspár házához vezényelte Atkinst, Watsont, Krenwinkelt és Kasabiant, ezúttal velük volt egy Leslie Van Houten nevű 20 éves lány is. Kasabian volt ismét a sofőr. Manson saját kezűleg kötözte meg a 44 éves gazdag szupermarket-tulajdonost, Lenót és a 38 éves Rosemaryt, de a gyilkosságot ráhagyta Watsonra, Krenwinkelre és Van Houtenre. Atkins ezúttal a kocsiban várt. A gyilkosok lezuhanyoztak, és haraptak még valamit LaBiancáék konyhájában, mielőtt elhagyták a házat.
A KÉT ÉJSZAKA ALATT MEGÖLT HÉT EMBERT ÖSSZESEN 130 KÉSSZÚRÁS ÉRTE. SHARON TATE-ET, AKI HIÁBA KÖNYÖRGÖTT A GYEREKE ÉLETÉÉRT, 16-SZOR SZÚRTÁK MEG.
A gyilkosok nem ismerték az áldozatokat. Tate még csak előre kiszemelt célpont sem volt, az volt a szerencsétlensége, hogy abban a házban élt, amelyet régebben egy Mansonnak csalódást okozó zenei producer bérelt.
(Borítókép: Doris Tate az otthonában 1990-ben. Fotó: Paul Harris / Getty Images)