Frissen nyilvánosságra hozott MI5-aktákból kiderült, hogy Anthony Blunt, a királynő képeinek kurátora és a hírhedt cambridge-i ötök (Cambridge Five) tagja, már 1964-ben bevallotta, hogy a Szovjetuniónak kémkedett. Ennek ellenére II. Erzsébetet csak 1973-ban tájékoztatták erről, addig Blunt zavartalanul végezhette munkáját a királyi udvarban.
II. Erzsébet királynő közel egy évtizedig nem tudott arról, hogy Anthony Blunt, a királyi képek kurátora és a királyi udvar egyik tagja a Szovjetunió kettős ügynöke volt – derült ki most nyilvánosságra hozott MI5-aktákból. A brit titkosszolgálati iratok szerint Blunt már 1964 áprilisában beismerte, hogy a hírhedt „cambridge-i ötök” kémhálózat tagja, ám a királynőt csak 1973-ban tájékoztatták erről.
A biztonsági szolgálatok állítólag attól tartva őrizték szigorúan a titkot, hogy Blunt halála esetén a nyilvánosságra kerülő információk botrányt okoznának, így végül Edward Heath kormánya csupán 1973-ban döntött úgy, hogy tájékoztatja az esetről a királynőt. A királyi magántitkár, Martin Charteris közölte vele a hírt, ám kisebb meglepetésre arról számolt be, hogy a királynő az információ súlya ellenére „nyugodtan és különösebb meglepetés nélkül” fogadta azt. Charteris szerint Erzsébet már az 1950-es években, a Burgess–Maclean kémügy után hallhatott Bluntról, bár akkor még csak általános gyanúként merült fel a neve.
Ami azonban még ennél is különösebb, hogy
Blunt a vallomása ellenére 1973-ig megtarthatta pozícióját a királyi udvarban, sőt lovagi címet is kapott.
A titoktartás jegyében Blunt maradt a posztján, és csak 65 évesen, 1972-ben vonult vissza – írja a The Guardian.
Az aktákból az is kiderül, hogy a királynő akkori magántitkára, Michael Adeane, csak 1964-ben értesült arról, hogy Bluntot új bizonyíték alapján kihallgatják. Blunt beismeréséről azonban csak 1967-ben kapott tájékoztatást. 1971-ben a belügyminisztérium még mindig úgy vélte, hogy „a királynő semmit sem tud Blunt múltjáról”. Az MI5 egyik belső feljegyzése szerint Hanley azt is megjegyezte: „Blunt halála után a királynő sok mindent megtudhat majd az újságokból.”
Anthony Blunt a hírhedt cambridge-i ötök tagja volt, akik a Szovjetuniónak kémkedtek az 1930-as években. Társaival, Kim Philbyvel, Donald Macleannel, Guy Burgess-szel és John Cairncross-szal együtt a brit hírszerzés, a külügyminisztérium és a Whitehall magas pozícióiba kerültek, miközben a szovjeteknek dolgoztak, és szivárogtattak ki érzékeny információkat.
Bluntot 1964. április 23-án szembesítette az MI5 egyik ügynöke, Arthur Martin, egy korábbi kollégája, Michael Straight vallomásával. Straightet Blunt még Cambridge-ben toborozta. A kihallgatás során Blunt először tagadott, de miután mentességet ígértek neki a büntetőeljárás alól, beismerte, hogy kémkedett. Vallomása szerint hatalmas megkönnyebbülést érzett, bár láthatóan ideges volt.
A most nyilvánosságra hozott iratok megkérdőjelezik a korábbi állításokat, miszerint a királynő hamarabb értesült Blunt kettős ügynöki múltjáról. Egyes történészek szerint II. Erzsébet már az 1960-as évek elején általános információkat kapott róla, de a részletes beismerést csak évekkel később ismertették vele. Blunt végül 1979-ben, Margaret Thatcher kormányzása alatt lett nyilvánosan leleplezve. Halála után, 1983-ban az MI5 aktái még tovább gazdagították a róla és a cambridge-i ötökről szóló történeteket – amelyek így most egy újabb érdekes fejezettel bővültek.
(Borítókép: A Buckingham-palota 2016. november 19-én Londonban, Angliában. Fotó: Jack Taylor / Getty Images)